Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében II. rész: Szolnok város térképes, rajzos ábrázolásai (1810-1910)

Településtörténeti tanulmányunknak nem lehet fel­adata az 1848/49-es események helyi vonatkozásai­nak, lefolyásának közreadása, csak néhány kiemelt mozzanatra szorítkozunk, amit a társadalmi átalaku­lásból és a város stratégiai helyzetéből adódóan leg­fontosabbnak erezzünk. Szolnok lakosai a vasút révén a legfrissebb pesti eseménynek is még aznap tudói voltak, a vasutasok és az utasok a pesti forradalom lel­kesedését is magukkal hozták. A Hist. Domusban a március 15-ét megelőző po­litikai fejlődés rövid összefoglalását is megtaláljuk: 91 „Múlt évi november 7-én megkezdetett országgyűlé­sen legtöbb tevékenységet fejtette ki Kossuth Lajos, Pest megyének követe. Ezen követnek köszönhetjük főleg alkotmányos átalakulásunkat: Magyar Cancella­ria, Helytartó Tanács s felelős Minisztériumot. Ezekre igénylésünk Pozsonyban az országgyűlésen Martius utóbbi felében megtestesíttetvén... V. Ferdinánd a hon kívánatit aláírásával szentesíteni kegyeskedett. A független kormány megalakult... Nyertünk felelős Minisztériumot. Ennek elnöke gr. Batthyány Lajos, a többi Miniszterek tárcákhoz alkalmazvák e követke­zők: Gr. Széchenyi István, Deák Ferenc, Kossuth La­jos, Mészáros Lázár és Szemere Bertalan." A városi jegyzőkönyvek bejegyzései a lelkesedéstől átfűtve íródtak. 1848. márc. 22.: „Az előbbi évek sok és nagy csapása növelték népünkben is az elégedet­lenséget, s csak egy szikra kellett még hozzá, mely a lángoló érzelmeket lángragyújtja. Megkezdődött jo­gaink és igazságaink érdekében... függetlenségi har­cunk. S nem sok kellett Szolnok várassanak sem a biz­tatásból, hogy tényleges részt vegyen a mozgalom­ban, melyben a dicsőségnek bár véres, de annál ma­gasztosabb útján tiszteletre és örök emlékezetre méltó nevet vívott ki magának..." 92 1848. márc. 24: „...az udvaron népgyűlés tartat­ván... Halasy Kázmér polgártársunk... népszerű sza­vakkal értésül adta az egybegyűlt közönségnek, hogy a pesti mozgalom idáig azt eredményezte, hogy sza­baddá tétetvén a föld, szabad lesz a nép is, amely azt műveli. S leromboltattak a válaszfalak, melyek a ma­gyar nemzeti egység valósulását, s ezáltal a mindnyá­junkat forrón szeretett haza f elvi ragozását annyi szá­zadokon át lehetetlenné tették,... A hű képekben elő­tüntetett átalakulás nagyszerűsége az összesereglett több mint kétezer közlakosok által lelkes örömmel fo­gadtatván, Kovács Ignácz, Fülöp Ignácz, Bárányi Antal és Pethes János a főjegyzővel küldőitekül neveztettek, előterjeszteni a közrendtartásra felügyelő pesti vá­lasztmánynak hazafiúi békés törekvés eránti rokon­szenvünket, köszönetünket, az új kormánytagok eránti bizodalmunkat..." 93 Március 29.: „Már megjöttek a küldöttek, s a fő­jegyző jelenti igen sok nép előtt, hogy ...nemzetünk békés átalakulásának jótékonyságait nem egyesekre, nem egyes osztályokra, hanem a közös hon minden népeire és lakóira egyaránt kiterjeszteni törekszik,... mindenki házi körébe visszatérhet, napi foglalkozását örömmel folytathatja, mert csak mukás polgárok igye­kezetek által virulhat fel e hon, mely most mindnyá­junké lett..." 94 Az Országos Levéltárban talált rá Botár Imre egy üd­vözlő iratra, 95 amelyet Szolnok város küldött az első magyar felelős minisztériumhoz megalakulása alkal­mából. A szolnokiak a márciusi forradalom hatásától emberi méltóságuk megbecsülését várták inkább, mint az anyagi előrehaladást: „Tisztelt Nemzeti Kormány! Napok ezrei tűntek le az örök enyészetbe, századokon át eredménytelenül, a középkori földrendszer s keleti hadözön véres hulláma által az emberi méltóság teré­ről leszorított magyar nép oly kínos állapotra jutott,... a gondviselés és az európai események közrehatásával küzdelmeiket fényes diadalra, az emberi méltóság di­adalára fölvergődtetni. Megadatott a képviselet s ezzel a szolgaság szégyenbélyegével meggyalázott milliók az emberek soraiba vétettek fel... Engedjék az egek, hogy idáig hirdetett üdvös elveikkel új pályájukon nem­zetünk dicsőségét, javát megszilárdíthassák, legyenek továbbra is kegyes kiegyenlítői az érdekeknek, ápolói nemzeti egységünknek, s a szabad nemzetek felsza­badításának. Városunkat, amennyiben az szerencsés fekvésénél fogva 13 ezer tisztán magyar ajkú lakossal, s ezek közt máris 800 műiparossal a gondoskodást az országos lelkesedés szempontjából érdemli, kegyes fi­gyelmükbe teljes tisztelettel ajánlván Szolnok város Közönsége. Kelt Szolnokban, 1848. évi április 19-én tartott köz­ségi ülésünkből. Nagy István s.k. bíró. Elek György s.k. hites jegyző." Említettük, hogy a Pest-szolnoki vasút továbbveze­tésének a munkálatai a Tiszántúlra tovább folynak. 1848. május 27-én levél érkezik a városhoz: 96 „Közle­kedési Miniszter Gróf Széchenyi István Úrnak f.h. 9-én 87. sz. alatt kelt levele, melyben a tervbe lévő Aradi vaspálya vonal kijelöléséhez megkívántató előleges mérnöki munkák netaláni akadályának elhárítására, úgy annak egyenes kijelentésére, ha a határunkon át­vonuló vaspályához szükséges földtér terheit hajlan­dók volnánk-e magunkra vállalni, városi közönségünk felkéretik, olvastatván; A Tisztelt Miniszter Úrnak megíratni ren­deltetik, hogy ámbár községünk lakosai az országos vállalatokhoz közszükségekhez fedezéséhez tehetségekhez képest járulni hazafiúi feladatuknak tartják, addig azon­ban, míg a szükséges térmennyiség, melytül a kisajátítási összeg feltételeztetik, tudva nem lészen, pénztárunk jelen álla­pota miatt nem nyilatkozhatunk." Nemcsak az anyagi kérdések játszottak itt közre, hogy rögtön nem a beleegyező választ küldték, hanem izgatta a várost a vasút továbbvezetésének a pontos vonala és iránya. S nem véletlenül, mert a vasúti mér­nökkel már volt vitájuk, hogy a Tisza-partot nem sza­bad elzárni vasúttal a várostól. 1848. jún. 27: 97 „... Mück Vilmos vasúti mérnök többszöri megintte­tés után is a Tisza partján kezdé meg az Arad felé szándékolt vasút építését, a Tisza partján kerítést vo­natott s már az oszlopokat ásatni kezdi, ennek meggát­lására városunk érdemes főjegyzője emelte fel hatal­mas szavát s a bitang foglalások ellen erélyes intézke­désre hívta fel a Tanácsot; 259

Next

/
Oldalképek
Tartalom