Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Cseh János: Kengyel-Kiss-tanya

CSEH JÁNOS KENGYEL-KISS-TANYA (Előzetes jelentés az 1990 őszén végzett régészeti föltárásokról) 1990. augusztus 31-én, Kengyel (Jász-Nagykun-Szolnok megyei, szolnoki kerület, korábban törökszentmiklósi járás) környékének régészetitopográfiai munkálatai során, a falutól délre húzódó - 88 m tengerszint fölötti magasságú - partos részen, a beépített területtől, a házaktól úgy 400-500 m-re, a Kiss-tanya és a Rákóczifalva felé vezető mellékút.között világos színű, szürkés/hamus foltokra lettem figyelmes. A helyek pregnánsan látszódtak az egykori Tisza-meder külső, keleti, erodálódott-elszántott platószerű peremén. A régészeti jelenségek, elszíneződések közelebbi szemrevételezésénél nyilvánvalóvá vált, hogy objektumoknak a minap, nemrég kiforgatott maradványairól van szó. A "legszebb" 1. ábra: Kengyel-Kiss-tanya. Vázlatrajz a lelőhely fekvéséről, a falutól dél-délnyugatra. Figure 1. Kengyel-Kiss-tanya (-homestead). Sketch-drawing about the position of the site, from the village to south-south-west. flekkben Meroving-kori, gepida edénytöredékeket, így többek között bepecsételt díszítésű 6. századi cserepet leltem. Mindezek azzal a reménnyel kecsegtettek, hogy kora népvándorlás kori telepnyomok kutathatók, tárhatók föl itt, gazdagítva ismereteinket a határ 5-6. századi betelepüléséről. Emellett természetesen más korszakok emlékeinek előkerülésére is számítottam. (1-2. ábra) A lelőhelyen (Kiss-tanya) - amely csak részlete egy hosszan elnyúló, a neolitikumtól a késő középkorig lakott régészeti-topográfiai együttesnek - 1990. szeptember 4. és október 18. között folytattunk ásatásokat a szolnoki Damjanich Múzeum támogatásával. Az észlelhető kb. 25 obai (KscK.k.á.s Kelut 2. ábra: Kengyel-Kiss-tanya. A föltárások pontja a magasparton - látkép délnyugatról. 137