Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)
L. Menyhért László: Borbereki Kovács Zoltán művészete 1948-ig
9. Aratók dombormű 1939 bronz 72x88 cm Damjanich János Múzeum tul. mentes figurái - a munka és a nehéz sors mégis felemelő érzésekkel teli ábrázolásával - rokonai Mészáros, Goldman és Szandai figuráinak. Erdély parasztjai küldték, eldugott szegény faluból került a fővárosba és ezt az indíttatást még ha akarta volna sem sikerült elfelejtenie. Egyházi megrendelésű, vallásos témájú alkotásaiban is benne él a kétkezi ember szeretete, sorsának ismerete. Szemléljük meg ennek bizonyítására a Farkasréti temetőben felállított, Hamza Tibor sírját díszítő „Magyar Golgota", 260 cm magas, „erdélyi kőből" faragott munkáját. Középen a keresztről leemelt Krisztus meggyötört teste látható, és a fájdalom tükröződik Mária arcán is. Az évezredes ikonográfiái szabály szerint Krisztus balján a kereszt alatt Szt. János alakja látható. A mellékfigurák ábrázolása viszont elüt a korabeli hasonló témájú alkotások megfogalmazásmódjától. Hiszen Mária mezítlábas, nagykendős parasztasszony és János kucsmás falusi legény. Mégsem érezzük erőltetettnek a behelyettesítést, mert az összefogott formák és a sommázott előadásmód miatt a művész szinte csak utal a parasztfigurák rekvizítumaira. így válik egyetemes érvényűvé, s egyben magyarrá - „paraszt pietává" - is az alkotás. Később ezt a témát bontotta ki és a formákat redukálva egyszerűsítette monumentális „Keresztrefeszítés" c. plasztikájában, melyet Pretoria, Johannesburg és Dúrban templomaiban állítottak fel. A felszabadulás után Borbereki is újult erővel veti magát a képzőművészeti közéletbe. Dolgozik, szervez és küzd az igazán humánus tartalmú modern magyar művészetért. Békásmegyeren művészeti kisközösséget szervezett, s közéleti szerepet is vállalt: az Új Művészek Egyesülete, majd a Rippl-Rónai Társaság alelnöke volt. Az 1940-es évek közepétől művészete új irányba fordult és fokozatosan változott meg művészi szemlélete is. Tanulmányozta az absztrakt művészeti irányzat eredményeit, s ezek a hatások termékeny talajra találtak. Legelső alkotása mely már e jegyeket hordozza magán, a feleségéről készített fehér márvány portréja 486