Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Vadász István: A Közép-Tisza vidék társadalmi-gazdasági múltja, Tiszafüred szerepkörének alakulása

falu (Tisza-Abád-Szalók, Tisza-Bő, Tisza-Bura, Tl­sza-Derzs, Tisza-Örs, Fegyvernek, Tisza-lgar, Ti­sza-Örvény, Nagy-Iván, Tisza-Roff, Tisza-Szent­Imre, Tisza-Szőlős) tartozott (PALUGYAI I. 1854.). 1876-ig, Heves ós Külső-Szolnok vármegye ket­téválásáig többször is változott a tiszafüredi járás területe. 1876-ban újra változott a járási beosz­tás: a Tisza balpartjáról örvény, Tiszaszőlős, Ti­szaigar, Tiszaörs ós Nagyiván, a jobbpartról Kis­köre (ez a falu később egy másik járáshoz került), Tiszanána, Sarud, Tiszahalász (=Újlőrinc­falva) ós Poroszló alkotta a tiszafüredi járást. Ez az állapot az 1950-es újabb megyehatár-rende­zésig változatlan maradt (VADÁSZ I. 1981.). A közigazgatási hovatartozás azonban az 1876-os rendezés után is többször nyugtalanítot­ta még a kedélyeket. Az 1880-as évek elején például Tiszafüreden ós környékén "mozgalom" indult: a Tisza balpartján lévő helységek a Hajdú vármegyéhez történő csatlakozást szorgalmaz­ták. Válaszul Heves vármegye rövidesen a kor színvonalának megfelelővé tetette az Eger felé vezető országutat. 1 Később Abád-Szalókon Is a Heves vármegyéhez való csatlakozás igénye fo­galmazódott meg (a nagyközség rövidesen kirá­lyi járásbíróságot kapott Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében). 1911-ben Egyeken tettek kísér­letet a Heves vármegyéhez (így a tiszafüredi já­ráshoz) történő csatlakozásra Ebben az időszakban, az 1870-es, 1880-as években Tiszafüreden a járásközponti funk­ció ellátására létrejöttek a megfelelő intéz­mények: a járási főszolgabíróság, a járásbí­róság, a telekkönyvi hivatal, az adóhivatal, valamint a csendőri és pénzügyi szakasz-pa­rancsnokság. D m 6. ábra: Fontosabb intézmények a Közép-Tisza-vidéken a XIX. század közepén. 1 = fontosabb postaút a térségben, 2 = postaszolgálati kapcsolatait nem ismerjük, 3 = a helység postai kapcsolatainak iránya, 4 = jelentős postaállomás, 5 = Ismert vendégfogadóval rendelkező helység, 6 • vendégfogadóval és postával rendelkező helység, 7 = vendégfogadóval, postával, gyógyszertárral rendelkező helység 302

Next

/
Oldalképek
Tartalom