Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)
Nacsa Mihály: Korong alakú bronzkori övdísz készítésének technológiája
ezt a munkafolyamatot. A megfelelő vastagság eléréséhez képlékeny mintázó anyagot használt. Ezt bizonyítja, hogy egy ujjlenyomat rajzolata látható az öntvényen. A beágyazó anyagok eltérő szemcsefinomságával, illetve a szóleken látható, egymást fedő rétegekkel bizonyíthatók a ráöntések. (7. fotó) Az újraöntésnél valószínűleg túl meleg lehetett a megolvasztott fém, ezért az övkorong széle egy helyen beolvadt, s itt hiány keletkezett, a hátoldalán pedig olvadási varrasodás található. (8., 9. fotó) A síköntésnól két öntőnyílást használtak. Ezeket az öntendő felület legmagasabb pontján helyezték el. Az egyik a beöntő, mely öntéskor beolvadt ós megolvasztotta az eredeti tárgy szólét is. A másik, vele szemben a légzőnyílás. Ennek csonkja látható a peremszélen. Átmérője 4 mm. (10. fotó) A ráöntések a peremszélen nem pontosan fedik egymást - ezt utólagosan, felületesen korrigálták. A megmunkáláshoz reszelőt használtak, e szerszám nyoma jól látható. A hátoldalon, a perem szólón 60 mm hosszú, 3 mm szóles, öntéskor keletkezett felvastagodás nyoma látható. A felületet reszelővel korrigálták. A megmunkálás durva, nem simították el. A szerszám nyomvonalai megközelítőleg párhuzamosak. Ez a mintázat származhat egy 45°-os szögben elcsúsztatott fűrészlaptól is - melyhez hasonló fogazatú reszelők már a bronzkorból is ismertek. Ma alkalmazott reszelővel nem ejthető ilyen nyom, mert a fogak egymást takarják. (Tehát az nem vonalas, hanem simított megmunkálást ad.) (11., 12., 13 fotó) Utólagos sérülés: A korong szélén 1,5 mm átmérőjű furat található, mely csigafúrótól ered. A furatot a díszített oldal felől a hátoldal felé fúrták, itt tapintható a fúráskor keletkezett grad. Ez azt bizonyítja, hogy előbb történtek a ráöntések, mint a lemez átfúrása. A Központi Fizikai Kutatóintézetben elvégezték a korong rótegenkénti elemanalízisét. 1 Az I., II., III. réteg vizsgálatának eredményeit a mellékelt táblázat ismerteti. (I. táblázat) A minták a korong külső, korrodált felületeiről és ezek csiszolatáról készültek. Arra nem tudunk választ adni, hogy a ráöntéseket azonos műhelyben, közvetlenül az eredeti darab készítése után, azonos időben, ugyanazon mester készítette-e. Azt azonban biztonsággal állíthatjuk, hogy a ráöntések más elemeket is tartalmaznak, mint a mintázott első öntés. A középső (II.) réteg és a hátlapréteg ráöntése közötti elem- és százalékos eltérés olvasható a táblázaton. Ez magyarázza az olvadáspontok különbözőségét, amely lehetővé tette az egymásra öntést. A dunaföldvári korong alakú bronzkori övdísz is jól tükrözi a korabeli társadalom igényét, esztétikai ízlését, a bronzműves mesterségbeli mívességét, kiváló technikai és technológiai felkészültségét. 1 Az elvégzett vizsgálatokért köszönetet mondk Gondár Erzsébetnek, az INNOVATEX tudományos főmunkatársának és dr. Pogány Lajosnak, a KFKI tudományos főmunkatársának. /. tábla. A Analytical results Elemenline Weight Normalized Net Weight Normalized Net Weight Nor mai ized Net % atomic % intensity % atoftfoc % intensity % atomic % intensity AL K — — — — 1.25 2.98 6.18 Sl K — — — 0.69 1.61 8.48 0.97 2.21 8.92 S K 0.30 0.63 8.35 0.76 1.56 15.65 0.25 0.49 3.78 CL K — — — — — — 0.11 0.19 1.99 FE K 0.29 0.34 5.80 — — — 0.21 0.24 2.29 CU K 90.95 94.34 985.10 86.89 90.34 701.53 88.70 89.30 538.38 SN L 8.45 4.69 109.19 11.66 6.49 112.55 8.52 4.59 61.62 B Analytical results cu SN K 89.01 L 10.99 93.80 6.20 667.93 98.71 89.34 10.66 93.99 6.01 701.17 100.10 91.78 8.22 95.42 4.58 674.93 72.10 A Külső korrodált felület B Csiszolt minta Mintázott oldal Középső réteg Hátsó oldal 134
