Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Vadász István: A Közép-Tisza vidék társadalmi-gazdasági múltja, Tiszafüred szerepkörének alakulása

"külső gyűrűt", melyhez szigetszerűen néhány távolabbi település is tartozik (pl. Ároktő, Szentistván, Szomolya, Tiszanána, Csege). E kapcsolatok erősségére és rendszerességére utal az is, hogy a fenti időszakban az említett 26-31 füredi mesternél 47 vidéki legény tanulta a szakma fortélyait. A legtöbb "inas" egyébként a közvetlen szomszédos helységekből (Poroszló 7, Igar 8, Egyek 5, Szőlős 6 fő) jött. A külső, már nem összefüggő övezetet a kislétszámú délborsodi falvak és Tiszaörs jelentik 1-2 ideszegődő inassal. Távolabb, néhány nagyobb értékkel jellemezhető település (Szentistván, Madaras, Tiszanána, Átány 2-5 fő), illetve 1-2 legénnyel Csege, Mezőcsát, Ároktő, Tiszakeszi és Polgár adatai is a füredi céhes műhelyek vonzerejére utalnak. A fentiekből, valamint a céhen kívüli füredi fazekasok termékeinek elterjedtsége alapján (VISKI K. 1932.) arra az óvatos következtetésre juthatunk, hogy a múlt század közepén a tiszafüredi iparosok és kézművesek munka- és piaci kapcsolatai a Tisza jobbpartján a Tiszanána-Szentistván-Ároktő falvakkal, a balparton a Tiszacsege-Egyek-Tiszaörs-Tiszaszőlős vonal által határolt területekre terjedtek ki (5. ábra). Tiszafüred kiemelkedését elősegítette, hogy az 1800-as évek elejétől fokozatosan megerősödött, majd megszilárdult a Füred határában lévő folyami átkelőhely. A század elején mégcsak "hidas" (=komp) járt a folyón, de az 1820-as évek végére elkészült Poroszló felől a Kis-Tiszától a Tiszáig vezető töltés, mely lehetővé tette az ártéren lévő átkelőhely biztonságosabb megközelítését. Itt néhány év múlva fahíd is épült (FÜVESSY A. 1978.), így a poroszló-füredi átkelőhely egyre fontosabbá vált az országrészek közötti forgalomban is, túlszárnyalva az abádi és a csegei révek szerepét (PAPP J. 1967., TÓTH T. szerk.: 1980.). Az átkelőhely jelentősége egyébként már az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején is megmutatkozott (GÖRGEY A. 1911.). A XIX. század közepére tehát a termelési-gazdasági jellegű kapcsolat és az átkelőhely-jellegből fakadó forgalom egyre inkább környezete fölé emelte Tiszafüredet. Ugyanakkor a környező települések is differenciálódtak, más vonzásközpontok is megerősödtek. Területünk peremvidékén Heves, Mezőkövesd, Mezőcsát, Nádudvar, illetve a D-en fekvő nagykun mezővárosok (Kunmadaras, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes) településhálózati szerepe vált jelentékenyebbé. A településközi kapcsolatokra utal az intézményhálózat formálódása, mely ebben a korszakban elsősorban a kereskedelem és a hírközlés, illetve a polgárosodó közigazgatás terén jelentkezett. Egyértelmű, hogy a postai állomások a főbb közlekedési útvonalak mentén alakultak ki, s ezekről a "Státio"-król nagyobb területek postai forgalmát is biztosították. A XIX. század elején a pest-miskolc-kassai, valamint a pest-szolnok-debreceni országút mentén található állomások szerepe volt a jelentős (Kápolna, Mezőkövesd, illetve Bánhalma, Karcag, Nádudvar) (ANTALFFY GY. 1982.). Jellemző, hogy Tiszaigar postája például Karcagra érkezett. E két fontosabb fővonalat az Árokszállás-TarnabodPoroszló-Borsodivánka-Tiszacsege-Debrecen vonal kötötte össze. A fenti időszakban jórészt csak a nagyobb településeken volt bolt, vendégfogadóról pedig csak Mezőkövesd, Poroszló, Nádudvar és Karcag esetében tudunk (FÉNYES E. 1851.). (6. ábra). Gyógyszertár és orvos csak Mezőkövesden és Karcagon volt, Tiszafüredről csak később, 1850-től ismerjük ezeket a fontos egészségügyi szolgáltatásokat. Sóház, forgalmasabb kő- és fakikötő Poroszlón és Tiszacsegén volt, de ezek szerepe a XIX. század második felében egyre jobban csökkent. A leírottakból tehát egyértelműen látható, hogy térségünkben a településállomány fokozatosan differenciálódik. A peremterületeken központok jelennek meg, a térség középső részén pedig a folyami átkelőhely révén Tizafüred központi szerepe egyre inkább megerősödik. A középfokú központi szerepkörű intézményhálózat kialakulása, Tiszafüred funkcióinak fejlődése a XIX. század közepétől a XX. század közepéig Noha az országosan is megkésett és ellentmondásos polgári fejlődés térségünket méginkább késve érintette, Tiszafüred településhálózatbeli előretörése a múlt század közepétől továbbra is nyomon követhető. Legszembetűnőbb ezen a téren a kiépülő polgári közigazgatás középfokú intézményeinek folyamatos és teljes kialakulása és megtelepedése. Tiszafüred az 1800-as évek közepétől véglegesen járásszékhely lett, járásának területi kiterjedése azonban elég gyakran, s meglehetősen jelentékenyen módosult. 1849-től járásához 12 301