Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Szentpéteri József: Kisköre avar kori népességének belső rétegződése

hető, hogy a közösség vezetője amulettként hordta és tarsolyában vitte magával az éremutánzatot. Hasonló hitvilágbeli elképzeléssel fűzhették gyöngysorra az átfúrt római kisbronzokat a 26. és 47. női sírok elhunytjai, sőt ilyen lehetett a 209. sírban a nyakláncon viselt ólomlapocska is. 39 Derékövén korai jellegű, aranyozott griffes-indás öntött véretekkel. Cs. Sós Ágnes jogosan állapíthatta meg recenziójában: „a temető belső kronológiájának, egyben a két csoport közötti viszony alakulásának kérdése vetődik fel" a 41. sír halotti obulusa kapcsán. Cs. Sós Á.. ArchÉrt 110 (1983) 138. 40 A kérdéskörről legutóbb: Garam (1978), Bóna (1980), Die Münze als Totenobolus c. fejezet, ahol kizárólag az obulusként értelmezhető érmekkel és utánzataikkal foglalkozik a szerző, ezért nem számol a kiskörei 27. sír átfúrt lapjával sem. 41 A 41. sír egyik függője oválisra deformálódott: v. ö. Garam (1979) Taf. 11. 1-2. és Taf. 35. 6-7. 42 Figyelemreméltó, hogy a férfiak mindvégig kerek karikájú fülbevalókat viseltek. 43 A veret díszítése mintha egy kerek, gyöngysorkeretes és egy háromszögekkel áttört, téglalap alakú öwerettípus kombinációjából alakult volna ki. A bronzból való hasonló példányokat pártaveretnek tartják, amely ebben az esetben a lelet apró vasszöggel való felerősítési módja miatt kizárható. Nem szövetre varrták, hanem vékony, szilárd anyaghoz (bőrhöz?) rögzítették: v.ö. Garam (1979) 6869, újabban Sz. Garam É.: VII. századi aranyékszerek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben. Goldschmuck des 7. Jahrhunderts in den Sammlungen des Ungarischen Nationalmuseums. FolArch XXXI (1980) 157-174., főleg 170. és 5. ábra 6. 44 Garam (1979) 47-48. Az állatcsontleletek értékeléséről a sírrítus szempontjából az egész avar korszakra és előzményeire kitekintéssel: Szabó (1983) 45 Garam (1979) Abb. 16. nyomán, kiegészítéssel. 46 A kisköre-halastói üveg ivókürt párja került elő Csólyospáloson az 1983. év folyamán. Wicker Erika leletmentése során az 52. női sírban világoszöld, hasonlóan üvegszállal díszített üveg rhytont talált, melyben az egyéb mellékletek sima fülbevalókarika, 1-2 szem dinynyemag- és karneolgyöngy, állatcsontok voltak. A Kürti Béla szóbeli közléséből ismert kiskundorozsmai füles üvegkorsó alapján az a véleménye, hogy „egy, az avar korban továbbélő, feltehetően Sirmium környéki üvegműhely működésével kell számolnunk". Wicker E.: Avar kori temető Csólyospáloson. Múzeumi kutatások BácsKiskun megyében, 1984, 30. Az 1984. november 30december 1-jén Kecskeméten rendezett ülésszak előadásai (Kecskemét, 1985). 47 Az általam adott modellt egy bizonyos módszerrel következetesen végiggondolt megoldásnak tartom csupán, kísérletnek, mely olyan temetőelemzési hagyományokat kíván folytatni, mint László (1955) ésTomka (1971). Más rendszer alapján történő elemzés során esetleg olyan eredményekre jut a kutatás, melyekkel az itt vázoltakat összevetve talán közelebb jutunk a közös célhoz, az egykori valóság jobb megismeréséhez. 48 Az egyes csoportok számozása csak nagy vonalakban követheti az idő múlását, hiszen a családi temetkezési helyek kijelölése folyamatosan, az új rokonsági kapcsolatoknak megfelelően történhetett. Azt sem lehet eldönteni, hogy egy adott generációba tartozó személyek milyen sorrendben haláloztak el - ez a kérdés már a szállásfoglalók nemzedékénél is felmerül, hiszen a két szárny vezetője (37. és 121. sír) korábbi hagyományt tükröző viselettel rendelkezett, mint az egész közösség vezére (27. sír). 49 Bóna István értékes megfigyelését szíves szóbeli engedélyével köszönettel alkalmazom. 50 Az üres sírokat Garam Éva a közösségtől távol elhunyt férfiak jelképes temetkezésének tartja. Mivel egy részük a korai (= középavar) temetőrészen található, időben is hozzájuk sorolta őket: Garam (1979) 40., 91. Ezzel szemben, az alábbi indokok alapján elképzelhetőnek tartom a jelképes sírok egyazon, a temetkezés viszonylag késői szakaszán való kijelölését is. Az üres sírgödrök ugyanis 8 esetben elkülönülő csoporthoz tartoznak (mindig csak egy-egy, azok is a peremeken), kettő került csoportok közé (ezek is sírsorhoz igazítva): ezeket a sírokat viszont csakis olyan időpontban áshatták- más síremléket nem zavaró - elhelyezkedésük szerint, amikor az adott sírcsoportok már mind jelen voltak, NI. a sírkörök közé temetés is már gyakorlat volt. A jelképes sírok között levő jelentős távolság és a többi temetkezésnél megfigyelhető „irányingadozás" ellenére ezeknek a gödröknek a tájolása teljesen egységes, amely bizonyíthatja egyidőben történt kijelölésüket, v.ö. Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz. II. Tájolás. Arrabona 17 (1975) 5-88. Az sem lehet véletlen, hogy a jelképes sírok tájolása éppen a leletanyagáról ítélve az egyik legkésőbbi temetkezés, a 70. sír irányával egyező. A feltételezhetően távolban elesett harcosok sírjait a családjuk vagy elődeik környezetében helyezték el. Az ilyen nagy fizikai veszteséggel járó csatározások egyrészt utalhatnak a korabeli hadviselés családonkénti (?) harcosküldési kötelezettségére, másrészt (földrajzi helyzetükből és a korabeli történeti eseményekből kiindulva) esetleg a IX. század eleji belvillongásokkal, vagy a bolgár behatolással kapcsolhatók össze, amely egyben megszabná a temető használatának felső határát is. 51 A feltárás során megfigyelt dúlt sírok megoszlása a következő: koponyarablás (2., 8., 45., 73.a., 164. sír-Garam (1979) 45. oldalon sajtóhiba: 28. sír helyesen 2. és 8. sír; a 15. ábrán pedig elírás: 53. sír helyett 45. sír a helyes adat); korabeli bolygatás (27., 53., 62.a-b., 72., 75., 78., 146., 147., 150. sír); újkori bolygatás (4., 12., 16., 18., 79., 167. sír - zömében a „halágy" mentén). A korabeli kirabolt sírok többsége a sírmező használatának záró szakaszából származik (számuk 9, nem jelentős az összes feltárt temetkezéshez képest). Köztük van a legutolsó jelentősebb hatalommal rendelkező személy is (146. sír). Ugyanakkor a közösség első vezérével (27. sír) azonosított temetkezésnek a temető felhagyásáig bizonyára gondozott hantja is fel tudta kelteni a fosztogatók figyelmét (bár érdekes módon az aranyveretes övre nem ügyeltek). Talán a vezéri család területére frissiben ásott két sír is szerepet játszott a rablás előidézésében. Ezek a 22. sír (kislány sötét dinnyemaggyöngyös nyaklánccal) és a szintén kirabolt 78. sír, ahol csak a vaskés maradt meg. 52 Ez a „tengely" nem azonos az ásató által használt terminussal, v. ö. 26. jegyzet. 53 Az, hogy a melléklet nélküli temetkezések - a kevésbé rangosokkal együtt - főleg a sírmező jobb oldalán tömörülnek, véleményem szerint a leletmentés vétlen egyoldalúságából következhet. A temetkezőhely területén megfigyelhető nagyfokú szimmetria, ill. az összes sírcsoportnak a középponttól (az első vezéri családtól) számított koncentrikus elhelyezkedése arra enged következtetni, hogy a feltárás [az ismert hiányosságokon kívül, v. ö. Garam (1979) 8.] nem terjedt ki a sírmező ÉK-i oldalára sem. Ehhez szolgál adalékul helyszíni tapasztalatom is. 1985. július 4-én ugyanis Tóth Zoltán halőr elmondta, hogy amikor az előző évben az avar kori temetőt magá162