Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)
Szlankó István: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1964-1980)
9. kép: A 40 km-es gyalogtúra negyedén a Lökvölgyből látjuk a célt: a Tarkőt, 1967 zódhatott fel. 13 Ilyen kavicsokat a barlangi üledékben és a felszíni lejtőtörmelékben egyaránt találtunk. Erre a szárazföldi üledékre, illetve folyami hordalékra telepedett a miocén vulkánosság riolitanyaga, miután a magyar középhegységek déli előterében kialakult az ÉKDNy irányú törésvonal. A miocénkori geomorfológiai inverzió után kezdődik meg a Középső-Bükk völgyekkel való felszabdalódása. A Hór-völgy kialakulása a pannon vége óta bekövetkezett 300-400 m-es kiemelkedéssel magyarázható. 14 Ez az emelkedés jelentős mértékben növelte az „ŐsHór" eróziós képességét. A völgyben található barlangok és üregek elhelyezkedése is alátámasztja ezt a teóriát. Ugyanakkor a barlangok és üregek helyzete a völgymélyülés ritmusosságára is utal. PÉCSI M. nomenklatúrája szerint a Hór-völgy korróziós szurdokvölgy, amelyben időszakos vízfolyás van. A Hór patak tapasztalatunk szerint és a bükkzsérciek elmondása alapján általában 3-5 évenként folyik az egész völgy hosszában, míg máskor a Hosszú-völgytől délre vagy a Kis-rét után eltűnika mederbeli hordalékban. E rapszodikus vízjárás miatt feltételezhető, hogy a völgytalp alatt egy új barlangi rendszer van kialakulóban. 15 A Hór-völgy szép és érdekes formái a medencék: a Tebe-puszta, a Hidegpataki-medence, a Kis-rét és az Oszlai-medence. Ezen medencék kialakulásában szerepet játszhatott a térség tektonikai elmozdulása, a bezökkenés, de a felszíni eróziós és korróziós folyamatok is. 1970-ben átéltünk egy óriási felhőszakadást és láthattuk, milyen természetátalakítást tud végezni a csapadék. A gyors és nagy mennyiségű lefolyó víz némely helyen 80-90 cm völgymélyülés okozott. A lejtőkről lezúduló hordalék pedig itt-ott elzárta a völgyet. A Hór-völgy két uralkodó kőzetének: a mészkőnek és a palának merőben más a lepusztulási folyamata, formája. A pala mállik és aprózódik óriási mennyiségű lejtőtörmeléket termelve. Az Odor-hegy és a Mákszem szép normál lejtőkkel illeszkedik a tájba (1. kép) A mészkő karsztosodik és aprózódik. A lejtők domború, gyakran túlhajló és tört lejtők. A kifagyás hatására végbemenő aprózódás gyakran kőtengereket alakít ki, különösen a lejtőre merőlegesen kifutó rétegek esetén (11. kép) Az Odorvár környékén a karsztosodásnak a felszínen is kimutatható jelei vannak. Nemcsak a felszakadt barlangi üregek, hanem a mikrokarszt jelenségek is. A karrok és kannelúrák szép sorozatai kerülnek elő a talajjal nem fedett déli és nyugati lejtőkön. Az Odorvár legizgalmasabb és legérdekesebb morfológiai jelenségei azonban a felszín alatt vannak. Erről egy kissé részletesebb tájékoztatást kívánunk adni. 498
