Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Cseh János: Kengyel-Kiss-tanya

Dumitrescu, Sever: Un atelier de lucrat piepteni descoperit la Biharea. Un atelier pour la fabrication des peignes déco­uvert ä Biharea. Crisia. XV. (Oradea, 1985) 61-95. o. Dumitrascu. Sever: Pietre de moarä rotavitá manualá* (mola manuaria) descoperite ín vestül Munjilor Apuseni. Meules rotatives manuelles (mola manuaria) découvertes au ou­est des Monts Apuseni. Crisia, XVI. (Oradea, 1986) 21­74. o. Galloway, Patricia-Newcomer, Mark: The Craft of Comb-ma­king: An Experimental Enquiry. Bulletin of the Institute of Archaeology, 18. (London, 1981) 73-90. o. Horedt, Kurt: Moresti. Grabungen in einer vor- und frühges­chichtlichen Siedlung in Siebenbürgen. Bukarest, 1979 Jankovich B. Dénes-Makkay János-Szőke Béla Miklós: A szarvasi járás. Békés Megye Régészeti Topográfiája, IV/2. Magyarország Régészeti Topográfiája, 8. Budapest, 1989. Kalicz, Nándor-Makkay, János: Die Linienbandkeramik in der Grossen Ungarischen Tiefebene. Studia Archaeologica, VII. Budapest, 1977. Kemenczei, Tibor: Die Spätbronzezeit Nordostungarns. Ar­chaeologia Hungarica, LI. Budapest, 1984. Korek József: Az alföldi vonaldíszes kerámia népének tele­pülése Kisköre-Gáton. Die Siedlung des Volkes der Line­arkeramik im Alföld auf dem Kisköre-Damm. Archaeologiai Értesítő, 104. (Budapest, 1977) 1. 3-17. o. Koutecky, Drahomir-Venclová, Natalia: К problematice osíd­lení severozápadních Cech v dobé laténské a rimské. SídliSté Pocerady I a II. Zur Problematik der Besiedlung des nordwestlichen Böhmens in der Latenezeit und rö­mischen Kaiserzeit. Die Siedlung Pocerady I und II. Pa­mátky Archeologické, LXX. (Praha. 1979) 1. 42-112. o. Lamiová-Schmiedlová, M.: Druhá etapa vyskumu na sidlisku v Sebastovciach-Barci. Die zweite Grabungsetappe auf der Siedlung in Sebastovce-Barca. Archeologické rozh­ledy, XVIII. (Praha, 1966) 5. 547-553.0. Maráz Borbála: Délkelet-Magyarország La Тёпе-korának kro­nológiai kérdései. Die chronologischen Probleme des la­tenezeitlichen Fundmaterials von Südostungarn. Archaeologiai Értesítő, 104. (Budapest, 1977) 1. 47-64. o. Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Ma­gyarországon a késővaskortól a törökkor végéig l-ll. Die Entwicklung der eisernen Agrargeräte in Ungarn von der Späteisenzeit bis zum Ende der Türkenherrschaft. Zalai Gyűjtemény, 19. (Zalaegerszeg, 1982) Parádi Nándor: Sarvaly középkori pincéi és kemencéi. Die Keller und Öfen der mittelalterlichen Ortschaft Sarvaly. Archaeologiai Értesítő, 106. {Budapest, 1979) 1. 52-66. o. Patay, Pál: Die Bodrogkeresztür-Kultur. Bericht der Römisch­Germanischen Kommission, 55. (1974) Berlin-Frankfurt, 1975. 1. 3-71. o. (Sonderdruck) Patay, Pál: Das kupferzeitliche Gräberfeld von Tiszavalk­Kenderföld. Fontes Archaeologici Hungáriáé. Budapest, 1978. Patek, E.: Eine Ansiedlung der frühen Gáva-Kultur und ein Sarmatengrab in Füzesgyarmat (Bericht). Mitteilungen des Archäologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, 2. Archäologische Forschungen 1969. Budapest, 1971. 51-55. o. Pavúk, Juraj: Osidlenie z doby laténskej a rímskej v Bánove na Slovansku. Die Latene- und römerzeitliche Besiedlung von Bánov in der Slowakei. Archeologické rozhledy, XVI. (Praha, 1964) 3. 323-336. o. Párducz Mihály: A szarmatakor emlékei Magyarországon III. Denkmäler der Sarmatenzeit Ungarns. Archaeologia Hun­garica, XXX. Budapest, 1950. Rybová, Alena-Motyková, Karla: Der Eisendepotfund der La­tenezeit von Kolín. Depot zelez z doby laténské z Kolí­na. Památky Archeologické, LXXIV. (Praha, 1983) 1. 96-174. o. Schierer, Ingrid: Ein Webstuhlbefund aus Gars-Thunau. Re­konstruktionversuch und Funktionsanalyse. Archaeologia Austriaca, 71. (Wien, 1987) 29-87. o. Svoljsak, Drago: Staroselski grobovi na Ledinah v Nova Gori­ci. Oboriginal graves at Ledine in Nova Gorica. Goriski Letnik, 12-14. (1985-1987) Nova Gorica. 1987. 105­121. o. Szabó J. József - Vörös István: Gepida lelőhelyek Battonya határában. Gepidische Fundorte in der Gemarkung von Battonya. Archaeologiai Értesítő, 106. (Budapest, 1979) 2. 218-230. o. Szabó Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei (Kecskemét th. város múzeumának ásatásai). Kulturgeschichtliche Denkmäler der Ungarischen Tiefe­bene. Bibliotheca Humatitatis Historica, III. Budapest, 1938. Sztrinkó István: A réti mészkő a Duna-Tisza közi építészet­ben. Use of Limestone from Rét in the Building of the Area between the Rivers Danube and Tisza. Néprajzi Tanulmányok (Dankó Imre tiszteletére). A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei, 39. (Debrecen, 1982) 159-171. o. Titus, Kölnik: Nővé sídliskové nálezy z doby rímskej na Slo­vensku. Neue Siedlungsfunde aus der Römerzeit in der Slowakei. Archeologické rozhledy, XIV. (Praha, 1962) 3. 344-397. o. Trogmayer, O.: Beiträge zur Spätbronzezeit des südlichen Teils der Ungarischen Tiefebene. Acta Archaeologica (Academiae Scientiarum Hungaricae), XV. (Budapest, 1963) 1-4. 85-122. o. Vaday Andrea, H.-Vörös István: Szarmata telep nyomai Bán­halma határában. Sarmatische Siedlungsspuren in der Gemarkung von Bánhalma. Archaeologiai Értesítő, 104. (Budapest, 1977) 1. 98-105. o. Vlassa, N. - Rusu. M. - Protase, D. - Horedt, K.: Säpäturile arheologice de la lernut. Archäologische Ausgrabungen bei lernut, Rayon Ludus. Acta Musei Napocensis, III. (Cluj, 1966) 399-410. о. Waldhauser, Jihí Keltské rotálni mlyny v Cechách. Keltische Drehmühlen in Böhmen. Památky Archeologické, LXXII. (Praha, 1981) 1. 153-221. o. Zotovió, Ljubica: Nekropola iz vremena seobe naroda sa uzse gradske teritorije Viminacija. Nedropole du territoire municipal de Viminacium de la periode des migrations des peuples. Starinar, XXXI. (1980) Beograd, 1981. 95­116. о. 159

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom