Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)
T. Dobosi Viola: Jászfelsőszentgyörgy-Szunyogos, felsőpaleolit telep
hogy terepbejárással azonosítható legyen, fokozottabb felelősségünkre hívja fel a figyelmet: a topográfiai munkák üteménél gyorsabban kerülnek veszélybe a lelőhelyek. 2. A dombhát, így maga a lelőhely, az élővíztől messze, legalább két km-re van, így a régi terepbejárási rutinnak megfelelően (mármint hogy település csak a víz partján várható), ezt a területet Stanczik Ilona nem járta be. Sem erről, sem az ellenkezőjéről, sajnos, már nem győződhetünk meg. Bár a feltételezésnek ellentmond, hogy a térképen az élővíztől messzebb is vannak lelőhelyek. Ebben az esetben a paleolit telep megtalálása annak a puszta ténynek volt köszönhető, hogy Kerékgyártó Gyulának nem voltak prekoncepciói a lelőhelyek várható előkerülési helyéről. Jászfelsőszentgyörgy topográfiai helyzete, s ehhez kapcsolódóan a Jászberény környéki mezolit lelőhelyek előkerülósi körülményei, amelyről ebben a kötetben Kertész Róbert számol be, az őskőkor-kutatás szempontjából igen fontos tényre hívja fel a terepen kutató régészek figyelmét. A kósőpleisztocón-koraholocén időszak felszín-átrendeződései olyan mértékben megváltoztatták egyes területek geomorfológiáját, hidrológiáját, hogy - mindent be kell járni (Makkay 1989. 15-16). Egyes korszakok lelőhelyei szokatlanul messze kerültek az élővíztől, bár éppen Jászfelsőszentgyörgy-Szunyogos esetében több tényező is felhívja a figyelmet a hajdani folyómeder közelségére. Az új lelőhely példája bizakodással tölthet el bennünket: előbb-utóbb olyan, lösszel vagy más későpleisztocén üledékkel borított felszíneken is megtaláljuk az őskőkori lelőhelyeket, ahol eddig elvből nem is kerestük: — elsősorban a Tisza teraszain (hiszen éppen a lösztől szőke) — Érmellék, Bihar löszhátságain — a Körösök mentén (Makkay 1989, 20), — vagy éppen a Jászságban. Az elméletileg is ideális "gravetti terep", a Dunántúl üressége, úgy vélem, a kutatás hiányosságaival magyarázható. A kutatástörténet érdemi része igen rövid. A lelőhely azonosítása után 1990. szeptember 1021. között szondázó ásatást végeztünk. A Jászfelsőszentgyörgy-Szunyogosi ásatás alkalmat adott arra, hogy hitelesítsük Kerékgyártó Gyula egy másik gyűjtőpontját. Az ő kataszterében Pusztamonostor-Táborhegy néven szereplő, de térképi pontosításkor Szentlőrinckáta-Bata határrészen nyitottunk négy kutatóárkot. A lelőhely a Szentlőrinckáta-Pusztamonostor között húzódó megyehatár Pest megyei oldalán, az országúttól délkeletre kb. 500 méterre van. Itt Kerékgyártó többször gyűjtött megmunkált töredékeket. Az ásatás eredménytelen volt, a paleolit telepet nem találtuk meg. A további kutatás a Táborhegy néven szereplő, magassági ponttal jelölt bucka tetején - peremén lehet eredményes. Az ásatás párhuzamos volt Kertész Róbert mezolit ásatásával. Munkatársam volt Csongrádiné Balogh Éva (Aszód, Petőfi Múzeum) régész. A munkát anyagilag támogatta: — Cipőipari Vállalat (Jászberény, Kárpáti József igazgató) — Fecske Kisszövetkezet (Budapest, Dr. Lengyel Ferenc igazgató). Önzetlen áldozatkészségüket ezúton is köszönöm. Települési jelenségek Jászfelsőszentgyörgy-Szunyogoson 50 m 2 felszínt tártunk fel. Eddigi feltárási tapasztalataink alapján a kultúrróteg folytatása a jelenlegi feltárástól északkeletre, az L-alakú szelvény öblében várható. (2.kép) Az átlag 30 cm vastag, intenzíven megmunkált, recens növénymaradványokkal teli humusz alján, a lösz határán szórványos leletanyagot találtunk. Ezek a leletek nem tartoztak a kultúrréteghez. Az eddig feltárt felületen a két leletes szint közvetlen szuperpozíciója nem volt dokumentálható. A jelenség Pilismarót-Tetves tetőről is ismert — a jégkori üledék tetején, — a 80-100 cm-rel mélyebben fekvő kulturreteg kronológiai helyzetéből adódóan a legkésőbbi jégkorra datálhatóan, — határozott szinthez nem köthetően, — kísérő leletek nélküli kőeszközös szintet észleltünk. Ennek a felső szintnek a kőanyaga olyan szegényes, hogy nem alkalmas kulturális besorolásra, sem annak megállapítására, hogy van-e kapcsolata a kultúrréteggel. Jászfelsőszentgyörgyön és a Tetves-tetőn is a két szint között 80-100 cm steril lösz van. Eddigi, kis kiterjedésű munkánk során nem találtuk annak nyomát, hogy a kulturreteg leletei a felszínre kerülhettek volna: pl. a kultúrréteg kiékelődése a bucka oldalán. így a lelőhelyre éppen ennek a felső szintnek a leletei hívták fel a figyelmet. 56