Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Vadász István: A Közép-Tisza vidék társadalmi-gazdasági múltja, Tiszafüred szerepkörének alakulása

A XVI-XVII. században Nádudvar, Csat ós Polgár is mezővárossá fejlődött, de ez az időszak már a nagy pusztítások korszaka is egyben. A XVIII. század elején vidékünkön a lakosság újratelepedése, illetve újratelepítése a legfontosabb feladat a települések többségén. A mai településfejlődési problémák megfogalmazásakor tehát ehhez a mozzanathoz kell visszanyúlnunk, hisz ezek a népességmozgások, az újratelepedéskor kialakult gazdasági, társadalmi viszonyok hosszú ideig meghatározták a települések arculatát, sőt több évtizeden át a helységek népének egymás közötti kapcsolatát is (pl.: a vallási megoszlás miatt a házasságkötéseket). A XVII. század legvégén 23 lakott hely volt vidékünkön, de a Rákóczi-szabadságharc idején a falvak lakossága többször is menekülésre kényszerült. A lakosság visszavándorlása, a falvak újratelepedése csak 1710-11. után kezdődött meg. Elsősorban a Szabolcs vármegyei Tiszacsege és Rakamaz, valamint a dél-borsodi falvak (Egerlövő, Négyes, Tiszavalk, Tiszabábolna, Tiszadorogma) bocsátották vissza a korábban Poroszló-Kisköre-Tiszafüred környékéről elmenekült lakókat. Ezzel együtt megkezdődött az északi vármegyékből (pl. Gömör, Abaúj) is a szökött jobbágyok spontán leköltözése is a Közép-Tisza-vidékre (SOÓS I. 1955.). A vándorlás legfontosabb központja Tiszanána, Tiszafüred és Poroszló lett. Az újratelepítés szervezésében a XVIII. század közepén a gazdasági megfontolásokon túl politikai (vallási) szempontok is előtérbe kerültek: az egri püspök megkezdi a még lakatlan, vagy a már reformátusokkal benépesült birtokaira ^=3 _'örü>-Szentmiklős 2. ábra: A Közép-Tisza-vidék újranépesedése az 1700-as években 1 = a vidék újratelepítésében kibocsájtó szerepet betöltő területek, 2 = jelentősebb népességet kibocsájtó távolabbi terültek, települések, 3 = a helység vallási megoszlása a XVIII. század végén (fekete = református, fehér = katolikus), 4 = a spontán jobbágyvándorlás, visszatelepülés iránya, 5 = jobbágyvándorlás (szökés) távolabbi területekről, 6 = földesúri telepítés korábban lakatlan helységbe, 7 = földesúri erőszakos telepítés korábban reformátusok által lakott helységbe, 8 = németek telepítése Szalókra, 9 = reformátusok átköltözése a vallásüldözések nyomán 297