Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Szabó István—Szabó László: Mozsgó és társközségeinek társadalma

Csánky Dezső: Dvorzsák József: Féja Géza: Fényes Elek: Fülep Lajos: Gunda Béla— Hlrschler Zoltán (szerk.) Illyés Gyula: Kerék Mihály: Kiss Géza: é.n. Magyarország vármegyéi és városai (szerk.: Borovszky S.). Somogy vármegye. Budapest é.n. Magyarország helységnévtára. I-II. Budapest 1984. Magyar haláltánc. Budapest 1836-1840. Magyar Országnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geográphiai tekintetben. Pest l-VI. 1926. Művészet és világnézet. Cikkek, tanulmányok 1920-1970. Budapest. 93-184. 1936. Elsüllyedt falu a Dunántúlon Kemse község élete. Budapest 1933. Pusztulás. Nyugat. 1933. szeptember 1-16, 189-205. 1935. Az egyke. Múltja, jelene, orvosszerei. Magyar Szemle 23. (1935) 227-237. 1986. Ormányság. Budapest Kodolányi János: Lengyeltóti János: 1984. A lélek harangja. Budapest. 7379. 1941. Baranyai utazás. Budapest 1973. A Batthyány és Biedermann család egykori mozsgói levéltárának ismertetése. In: Zselici dolgozatok. II. Pécs. 52-66. Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. Magyar Statisztikai közlemények. Új sorozat 99. Budapest, 1936. Németh László: 1940. A minőség forradalma. IV. Budapest. 53-61. Nóvák László: 1986. Mozsgó és vonzáskörzete településnéprajza a XVIil-XX. században. Debrecen. Szita László dr.: 1979. Újabb adatok a zselici németek betelepítéséhez. In: Zselici dolgozatok. IV. Pécs. 30-34. T.Mérey Klára: 1973. A jobbágyfelszabadítás eredményei a Zselic somogyi községeiben. In: Zselici dolgozatok. II. Pécs. 42-51. Vályi András: 1799. Magyar Országnak leírása. MII. Buda ISTVÁN SZABÓ-LÁSZLÓ SZABÓ DIE GESELLSCHAFT VON MOZSGÓ UND SEINER MITSIEDLUNGEN Seit dem LApril 1978 wurden Siedlungen in Ungarn überall zusammengelegt. Sich auf Sparsamkeit berufend, wurde die Selbstándigkeit der kleinen, für nichtlebensfáhig erklárten Dörfer aufgehoben, und diese wurden administrativ zu einer Grossgemeinde (székhelyközség) zusammengelegt. Die wirtschaftlichen Zusammenlegungen begannen schon früher aber dauerten lánger. Die Produktionsgenossenschaften der Einzeldörfer wurden innerhalb eines Umkreises vereinigt. Die wlrtschaftliche und die Verwaltungszusammenlegung deckten sich nicht. Diese Massnahme, der staatliche Eingriff, zerrüttete die Gemeinschften, und die untergeordneten Mitsiedlungen gerieten in Verfall. Besonders tragisch war die Lage in den Gebieten Ungarns, wo sehr kleine Dörfer waren, wo die Anzahl der Bevölkerung etwa 200-800 betrug. Die entstandene neue Situation schaffte eine auch neue Lage für die Mitarbeiter der kulturellen Institute. Es wurden ja die selbstándigen Schulen, Ordinationszimmer, Kulturhuáser eingestellt, weil auch sie zusammengelegt wurden. Unsere Arbeitsgruppe, derén Leiter Gábor Kerényi war, wáhlte eine solche Siedlungsgruppe in einer seit langem für verődet erklárten Landschaft Ungarns, im Komitat Baranya, und begann mit der Hilfe von Volkskundlern, Historikern und Soziologen sie 1979 mit praktischem Ziel zu untersuchen. Die Studien waren 1982 fértig, aber dieser Bánd erschien bis heute nicht. Unsere Studie wurde für diesen Bánd geschrieben, und wird in unvernáderter Form veröffentlicht. Nach dem Zusammenlegen gehören drei kleine Siedlungen administrativ zur Grossgemeinde, zu Mozsgó: das katholische Szulimán, dessen Bewohner Ungarn und Schwaben sind, Csertő, wo reformierte und katholische Ungarn wohnen und Almáskersztúr, 369