Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében II. rész: Szolnok város térképes, rajzos ábrázolásai (1810-1910)

1844-ben történt, amikor a gimnázium a királytól a nyilvánossági jogot megkapta). A História Domus 1844. okt. 2-án így ír erről: „A gimnázium bejárati ajtója fölé falba Pesten készült vörösmárványtáblát helyeztek, amelynek kronologikus szövegét - a gimnázium igazgatója fogalmazta - karakteres aranyozott betűkkel vésték..." De folytassuk az eredeti latin szöveggel, amelyből a kronosztikonban rejtett évszám is kitűnik: „Inscriptio haec indicat 1835tum, quo Gymnasium aedificibatur; est verő sequentis tenoris: FERDINANDI REGIS AVGVSTI FAVORE CLERI ET POPVLI PIA DOTE EXSVRREXI SALVTARI IVVENTVTIS INSTITVTIONI." A latin szövegben a betűknek nemcsak hangértéke van, hanem számértéke is. A szövegben ezeket nagyobb betűkkel írják. Ezeknek a római számoknak értékét összeadva megkapjuk a megfejtést. Nézzük meg most a fordítását: „Ez a felirat 1835-öt jelez, amelyben a gimnázium épült, s valóban a következő módon: Ferdinánd király őfelsége kegyéből, Az egyház és a nép adományából Emeltettem az ifjúság üdvös intézetéül." De folytassuk az 1835. május 17-i alapkőletétel után indult villámgyors munkával: „Az építkezés szakadatlanul folyt s oly nagy lelkesedéssel, hogy az épület négy hónap alatt teljesen elkészült és berendeztetett. Az 1835/36. tanévet október 2-án már ebben az új épületben nyitották meg kellő ünnepélyességei." Ide kívánkozik a klasszikus versmértékben íródott ünnepi köszöntő néhány sora, Fazekas Rajmund, a gimnázium költészettani oktatójának alkotásából: „Ünnepi fény mosolyog, mint vártad Szolnok epedve, Tereiden; rombolt váródnak gyász düledékin Szent lak emelve ragyog, tudományok szende helyének, Hol még század előtt harczmű edzette apáink' Izmos fegyverüket, 's buzdított vívni hazáért: Gyenge növendék 's szép fiatal nemzet-sereg ott most, A' szelédebb kornak viruló áldási tanyáznak..."

52 A reformkor szellemét sugárzó ünnepi szavak után vessük pillantásunkat azokra, akik négy hónap alatt átadtak rendeltetésének egy háromszintes nagy épületet. A munka tervezője, irányítója Szvitek Márton építőmester. Az ácsmunkát Viderspan János végezte. A fenyőszálakat zömmel a helybeli Sóhivataltól vették; fűrészelő gödrök felett hasított belőlük gerendákat és deszkákat 8 fűrészelő munkás, név szerint Böjtös János, Kál János, Pohránc Pál, Polgár György, és a két P.Horváth testvér, valamint Rágó János és Szabados György. Ondok Szép Ferenc és társai feladata volt a zsindelycsinálás. Somodi János és Szakállos Károly legényeivel az asztalos munkáknál, Bécsi János kovácsmunkáival, Kreutzer Mihály és Pék Leopold lakatosmunkákkal, Aigner Márton pedig az üvegezés elkészítésével járult hozzá a gimnázium gyors felépítéséhez. A felhasznált 270600 tégla a szolnoki téglaégetőkből került ki. Az öt nagyobb és hat kisebb terem fűtését hat kemence látta el, amelyet a folyosó felől tudtak fűteni. Az épület külsejét egy múlt század 80-as éveiben készült fotóról (7. kép) mutatjuk be. A gimnáziummal egyidoben épült a barokk templom toronysisakja, klasszicista stílusban, készítette Homályossy Ferenc kamarai ácsmester. Addig ugyanis a XVIII. sz. közepére megépült tornyot csak egy egyszerű és alacsony toronytető fedte. Szerény kiképzése, csonka tetőzete nem illett sem méreteiben, sem kivitelében a pompás barokk épülethez. A torony költségeit a város vállalta magára a királyi kincstár helyett, pedig az volt a plébánia Kegyura, de a város annyira szükségesnek tartotta, hogy cserében a gimnázium minél gyorsabban épüljön. Az 1835. év Szolnok város jegyzőkönyveiben néhány helyen megszínesedik. A gimnázium építésével egyidoben a toronysisak elkészítését és felavatását Straub Ferenc főnótárius emelkedett hangú szavakkal jegyzi be. Idézzük belőle a toronygomb és keresztfölszentelés leírását, amelyet aug. 2-ára tűztek ki.

53 Goldberger János gyöngyösi aranyozó vállalta a munka elvégzését, de ez „majdnem meggátoltatott, a midőn t.i. az aranyozó mester, az esős idő végett, a szabad levegőn tűzi aranyozását nem folytathatván, a klastromhoz tartozó sütő háznál lévő, - munkás kamarába legényével és 14 esztendős édes fiával, a már sürgetésbe volt Gomb és kereszt tűzi aranyozására magokat behúzván, melly helyen az előre figyelembe nem vett mérges kipárolgások mind hármokat torok és száj feldagadásaikkal, majdnem halálos veszedelembe tették,... őket az ágyba ejtette... ezen Városnak érdemes lakossai és tanult mesterségeikbe jelessen jártas Bétsi János kováts, Pék Leopold Lakatos, Blum József Órás, Nerfeld Tamás kováts és Goldner Ferenc Rézmíves mester Urak, tőlök adatott számos Segéd legényeikkel együtt... négy napok alatt jó szívvel tett ingyenes munkálkodások által, valamint a Gombot, úgy a kereztet megaranyozni és azokat tökélletesen fényességbe hozni nem igyekeznének; - elmulasztatott volna,... jó társaink által Augustus első napján végkép elkészülve a klastromba vitettek..." - ahonnan másnap az ünnepi 7. kép: Az 1835-ben épült gimnázium múlt századi fényképe. 246