Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)
Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében II. rész: Szolnok város térképes, rajzos ábrázolásai (1810-1910)
A már többször megszólított vasúti mérnök a foglalástól való óvakodásra intettetik, mert galádul, s ezen városi Tanács beleegyezése nélkül önkényesen foglal, s azért a lakosok méltán zúgolódnak..." A vasúttársaság számára a legolcsóbb megoldás az lett volna, hogy a Tiszai pályaudvartól végig a Tisza partján vezesse a vasutat és a Zagyva torkolatánál épített hídon jusson el a Szajolnál épülő Tisza-vasúti hídig. De a város is joggal tiltakozott az ellen, hogy jóváhagyása nélkül, sőt akarata ellenére elzárják a várost a Tiszától. Ezért 1848. júl. 19-én újra foglalkozik az ügygyei és erélyes döntést hoz: „...a vasúti Társulat mérnöke a 450 sz. a megkeresést semmibe sem véve, új foglalást és kerítést munkába vett; - a legközelebb történt foglalás megakadályozására Tanácsnok Fülöp Ignácz kiküldetik, oda utasíttatván, hogy a mellé e veendő, város béreseivel ellenmondásunk és kérésünk ellenére beásott oszlopokat vettesse ki; mi meg is történt." 98 A vasútvonal továbbvezetésének erről a tervéről térképpel is rendelkezünk Tanulmányunk első közreadott részében" a 38. képen látható az I. orsz. katonai felmérés 1783-ban készült szolnoki lapja, amelyen a Tisza-parti pályavonal egyenes irányát későbbi időkben ceruzával berajzolták. Szolnok a katonai szállítások egyik központjává alakul. Erről is őriz adatot a Hist. Domus 1848. jún. 24-i bejegyzése: „...délelőtti vasvonalon 1200 önkényes katona Pestről Szolnokba érkezett, Szolnokról Gőzhajón a Tiszán Szegedig menendő, a pártütő szerbek megfékezésére. Ezen önkéntes sereg mind igazán lelkes s jól kiképzett ifjakból állott. Általán véve megmutatták illő maguk viselésével, hogy jó keresztények és jó polgárok, s épen ezért 3-4 itteni múlatásuk alatt valóban kedves vendégei voltak a városnak." 100 Az önkéntes nemzetőri alakulatokat országrészenként csoportosították. Batthyány aug. 27-i rendelete szerint Pápa, Vas, Szolnok és Arad lettek a gyülekezőhelyek. Urbán Aladár a kérdéssel foglalkozó monográfiájában 101 megállapítja: „Egy tekintetet vetve Magyarország 1848. évi közlekedési térképére, azonnal feltűnik, hogy a váci és szolnoki tábort a korabeli vasút két végpontján helyezték el. Ez lehetővé tette, hogy a fővárost az itt gyülekező alakulatok a lehető leggyorsabban elérjék - ahogy erre a későbbiekben sor is került." A szolnoki tábor parancsnoka Görgey Artúr őrnagy lett. Az alföldi toborzó útja során Kossuth Lajos sorra felkereste a Duna-Tisza közti nagy mezővárosok népét, hogy lelkesítő szavaival fegyverbe szólítsa a fiatalokat, idősebbeket egyaránt. Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd után Szolnok következett. A 15. képen sajtótudósítást mutatunk be a szolnoki látogatásról. 1848. szeptember 26-án jött meg vonattal: „... Itt vagyunk a magyar folyó partjain, hazánk legáldottabb vidékén... Szolnok kinézése igen élénk, mindenféle katonaság, honvédség, nemzetőrség és szabadcsapatok járkálnak mindenfelé, s bizonyosan tarka színezetet öntenek a népségre. MARCZIUS TIZENÖTÖDIKE. CsülírtOk 169- S2SJm. Pest, septembcr 28. 1848. A mozdony fütyó. Indulunk. Levelemet Szolnokon folytatom. Itt vjijryunk a majyar folyó partjain, hazánk logáldotls>bb vidékén. Jövetelünk alkalinisint ludva volt, mert az indé udvarnál nagy iiéjiömoi; éljenzésoi fogadtak, molly a kocsira ült lossuthot követve, mind ín— kább gyarapodott. Szolnok kinézésű igen élénk, mindenféle katonaság, honvédség, nemzetőrség és szabadcsapatok járkálnak mindenfelé; s bizonyosan tarka szinezotot öntőnek a népségre. E népség legnagyobb részű a városház udvarán ünnepi csendben ballá Kossuth első szavait, s lolkosult, mint Kecskemét és Körös derék lakossága. Holnap reggel 9 órakor lesz a nagy népgyűlés, mcllyrc a vidékiek is meghivatvák. Szolnok szelleme a logjobb, legtisztább és tcllkész hazafiságra mutat, s rcménylhetö, hogy eljárásunk itt igen dús sikerű leend. 15. kép: Sajtókivágat Kossuth alföldi toborzó útjának szolnoki eseményeiről. Csernátony Lajos cikke. E népség legnagyobb része a városház udvarán ünnepi csendben hallá Kossuth első szavait, s lelkesült, mint Kecskemét és Kőrös derék lakossága. Holnap reggel 9 órakor lesz a nagy népgyűlés, mellyre a vidékiek is meghivatvák. Szolnok szelleme a legjobb, legtisztább és tettkész hazafiságra mutat..." 102 Kossuth maga is beszámolt itteni tapasztalatairól feleségének írt levelében: 103 „... Estére ide jöttem Szolnokra, már Heves megyébe. Jöttömnek híre megelőzött. A nép ezerenkint várt, és szabad ítónak kiáltott. Itt találtam egy pár száz sárosi önkéntest, s azok vállaikra vettek s úgy vittek egy mértföldnyire be a városba. Holnap népgyűlést tartok, aztán beszaladok Pestre magamat tájékoztatni..." De, hogy milyen hatással volt Kossuth beszéde Szolnok népére, kitűnik a História Domus alábbi bejegyzéséből: 104 „... Szolnok városa talán egyedüli tanyája lőn a nagy hadi készületnek, mert számtalan ifiak, de sőt meglett korban lévők is gyülekeztek ide minden felől, s különbféle szám alatti zászlóaljakba, mint 260
