Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Szlankó István: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1964-1980)

AZODORI VARROM VÁZLATA 5 m Fal maradványok j0 Ep oldalú fal \ • ; •' Omladék •£5v Szolban olló szikla A fal feltételezett széle Kis kürtő L egurult faldarabok 2. ábra: Az odori várrom vázlata (Németh Gyula 1964. évi felmérése és rajza alapján) Kirándulásaink A táborban végzett munka mellett szakítunk időt arra is, hogy a környéket megismerjük. Ilyen céllal félnapos, egynapos túrákat szoktunk szervezni. Igyekszünk kihasználni az ilyen kirándulásokban rejlő nevelési és ismeretszerzési lehetőségeket. Útközben ki-ki maga ellenőrizheti a saját térképén, hogy jó irányba haladunk-e, amire főként akkor van szükség, ha jelzetlen úton járunk. Egy-egy kirándulás alkalmával megismerkedhetünk szinte mindenféle munkával, amit az erdőben, ill. a hegyvidéken végeznek. Elhaladunk csemetekert mellett, találkozunk erdőt telepítő munkásokkal vagy egy-két éves telepítést kapáló asszonyokkal, a leendő telepítés védőkerítését építőkkel, vagy bontókkal, gyérítő, szálaló, esetleg tarra vágó favágókkal, szállítókkal, útépítőkkel, erdészekkel, vadászokkal, gombát szedő öreg nénivel, kőbányában robbantómesterrel, mészégető kemencét építő vagy égetett meszet szállító „meszessel", vizet kereső fúrómunkással, szőlőt permetező falubeli ismerőssel, hatalmas gyógynövénybatyut cipelő anyókával, akinek kilométereken át segítettünk cipelni a nehéz terhet. Legalább ennyire változatos a környezet is. Kis távolságokon belül is változik az alapkőzet, ami együtt jár a formakincsek változásával. A könnyen aprózódo lemezes agyagpala sima lejtőivel szemben ott találjuk a kopár, meredek mészkőszirteket a különböző karsztos karr-jelenségekkel, a riolittufa jellegzetes, legömbölyödő formáit, a kaptárkövek riolit kúpjait, kimélyült utakat, nagyobb esők után frissen keletkezett hordalékkúpokat. Biológusaink is nyitott szemmel járnak. Figyelik, milyen növénytársulások alakulnak ki a különböző kőzeteken, különböző kitettségű lejtőkön, száraz vagy nedves környezetben. Felhívják a figyelmünket a ritkaságokra, a gyógynövényekre. A természetközeli ismeretszerzésen kívül komoly sportteljesítménynek számít a 30-40 km-es hegyvidéki túra, főként az alföldi, „hegy- és völgymenethez" nem szokott ifjaknak és idősebbeknek egyaránt. Az egyes útvonalak részletes ismertetésére nem vállalkozunk, ezt megteszik az útikalauzok, a szakkönyvek. 1./ A legközelebbi település Bükkzsérc, a Cseresznyés-patak völgyében nyúlik el hosszan. A községben még sok, 50-80 évvel ezelőtt, hagyományos módon épült ház van, amelyek nemes arányaikkal, hófehérre meszelt falaikkal, oszlopos tornácaikkal érdemesek arra, hogy megőrizzék őket. Egy-két helyen még megfigyelhető az egymás mögé való „hadas" építkezés 499