Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Vadász István: A Közép-Tisza vidék társadalmi-gazdasági múltja, Tiszafüred szerepkörének alakulása

Tiszafüred a XX. század elején is megőrizte piaci-vásári központ jellegét: a közvetlenül szomszédos falvak számára (Poroszló, Négyes, Tiszavalk, Tiszabábolna, Egyek, Nagyiván, Tiszaigar, Tiszaszőlős, örvény) gyakori ós fontos piacozóhelynek számított. Járásszékhelyünk egészségügyi intézményei is fokozatosan gyarapodtak. A XIX. század közeAz 1840-es években Tiszafüreden is létrejött egy kórházi jellegű alapítvány, majd később megalakult a kór- és szegényápoló intézet. 1910-ben járási kórház építésének terve is felvetődött, de ennek megvalósítása elmaradt.

18 A fentieknek megfelelően a szakorvosi ellátás az egész térségben gyakorlatilag a legutóbbi évtizedekig fejletlen maradt. Az általános orvosok mellett kezdetben csak egy-két vándorszakorvos (főleg fogász) jelent meg a településen a XIX-XX. század fordulójáig. Egy sokoldalú (szülész-nőgyógyász-sebész-belgyógyász) orvos átmeneti, múlt század végi letelepedésétől eltekintve™ a szakorvos az 1930-as évek pén létesített patika, majd a letelepedő első orvos még Tiszacsege lakosságát is szolgálta.

17 Az 1890-es években már megnyílt a második gyógyszertár is (MOHÁCSI M. 1986.). A tiszafüredi gyógyszertárak vonzása a közeli járásbeli falvakra (Tiszaszőlős, Tiszaigar, Tiszaörs, Nagyiván) és a kisebb dél-borsodi falvak lakóira (Négyes, Tiszavalk, Tiszabábolna) terjedt ki. közepéig hiányzott Tiszafüred környékéről. A fentiek nyomán térségünkben az általános orvosi és gyógyszertári ellátás területileg a kisebb központokba koncentrálódott, egészen az 1950-es évekig (8. ábra). Érdekesen alakult Tiszafüred oktatási-kulturális szerepköre is. Figyelemre méltó, hogy csaknem az egész vármegyére tervezett hatáskörű, tudományos-öntevékeny régészeti egylet szervezése kezdődött meg Tiszafüreden az 1870-es években. Végül az 1877-ben megalakult Tiszafüred-vidéki régészeti egyesület tevékenysége "csak" a Közép-Tisza-vidékre terjedt ki. Az egylet alapítóinak vezetésével Kócs/. táblázat A Tiszafüred környéki falvakban található kereskedések száma és megoszlása az 1930-as években összesen Ebből: vegyes fa-gabona vegyes divat termény Abádszaíók 26 17 — 7 2 Borsodivánka 2 2 — — — Egyek 24 16 4 4 — Nagyiván 21 8 — 13 — Négyes 2 2 — — — örvény 1 1 — — — Poroszló 16 15 — 1 — Tiszabábolna 2 2 — — — Tiszabura 5 5 — — — Tiszaderzs 8 4 — 4 — Tiszadorogma 4 4 — — — Tiszafüred 144 111 10 20 3 Tiszaigar 8 6 1 1 — Tiszanána 28 9 6 12 1 Tiszaörs 11 5 2 3 — Tiszaszentimre 22 5 4 13 — Tiszaszőlős 12 7 3 2 — Tiszavalk 2 2 — — — Újlőrincfalva 2 2 — — — 305