Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Botka János: Adatok a tiszazugi népesség vizsgálatához

JEGYZETEK 1 A török hódoltság idején és az ezt követő években a településhálózat, valamint a népesség pusztulásának kérdését Tóth Dezső, Botka János, Szabó István, Szabó László vizsgálta részletesebben. Tóth Dezső Annales reformatae ecclesiae Tiszakürtiensis (Tiszakürt, 1949. Kézirat: Damjanich J. Múzeum, Adattár: 2087) c. monográfiájában Kürtöt csaknem mindvégig lakott helynek tartja. Botka János az Alsó-Tiszazug népességének részbeni kontinuitását vallja, s lehetségesnek véli Nagyrév, Cibakháza, Inoka lakosságának nem jelentéktelen mértékű folytonosságát is. (Egy tiszazugi falu, Csépa története. Szolnok, 1977., Az Alsó-Tiszazug fejlődésének legfontosabb vonásai. In: Tiszazugi Füzetek I. Kunszentmárton - Szolnok, 1973., A szőlőművelés története a Tiszazugban. Kézirat, 1976: Damjanich J. Múzeum Adattára. A gabonaneműek és a kukorica termesztésének vázlatos története a Tiszazugban a XIX. sz. végéig. Kézirat, 1984.: Damjanich J. Múzeum Adattár.) Szabó István és Szabó László Kürt mellett Cibakháza, Nagyrév népességének folytonosságáról szólva a lakosság rövidebb-hoszszabb ideig történő elmenekülésére és a Tisza melléki települések kapcsolatrendszerére, valamint az adatfelmérés hiányára is ráirányítja a figyelmet. Szabó I.: A Tiszazug történetének főbb kérdései 15521945 között. (10 éves a Tiszazug kutatása. Szerk.: Szabó László. Szolnok, 1981.)Soós Imre-Szabó István-Szabó László: Szolnok megye, valamint Cibakháza (Adatok Szolnok megye történetéből I. Szerk.: Tóth Tibor. Szolnok, 1980.). Nóvák László a Tiszazug és Nagykőrös XVII. századi kapcsolataira mutat rá: Tiszazug települési viszonyai a XVIIIXIX. században. (10 éves a Tiszazug kutatása. Szerk.: Szabó László. Szolnok, 1981.). Nagykőrös mezővárosi fejlődése és településrendszere a XVII-XIX. században. (Acta I. Szerk.: Nóvák László. Nagykőrös, 1978.). Benedek Gyula Szolnok megye újjátelepülése a török hódoltság után c. értékes tanulmányában (A Szolnok megyei múzeumok évkönyve. Szerk.: Kaposvári Gyula, Raczky Pál, Selmeczi László. Szolnok, 1981. 103-122. p.) a megye három területét külön-külön is vizsgálva mindvégig újratelepedésről, ill. helyenként visszatelepedésről beszél. Az 1681 és 1686 közötti nagy török hadjáratok következtében elnéptelenedett megyei képből indul ki. Történeti adatokkal igazolja, hogy a települések közül hol, mikortól, vagy mely évben van népesség. A vizsgálatoknál azonban ez esetben nem kapott kellő figyelmet és helyet egyes helységek továbbélésének vagy valamilyen fokú fennmaradásának ténye, azaz az újratelepülés, a visszatelepülés és helyenként a népesség valamilyen fokú fennmaradásának differenciáltabb értékelése. 2 Tiszasasi Református Egyházi Levéltár Jegyzőkönyve I. kötet. Tiszasas. (továbbiakban: TRE. jkv.) 3 TRE. jkv. I. 1.p. 4 U. o. 2. p. 5 TRE. jkv. II. kötet 1761-1866-ig 2. p. 6 TRE. jkv. I. 5-7. p. 7 Báró Perényi Klára Steöszel Kristóf özvegye volt. (Tóth Dezső: A sasi Református Egyházközség története. Debrecen, 1942. 4. p. Különlenyomat a szerzőnek A Hevesnagykunsági Református Egyházmegye múltja c. munkájából.) 8 TRE. jkv. I. 8-9. p. 9 U.o.: 12-16. p. 10 Hitélet gyakorlása 11 TRE. jkv. 17. p. 12 A katonai élelmezéssel, beszállásolással járó túlzott terhek. Temesvár bevétele: 1716. X. 13. 13 TRE. jkv. I. 11. p. 14 U. o.: 23-26. p. 15 U.o.: 30-31. p. 16 U. o.:31.p. 17 Tóth Dezső, 1942. 4. p. 18 Tiszasasról a vizsgált időszakra vonatkozóan több levéltári forrás is megemlékezik. Pl.: Heves Megyei Levéltár Polgári perek iratai, 1774. év 1034. sz., mely Csépa és Szelevény száz évig húzódó határperét tartalmazza. U. o.: Pp. 650. sz. 1759. év: Csépa-Kürt és Csépa-Sas közötti határviták. U. o.: Közgyűlési jkv. 1766: 306-308. p.: a sasi jobbágyok Csépa pusztát bérlik 1646-ban. U. o.: Közgyűlési iratok 1708.35. sz.: a sasiak hozzájárultak a kuruc hajdúk kiállításához. 310