Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Vadász István: A Közép-Tisza vidék társadalmi-gazdasági múltja, Tiszafüred szerepkörének alakulása

pusztán, Dorogma, Poroszló, Tiszaszőlős, Örvény, Igar és Örs határában rendszeres régészeti feltárómunka is folyt. A füredi gyűjteménybe Ősegéről, Hortobágyról, Kunmadarasról, Tiszanánáról, Mezőcsátról is kerültek be tárgyak, sőt a tiszafüredi "ezredéves emlékoszlop" állításához (1896ban) Dorogma, Csege, Egyek, Karcag, Nagyiván, Igar, Madaras, Örs, örvény, Szentimre ós Szőlős lakossága is adakozott (ORBÁNNÉ SZEGŐ Á. 1985., TAKÁTS B. 1987.). A kulturális fejlődés szempontjából érdemes megvizsgálni a nyomdák területi elhelyezkedését is, vagy a kisebb térségek közvélemény-formálásában fontos szerepet betöltő helyi sajtó (hetilapok) megjelenését, működését. Tudjuk, hogy a nyomdászat és az írott sajtó fejlődése is szoros összefüggésben van a polgárosodás kibontakozásával. Jellemző, hogy az 1850-1870. közötti időszakban a "Magyar Korona" országaiban lévő nyomdák száma több mint háromszorosára emelkedett (71-ről 249-re) (FIRTINGER K. 1896.), s a század végére számuk meghaladta az 500at (1895=548 nyomda). Úgy tűnik, a nyomdák létesítése többé-kevésbé a közigazgatási szerepkör alakulását is követte. Környékünkön az 1870-es években már nemcsak a megyeszékhelyeken volt nyomda (Debrecen: 3, Miskolc: 2, Szolnok: 2, Eger: 1), hanem különböző igazgatási-igazságszolgáltatási intézmények (pl. törvényszók, királyi járásbíróság) szókhelyén is: Jászberényben, Karcagon, Gyöngyösön, Mezőtúron (BALLAGI A. 1878.). A századfordulón azonban már a környező kisebb városokban, járási központokban is volt nyomda (pl. Heves, Mezőkövesd, Kisújszállás, Tiszafüred) (HORVÁTH I. 1902.). Mezőkövesd SzihElom SzentistvAn O 3 • 4 8. ábra: Az alapfokú egészségügyi ellátás intézményei a Közép-Tisza-vidéken az 1930-as években 1 = több orvossal és gyógyszertárral rendelkező központ, 2 = körorvosi székhely, gyógyszertárral rendelkező település, 3 = orvossal rendelkező település, 4 = sem orvossal, sem gyógyszertárral nem rendelkező település, 5 = a körorvosi és gyógyszertári kapcsolatteremtés iránya, 6 = körorvosi kapcsolatteremtés iránya, 7 = a gyógyszertári kapcsolatteremtés iránya 306