Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Hamar Anna: „...Ezt csak szép nyugodtan lehet..."

Jegyzetek 1 Hársfalvi Tamás: Egyéni gazdaságok a nyolcvanas években. Gödöllő. 1991. 4. o. — kézirat — Háztáji és kisegítő gazdaságok összefoglaló adatai. Általánoa Mezőgazdasági összeírás, 14. k. KSH 1977. Bp. 291. o. 2 1983. január 1-től egyszerűsödött és bővült az egyéni gazdálkodók társadalombiztosítása. Míg 1983 előtt a társadalombiztosítási járulékot fizetők csak anyasági és temetési segélyre voltak jogosultak, addig 1983 után már nyugellátásra, baleseti ellátásra és családi pótlékra Is. 1989. január 1-től már betegbiztosításra (táppénzre) is jogosultak. 3 A föld tulajdoni és használati viszonyai Magyarországon (1949—1989) Bp. 1990. KSH, 73. o. 4 Háztáji és kisegítő gazdaságok összefoglaló adatai. Általános Mezőgazdasági összeírás 14. k. KSH. 1977. Bp. 355. o. 5 Háztáji és kisegítő gazdaságok összefoglaló adatai. Általános Mezőgazdasági összeírás 2. k. KSH. 1977. Bp. 6 Szelényi Iván—Manchin Róbert: A szocialista polgárosodás. Szociológia, 1988/2. 7 A faluban három osztásról beszélnek. A 20-as osztás, valamint a vitézségi osztás a Nagyatádi földreformhoz kapcsolódik, a Csendőrségi földek parcellázása 1927ben történt az adatközlők szerint. -?rásos munkákban utalást nem találtam. 8 A két világháború között számstatisztikai felvételek és számítások azt bizonyították, hogy a parasztgazdaság a megfelelő információk hiányában 2-3 éves késéssel reagál a piac véltozásaira. Vö. dr. Juhos Lajos—Kulin Sándor: Tőke és jövedelmi kutatások a dunántúli 100 kat. holdon aluli parasztgazdaságokban az 1929—1935-ig terjedő években. Keszthely, Mérei Nyomda, 1937. 22. o. 9 Eric Wolf Parasztok című munkájában a fogyasztás csökkentését mint a parasztgazdaság nagy „dilemmájának" egyik lehetséges útját jelöli meg. 10 1939-ben Schwab Gyula alapítványt tesz, ennek tőkéjét biztosítja 800 000 P és 1389 kat. h. 1941-ben kezdődött meg a föld örökhaszon bérletkénti kiparcellázása. Adatok Szolnok megye történetéből I. (szerk. Tóth Tibor). Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok, 1980. 123. és 126. o. 11 Szakács Sándor: A népi demokratikus agrárfejlődés kezdetei Magyarországon 1945—1948. Akadémia Kiadó, Bp. 1971. 157. o. 12 Uo. 105—106. O. 13 Az 103.700/1949. (V. 29.) K. H. számú rendelet Závada Pál: Kulákprés. Művelődéskutató Intézet, Bp. 1986. 321—323. o. 14 Uo. 327—329. O. 15 Az 1951-es rendelet lásd Závada 331—339. o. 16 1960. évi 22. számú törvényerejű rendelet a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakításáról szóló 1959. évi 24. számú törvényerejű rendelet kiegészítéséről és módosításáról. Törvények és rendeletek 1960. Bp. 1961. 159. o. 17 Juhász Pál: Agrárpiac, kisüzem, nagyüzem Medvetánc: Magyar gazdaság és szociológia a 80-as években. Minerva Kiadó, Bp. 1988. 24—54. o. 18 A faluban más egyéni gazdák is a nagykun, illetve a békési területek piacaira jártak, de tőke híján lovas szekérrel szállítottak, ami rontotta az áru minőségét, lassú volt és jobban igénybe vette a munkaerőt, mert kevesebb ideje volt a pihenésre. 19 1967. IV. te. ANNA HAMAR MAN KANN ES NUR IN RUHE TUN ... (Der Einzelbauer und seine Wirtschaft der 70er Jahre) Die Kollektivisierung, ab 1958 beginnend, und spáter das Erscheinen der neuartigen Produktionsgenossenschaften drückten die Zahl der Einzelwirtschaften in Ungarn bis Ende der 80er Jahre wirtschaftlich und gesellschaftlich auf das Minimai herab (1990 wurden 59 835 Einzelbauern registriert). Ein Teil davon vegetierte, aber es gab auch solche, die auch diesen abgegrenzten Bewegungsraum ausnutzen konnten. Der Verfasser stellt so eine Familie vor. Er stellt die Geschichte der Familie und ihrer Wirtschaft in den 20er, 30er Jahren vor, und es wird auch gezeigt, dass man immer wegen der Vermischung der báuerlichen und nichtbáuerlichen Elementen auf das Kapital, auf die Markt besser aufpasste (halbbürgerliche Familie). In den 50er Jahren bewirtschaftete diese Familie ein Gut von 17 Jochen. Am Ende der 50er Jahre wurde sie in eine Produktionsgenossenschaft eintreten lassen, aber in zwei Jahren begründete sie wieder eine Wirtschaft. Der Verfasser stellt die Entstehung, die Bodenpachtungen, spáter die Motorisierung dieser Wirtschaft und die Ausbildung ihres viehzüchtenden Profils, sein Matériái auch mit Tabellen, genauen zahlenmássigen Angaben ergánzend, vor. Es werden auch die geselischaftiichen Möglichkeiten der Zeit, sowie auch die Einschrenkung der Entwicklung der Einzelwirtschaften gezeigt. 324