Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Örsi Julianna: A Nagykunság mint néprajzi csoport

A kolbászszéki kunok magyar falvakat és pusztákat is elfoglaltak (Bolchatelek, Magyarthelek, Terethbor, Hatház stb.).

94 A szomszédos kun települések közötti kapcsolatra utalnak azok az oklevelek, amelyek azt rögzítik, hogy egy valószínűleg előkelő kun családnak más falu határában is van birtoka. „Orgondaszentmiklósi Karczagh Benedeknek kihalása történvén, Ferdinánd ennek Kápolnás nevű faluját 1559. nov. 26-án Peliny Gábornak és Karácson Balázsnak, dec. 16-án pedig Orgondaszentmiklós faluját és Heves megyei Thelke nevű pusztáját Pásztóy Ferencznek és Peliny Bálintnak teljes kir. joggal adományozta."

95 „1564 Ápril 21-én Ferdinánd király, tekintve madarastÖtvös Ambrusnak többféle érdemeit, ennek közép szolnok megyei Ködszállás faluban lévő egész házát és nemesi udvartelket, melyek békés birtokában elődei rég idő óta voltak... nemes Sük Lukácsnak, Orgonda-SzentMiklósi Máténak és Vinczének, valamint Fábián-Sebestyéni Kochkor Miklósnak, s ennek leánya Ilonának, mint rokonainak, s ezek örököseinek új adományi czimen adományozta."

96 A települések vezetőinek kapcsolattartására utal az az 1649-ben a nádor elé terjesztett panasz, mi szerint „Juhos István, ki a Kolbász város bírói hivatalát viselvén, bolcsai lelki tanító Németivel vendégségbe összejővén Németi eltörte a falu itzéjét."

97 A 17. századi menekülésekről már más fejezetekben írtunk, így itt csak az egyéb kapcsolatokra utaló adatokból hozunk példákat. Szabó János kunságbeli kapitány 1660-ban levelet küld, „mely vagyon az Polgáriak ellen, honnét ezelőtt két évvel, még a nádor életiben lejöttek többen halászó szerszámokkal, s minden halas vizüket meghalászták erővel... A karczagiak hálójukat, s két ökrüket lefoglalták, magok elszaladtak. Később e miatt kartczagi és marjalaki embereknek négy ökrét a lefoglaltak helyett Polgáron elvették..."

98 „A karcagiak feljegyezték, Szt-Györgytől Sz-Mihály napig, négyszázszor volt oda szekerük Kallóban, különösen Ibrányban 11-14 mérföldre, ezenkívül Ónodon, Szendrőn, Polgáron s több más helyeken, nem győz. ték már teljesíteni a számtalan strázsálást, hírmondást, ide oda való postálkodást, s társzekérjárást."

99 Az etnikus specifikumok elvesztésében valószínűleg nagy szerepe volt a katonáskodásnak. Sajnos ez idáig nem készült olyan feldolgozás, amely feltárta volna, hogy a kunok e kötelezettségük révén az évszázadok folyamán - betelepülésüktől kezdve - mely területeket jártak be. Illés Bálint-Illyés Katalin tanulmányából megtudjuk, hogy „A 18. század második felében néhány esetben kideríthető a jászkun ezred táborhelye egyrészt az obsitokból, másrészt a sajtóból. Az előbbiekben gyakran előfordul a horvátországi Brod, a Magyar Kurir pedig arról írt 1791 -ben, hogy „régi szállásaikra szállítottanak Lemberg felé..."

100 A18-19. század fordulóján már nagy terhet jelentett e kötelezettség a városnak. Számtalan kérvény érkezett a Jászkun Kerületek Distructusához, hogy évek óta katonáskodó fiaikat szereljék le. A katonák holléte iránt érdeklődő levelekre az 1810-20-as években Brescia, Olmutz, Nagyszombat, Atchicrh (Franciaország) városokat nevezik meg.

101 Az újoncokat Jászberénybe vagy Debrecenbe szállították.

102 1848-ban a karcagiak Verbásznál (Bácska) táboroztak.

103 Az első és a második világháború déli és keleti harctereit is sok karcagi megjárta. A város lakosságának többségét érintette a Forspont a 18-19. században. Pl. Hajdú Mihályt a tanács 1789-ben széna transport miatt Futak alá rendeli.

104 Ugyanebben az évben még Aradról és Félegyházáról is kell búzát és zabot szállítaniuk a karcagiaknak. 1797-ben a gabonát a Bihar megyeiek Karcagig szállítják, innen „ha a Nagy Kunok egész Pestig fuvarozni nem akarnák,... Szolnok Abonyba a le rakás hely elkészítessen."

105 „1818-ban a Nagykunsági Lakosok által Kardszagról Szolnokba fuvaroztatott Ararialis Gabonának fuvar bérében... válaszolják; hogy Kardszag -Kisújszállás és Törökszentmiklóson keresztül ugyan Szolnokig tsak Négy Státió; azonban a' múlt vizenyős esztendőben ezen ut a vizek áradási miatt járhatattlan lévén, kenteiének voltak a contribuens Lakosok azon Ararrialis Transportot a Bánhalmi és Fegyverneki pusztákonn keresztül és így 3/4 Statió kerüléssel megtenni." 106

1849-ben „Horvát József mint képviselő a cs. Orosz katonaság részére szállított holmik fuvarozására kirendelt szekerekkel mint felügyelő Váradra járván 5 napi dijját kiadatni kéri".

107 „Nagy teher volt a régi múltban az előfogatoknak kiállítási kötelezettsége... Egy-egy alkalommal több száz szekeret kellett Debrecenbe küldeni, hogy a sóraktárból sót szállítsanak Szolnokra."

108 A város elöljárói a 18-19. században városi ügyekben utazgattak a legtöbbet. A Jászkunságban a kerületi gyűléseket felváltva tartották a kerület székhelyein, Karcagon és Jászberényben.

109 E gyűléseken 2-3 küldött mindig jelen volt egy-egy városból. „A Város gazdája Eördögh András Urnák 76 vfrt 65xrt fizetvén azon széna, szalma, és az részletekért, mellyek általa a Karczagi közgyűlési Képviselőkkel J. Berénybe járt lovak számára a legközelebb múlt évben kiszolgáltattak."

110 „1789-ben Nemzetes Kálmán András és Győri Gáspár Úrék Miskoltzra deputáltattak a végre hogy ott Nemes Pap Szász és Veresmari familiáktul a Hegyesbori rátájokat leg jobb móddal Arendálnák ki."

111 Varró István és társai a református templom építési engedélyének megszerzéséért többször elmentek Bécsbe is.

112 Bellon Tibor több adatot hoz, hogy a karcagiak a Tisza mentén szerezték be a szükséges épület- és tűzifát „így Poroszló, Tiszafüred, Fegyvernek és Abád neveivel találkozunk a forrásokban."

113 Máskor arról kapunk hírt, hogy a város részére szükséges dolgokat Debrecenben szerzik be. „A Város gazdája 3. láda Szebeni gyertyát vásároltatván Debrecenben..."

115 „A legközelebbi debreceni vásárra a község részére leendő vásárlás végett be küldött Tanácsi tagok 2 darab jármos ökröt vásárolván..."

116 A múlt század közepén gabonaszerzés céljából járnak a környező községekben is. Pl. „Láposi János Tan. s Horváth József képviselő T. Szalókon 160 kila árpát és 22 kila zabot vásárolván..."

117 vagy „Láposi János Tan. és Sipos Mihály Képviselő; közmegbízatás mellett Bucsán 250. köböl zabot vásárolván..."

118 358