Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében II. rész: Szolnok város térképes, rajzos ábrázolásai (1810-1910)

Ami az 1828. évi összeírásból a kereskedelmet illeti, arról csak részleges képet kapunk, mert a kincstári sóházak és a Szálház kereskedelmi adatait nem tünteti fel. Kereskedőként négy nevet sorol fel, közülük 2 görög nemzetiségű, ezek nagykereskedői feladatot is elláttak. Az évenként négy alkalommal tartani szokott „vásárokból a város bevesz 60 frt 4/5 kr-t. A hetivásárokat is a város házilag kezeli." Ezeken nemcsak a helyi iparosok árulták termékeiket; hanem a környékbeli mezővárosokból is sokan felkeresték a város piacait. A szárazföldi és víziutak találkozásánál fekvő Szolnok útjába esett az időnkint pusztító járványoknak. így történt ez 1831-ben is, ahol július 3-án latin nyelven azt jegyezték fel a História Domusban, hogy „Cholera grassál a városunkban."

47 A nádor rendeletére ugyan már június közepén kijelölték a vesztegzár vonalát az északkeleti megyéknél, megjelölvén az utakat, ahol a közlekedés folyhat. A járvány terjedésekor Tiszaroffra és Szandára orvosokat rendelt ki Vay Miklós kir. biztos, hogy ott a tutajok hét napi „kötelező veszteglés", - sikeres orvosi vizsgálat után mehessenek tovább az utasok „külön útlevéllel." Június 30-án Szolnokot és néhány Tisza menti községet is szoros kordonnal vétetik körül. Fegyveres katonaság, vasvillás parasztok gondoskodnak arról, hogy illetéktelenül senki ne juthasson az elzárt helyekre. Szolnokon - a História Domus feljegyzéseiből értesültünk arról, hogy sószállító tutajok közül „az a transport, amely az előző napokban érkezve itt áll, a kolerával elárasztotta Szolnokot annyira, hogy tovább a fertőzést megállítani nem lehetett. 6-án a megfertőzött városi lakosokból meghaltak 16-an, 7-én 10-en, 8-án 21-en, 9-én 18-an, 10-én 19-en, 11-én 23-an. Ez a nagy halandóság arra késztette a királyi bizottságot, hogy Homályossy Ferenc ácsmesterrel a Zagyván túl, „Lazaretum"-ot [Járványkórházat] készíttessen... Nagyszámú gyalogos és lovas katonaság is érkezett, hogy kordont húzzanak... Kezdetben az idősebbek közt pusztított a kolera, azután a középkorúak és a felnőttek, végül a kiskorúak közt." Olvashatjuk azt is, hogy a sok halott elhantolására a régi temető mögött újabbat létesítettek. A tiszai átkelőhely forgalma miatt súlyosan veszélyeztetett Szolnokon 3 orvos is tevékenykedett (az egész országban 500-nál kevesebb végzett orvos volt). S amikor enyhülni kezdett a kór, „a királyi bizottság vezetője, Grosschmidt János Böhm Károly orvossal július végén Pestre visszatért... aug. 7-én Stáhly Ignác orvost is (orvosprofesszor, Pest város közegészségügyi igazgatója) visszahívták Pestre, a guardián Klampeczky kamarai kirurgussal és Agnelly Ferenccel, Szolnok város gyógyszerészével végezte a temérdek munkát."

48 A Hist. Domusban azt is feljegyezték, hogy „Klampaczky Jánosnak, Szolnok kamaraváros kirurgusának már négy szerzetes atya köszönheti, hogy azzal a kúrával, amelyet maga is használ, kiragadta őket a halál torkából... 1831. aug. 7-8-án a kolera megszűnt Szolnokon." 1048-an betegedtek meg a kolerától, közülük 596 volt a halott. Volt, kit siratni. De a környéken is aratott a halál, Mezőtúron 2113 beteg közül 1023, Törökszentmiklóson 1325 beteg közül 606 volt a halottak száma. Az 1831-es év más szempontból is emlékezetes. Megindul a gimnáziumi oktatás Szolnokon. Sokak kívánságára „felfolyamodtak a kormányhoz és egy ily intézet felállítását sürgették. Erre I. Ferenc király megengedte, hogy Szolnokon a III. nemzeti osztályból I. grammatikai osztály alakíttassék, melyet a következő évben a II. osztály, 1833-ban a III. és 1834ben a IV. osztály követett."

49 A tanítás első évben a rendház szobáiban folyt, majd a környéken bérelt épületben. A Tiszai Járás szolgabírája 1832. dec. 9-én megfogalmazott jelentése Heves megyéhez „A Szolnok várossában felállíttatni kívánt Gymnasium dolgában"

50 fontos adalék ahhoz, hogy milyen indokok alapján akarta a város a gimnázium létesítéséhez a jogot elnyerni. „Szolnok várossá Tanátsa és Közönsége az /• alatt ide mellékelt folyamodó levelében előterjesztette, hogy minekutánna Szolnok Várossátói mind azon városok, amelyekben az Ifjúság ki formálására szükséges Oskolák feltaláltatnak, távol feküdnének s e miatt gyermekeiknek taníttatása felette sokban kerülne, ellenben ha helyben állíttatna fel a Gymnasium, ebből nem tsak az Ifjúság nevelésének könnyebbülése, hanem a szomszéd helységekből való gyermekek beszivárgása által is a Város lakossaira nem tsekély haszon háramlana, ennélfogva edgy Gymnasiumnak hova elébbi felállítását annyival inkább elhatározták, mert az önkényes adakozás úttyán már olly szembetűnő segedelem pénz gyüllt öszve, melyből a helyben lévő Szent Ferentz szerzetbeli Atyák közül jelenvalólag is alkalmatos tanítókat nyerhetnek s ugyan azért az iránt esedeztek, hogy a tekintetes Nemes Vármegye ezen köz jóra törekedő igyekezeteket jóvá hagyni és megérő síteni kegyesen méltóztasson..." A gimnázium részére szükséges új iskolaépület létrejötte a város és a rendház cseremegállapodásainak köszönhető. Az 1835. febr. 25-én tartott tanácsülésben kötött „Egyezés"

51 szerint: Dubecz Tamás házfőnök, az intézet igazgatója: „Ajánlja... a Torony Építés viszonzására a Klastromnak a kijelelt fundussán, ugyan a Klastrom költségén, a Gymnasialis 6 Oskoláknak megkívánható Épületet, melly alatt leendő Pincze a Klastromnak, az Épület pedig a városnak lészen tulajdona, a felmutatott, és megállapított Terv szerint tökéletesen elkészíttetni... Ennek következtében 1835. május 11-én leromboltatta a kolostor udvarát képező kőkerítést és az első - a régi - gymnasiumi épület alapkövét ugyanezen évi május 17-én nagy ünnepélyesség mellett tétette le..." Itt érdemes egy pillanatra megállni, hogy megismerkedjünk a régi gimnázium építéstörténetével, amelyet most klasszicista műemlékként tartunk számon a Költői u. 10. szám alatt. Egyemeletes, alápincézett, szabadon álló épület, főhomlokzatán 3-3-3 tengellyel, középrizalittal, ezen az egész épületmagasságon átmenő fal pillérekkel. Építője: Szvitek Márton ácsmester. Az ajtó fellett vörös márványtábla kronosztikonnal, belőle kiolvasható 1835, az építés éve. (A márványtábla szövegét itt ismertetjük bár a felhelyezése 245