Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)
S. Püski Anikó: Mezőgazdasági (gyümölcstermesztési) eljárások feljegyzése egy kéziratos könyvben
Rovarokat a fákról elpusztítani. Olvasszunk fel meleg vizben halzsirt szappant s ezen vizzel föcskendezzük be a féreg lepte fákat. A férgek ezen erős szesztől mind elhullanak. Az elfergesedett kérgi) gyümölcsfák megóvása. Sokszor megtörténik, hogy a legszebb gyümölcsfának kérge megférgesedik, mi által a fa nem csak termékenységét veszti, hanem egészen ki is száradhat. Az ily fák kérgét mindenek előtt ki kell a bogaraktól tisztítani; - azután vizben felolvasztott szarvasmarha ganéjjal kenni be a sérült helyet - s midőn ez megszáradt ecset segélyével a tapaszt terpentin olajjal bekenni. (52. lap) - mi a levegő által üvegkeménységet nyer, s igy a fa nem csak megmarad, és szépen ki nő, - hanem gyümölcsöt is bőven terem. Rücskös és sérült fák orvoslása. Marhaganéjt, sárgaföldet s kevés meszet keverj össze, s ezzel kend be egészen a fák törzseit és ágait egészen. Jó olcsó viasz. 1/4 dl. Sárgaviaszt-olvassz össze 1/8 dl. vékony terpentinnel. - Márts bele elhasogatott vékony vásznat, s azzal kösd be az oltást. - Lehet egy kevés lágymeleg oltóviaszt is önteni a fa oltására, - valamint az oltott ágacska elmetszett felső végére is, hogy az esső meg ne rongálja. (53. lap) Fákról. Ha a fa nem növekszik - ásd körül a fa tövét, tégy tövére egy összemarok oltatlan meszet, fedd be földdel, és a fa megújul. Kaktusról.^ Ha a kaktüs nem virágzik ne változtasd a földet, hanem keverd össze a földet fenyő fürészporral, s virágzani fog. Violáról. A violát, hogy megfogazék: akkor ültesd ki midőn még csak két kis levele van, - s megfogamzik; ha pedig nagybb korában ülteted, nem sikerül. Szőllőről. A Szőllővessző hogy bizonyosabban meg gyökeresedjék, ősszel három szemre vágd azt, - ted télre a pinczébe homok közé, ott gyökeret ver, s tavaszkor ültesd el de úgyhogy csak egy szem menjen a föld alá, kettő pedig kivül maradjon. A föld szokás szerint jól elkészített legyen. (54. lap) Mész alkalmazása a beteges fákon. Ősszel vájd föl a földet a fa körül egész a gyökérig, arra minden fát illetőleg hints körös körül 2. marék finom apróra tört oltatlan meszet takard rá a földet 3 ujnyi földet ismét, - a fa kevés idő múlva bizonyosan hajtani, erősödni, és nőni fog igen szépen. NB Eképpen lehet Leandert is megmeszezni. A fákra nézve ezen mód szerinti meszezés elég 4-5 évig, a midőn újra meszezni szükséges. Jó ugy a fák valamint a Szőllő tövén ezen mód szerint hinteni azon kifőzött hamut vagy székfüt is, mely a szappan főzés után használatánál elhányatik. Hátsó, belső boritó: Jegyzés. A veres téntával ezen könyvecskében jegyzett némely utasítások nem tartoznak ugyan egyenesen a fa tenyésztéshez; - de mivel még is némüleg a kertészetet illetik (:ha nem egészen is:) mint Hlyének- bejegyeztettek. / / / A Popovics-féle feljegyzésekkel kiegészített, Gönczy által írott könyvecske a következő témákkal foglalko1. Miként kell a földet felforgatni (rajolirozni) ? 2. A maggyűjtés és magvetés. 3. A gyümölcsös elrendezése s a fák helyei kiásása. 4. A magágybeli fák felszedése, s elrakása. 5. Oltgallyak megválasztása, eltartása, - oltóviaszkészítés. - A felszedett törzsökök nemesítése. 6. Hernyózás. - Cseresznye és szilvafák párosítása. 7. Hogy kell a mohos fákat megtisztogatni s a rossz gyümölcsöt termő, több esztendős fákat jó gyümölccsel beoltani? - Kétféle fakenőcs. 8. A télen nemesített fák, s az őszön fel nem szedett vékonyabb vadfák iskolába való ültetése. 9. Miként kell a faiskolában megnőtt fákat állandó helyre ültetni? 10. Epermagvetés. - A fa meggyürüzése. - Mellékes kerti munkák. 11. A kéregbe-oltás, a levelezett eperfák megmetszése. 12. Hajtószemre való szemzés, eper-, sajmeggyvetés és eperfagyüjtés. 13. Alvószemre való szemzés. - Kökényszilvavetés, mellékes munkák. 14. Hogy kell a gyümölcsöt leszedni, nyersen eltartani? 15. A gyümölcsaszalásról. Ezeket az eljárásokat Gönczy után azért soroltuk fel, mert úgy véljük, ahhoz, hogy a Popovics-féle feljegyzések néprajzi értékét megállapíthassuk, előbb Gönczy munkájához kell néhány kommentárt fűznünk. Mindezt pedig azért, mert az 1856-ban megjelent mű a közfelfogás szerint minden bizonnyal azon időszak legkorszerűbbnek vélt eljárásait foglalta össze, különben nem szánták volna vezérfonalul a népiskolák számára. Pedig Gönczy korszerű eljárásokként több évszázados technikákat ismertetett és ajánlott a XIX. század közepén. Pl. a gyümölcsös elrendezésével kapcsolatban az „ötösrendű"-nek (quincunx) nevezett ültetésmódot ajánlja. 5 Az ötösrendűnek nevezett ültetésmódot latin nyelvű reneszánsz gazdasági és kertészeti munkák után először Lippay János ismertette Magyarországon még a XVII. században. Lippay János, Lippay György esztergomi érsek öcscse 1606-ban Pozsonyban született, Bécsben nevelkedett. 1642-ben belépett a jézustársaság rendjébe. Előbb a gráci, majd a bécsi egyetemen tanított. 1643tól a győri kollégiumot igazgatta, később a trencséni, majd az ungvári rendházat vezette. Végül az érsek 379
