Madaras László – Tálas László – Szabó László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 9. (1996)
Polgár Zoltán—Tálas László: Zsigmond-kori ezüstpénzek Jászalsószentgyörgyön (Silver Coins from Jászalsószentgyörgy)
segítségével a Zsigmond-kori pénzverés pontosabb megismeréséhez vezethet. A lelet mennyiségének érzékeltetésére és öszszehasonlításul álljon itt néhány adat a fent említett szabadszállási leletről: a nyers súlya 6,7 kg volt a színsúlya pedig 2,144 kg 10 míg a jászalasószentgyörgyi nyers súlya 12,65 kg színsúlya pedig 11,4 kg. A leletből 690 érmét határoztak eddig meg, az ebben előforduló veretek tehát a legjobb esetben is csak mintaértékűek, annál is inkább, hiszen az érmék tisztítása során már találtunk az itt közöltektől eltérő, különböző véreteket. Az érmék meghatározását Székely György végezte, az ő rövidítéseit és sorszámait használom, amik a teljes leletközlésben változhatnak az itt következő részletes leírás is az ő munkája. A Magyarországon kibocsátott veretek közül 3-fajta fordul elő, a C.ll. 114. a C.ll. 120. és a C.ll.121. (I. tábla 1., 2., 3.). Van még egy típus ami azonban hamisítvány így nem lehet biztosan datáló értékűnek elfogadni ennek a példánynak a hátlapja a C.ll. 123-éval azonos, amin a címerpajzsban felcserélték a mezőket, aminek oka lehet a tudatos másolás is, de a metsző ügyetlensége is. A C.ll. 114. Mária királynő 1383- ra keltezhető vereté, a C.ll. 120. Zsigmond király első, jó minőségű ezüstdenárja, melyet 1387—89 közé datálnak, ez az ún. rövid keresztes dénár, melynek előlapján a kettős kereszt szárai nem nyúlnak bele a körirat mezőjébe, a C.ll. 121-es veret 1390 és 1327 között volt forgalomban 11 , ha 690 darabos minta arányai igazak a teljes leletre akkor talán a jegyek alapján pontosabb verde, esetleg évmeghatározásokat is meg lehet majd adni ennek a denártipusnak hiszen 108 darabbal ez a leggyakoribb veret. A külföldi veretek közül az első 690 darabból egy került elő amit a török birodalomban bocsátottak ki, egy akcse kibocsátója bizonytalan, az érme rossz állapota miatt nem meghatározható (III: tábla 65.). 12 A kincs földbekerülésének okát elég nehéz megmondani, van néhány szokatlan dolog jászalsószentgyörgyi leletet illetően. A kincsleletek csak a legritkább esetben állnak azonos címletekből — jelen esetben dénár — például a szabadszállási kincsleletben 6 db aranypénz is előfordul, valamint ha valamilyen vész elől rejtik el (háború a leggyakoribb ok) akkor az illető többi értékét is elteszi, ékszereit, esetleg nyersfém készletét is. Konkrét eseményhez nem lehet egyelőre kötni a kincs földbekerülését, nem valószínű, hogy a teljes feldolgozás ebben segít, annyi bizonyos, hogy a környéken ekkoriban a legjelentősebb esemény a jászok letelepedése például Jászalsószentgyörgy első okleveles említése 1399-ből való 13 Az átállás egy letelepedett életformára nem megy zökkenőmentesen, főleg a települések határai adnak okot gyakori perlekedésre (a fennmaradt okleveles anyag jó része erről szól, lásd 3. jegyzet). Irodalom Gyárfás 1883 Huszár 1958 Király 1951 Lippay 1893 Gyárfás István: A Jász-Kunok története III: Stanczik 1975 Stanczik Ilona: Hild Viktor jegyzeteiből kötet hasonmás kiadás. Bp. 1992 Huszár Lajos: A budai pénzverés története a középkorban. Bp. 1958 Réthy-Probszt Király Ferenc: A szabadszállási Zsigmond 1958 korabeli éremlelet. Num. Közi. 1951-52 Lippay Lajos: Jász-Alsó-Szt.-György Tatai Molnár nagyközség történeti vázlata Jászberény Magdolna 1937 Tatai Molnár Magdolna: A Jászok és Kunok Szolnok megyei régészeti adatok Szolnok 1975 Réthy-Probszt: Corpus Nummorum Hungáriáé Graz 1958 1893 története Szeged 1937 10 Király 1951 11 Huszár 1958. 12 A fényképes táblákon a legnagyobb példányszámban előforduló véreteket mutatjuk be, a fényképek a valóságos méret kétszeresére vannak nagyítva. 13 Gyárfás 1883. 153
