Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Vadász István: A Közép-Tisza vidék társadalmi-gazdasági múltja, Tiszafüred szerepkörének alakulása

Ugyanakkor nyomon követem Tiszafüred kiemelkedését a környező települések közül. A települések fejlődésének természeti, társadalmi és gazdasági feltételei a XVIII-XIX. században Ismert tény, hogy az Alföld települósállományát a török hódítás, s az ezzel együttjáró háborúk, majd a XVII-XVIII. század fordulóján kibontakozott felszabadító háborúk és függetlenségi harcok nyomán számottevő károsodás érte. Ezzel együtt alapos átrendeződós ment végbe a településhálózat elemei között is. Ez a folyamat térségünkben is jól megfigyelhető. A XV-XVI. század fordulóján az Ároktő-CsátKövesd-Mező-Tárkány-Kisköre, valamint a Polgár-Nádudvar-Nagy-lván-Tomajmonostora-Roff vonalon belül 59 helységet találunk (CSÁNKI D. 1851) (Lábra). Többségük jobbágyfalu, találunk azonban közöttük 5 mezővárost is (Mező-Tárkány, Keresztes, Kövesd, Poroszló, Csege). E mezővárosok É-on, a peremvidéken, az un. "vásárvonal" mentén alakultak ki (Mező-Tárkány, Kövesd, Keresztes). Területünk belső zónájában viszont mindössze két jelentősebb hely alakult ki: a tiszai átkelőhelyeknél Poroszló és Csege. Poroszló fontosságát hangsúlyozta a bencés apátság és a sókamarai hivatal is: ezért valószínű, hogy vidékünk legfontosabb helysége lehetett. Az egyek-dorogmai ós az abádi rév szerepe minden bizonnyal szerényebb lehetett, mint az előbbieké (KOVÁCS B. 1973). Mező-Keresztes Mezo-Kövesd Polgdr Pély 1. ábra: A Közép-Tisza-vidék települései a XV-XVI. század fordulóján 1 = ma is létező helység, 2 = ma már nem létező helység, 3 = mezőváros 296