Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

Nagy Dezső: Néprajzi és nyelvi adatok a Jászkun Kerület körözőleveleiben (1852-1855)

Nagy Dezső: NÉPRAJZI ÉS NYELVI ADATOK A JÁSZKUN KERÜLET KÖRÖZŐLEVELEIBEN (1852-1855) A történeti-néprajzi forrásfeltárások új lehetőségeket teremtenek egy-egy néprajzi-nyelvi jelenség megközelítéséhez. Eddig nem sokan foglalkoztak a múlt század körözőleveleiben található értékes adatokkal. Pedig az ezekben rejlő és eddig szunnyadó adatok reális fényben láttatják a múlt század viseleti, életmódbeli különösségeit. Kutatásaim során nagymennyiségű 19. századi körözőlevelet találtam a Fővárosi Könyvtár Budapest Gyűjteményében az 1852-1855 közötti időszakból: Persons-Beschreibungen und Zitationen címszó alatt. Ebből a hatalmas - mintegy 15000 - anyagból kigyűjtöttem az egykori Jász-kun kerület körözőleveleit. Ezek az alábbi csoportosítást tették lehetővé: a keresett emberek antropológiai és viseleti adatait; állatleírásokat és állatbélyegek bemutatását (ló, marha, sertés); valamint korabeli útlevelek, lopott holmik, szekerek, tárgyak leírását, amelyek mind a korabeli élet jobb megismerését segítik elő. E körözőleveleket a Pest-Budai cs. kir. Rendőrigazgatóság adta ki, nyomtatásban, magyar és német nyelven, átvéve az ország minden vidékének körözéseit; s így maradtak fenn ebből az időszakból a Jász-kun kerület anyagai is. Egyéb utaló forrásaink szintén korabeliek, s a viseleti anyagról közölt illusztrációk jó kitekintést adnak a múlt század közepének jász-kun viselete elemzéséhez. Palugyai korabeli leírása

1 a Jász-kun kerületben 20 város, 9 falu, 26 pusztanevet sorol fel. A kigyűjtött körözőlevelekben 73 helynevet találunk, ami arra utal, hogy a jászkun településeken kívül Szolnok megyei helységek is szerepelnek a közreadott anyagban. A Jász-kun kerület korabeli leírása, életmódja: Fényes Elek2 adatait használjuk a leírásban: „A Jász-kun kerület ekkoriban három nagyobb részre oszlott, s nem volt összefüggő, mint a mellékelt térképen is látszik: Jászság, Nagy és Kiskunság volt az elnevezésük. A terület nagysága 85465 négyzetmérföld volt. Művelés alatt 897832 hold, melyből 341 041 hold szántó; 108934 hold rét; 42 528 hold szőlő; 6100 hold kert; 32831 hold erdő; 366998 hold legelő. Termékei: tisztabúza (mely a debreceni sütők által nagyon kerestetik), rozs, zab, tengeri. Kölesből sokat vetnek, mert a kása kedves eledele a köznépnek. Kereskedelmi viszonyok: kender, len csak házi szükségletre, dohányt a Nagykunságban kiterjedtebben; ugyanitt repcét néhány urak nagyban termesztenek, de ennek művelése dolgozó kéz hiánya miatt felelte sok akadállyal jár. Közönséges kerti vetemény és zöldség elég van s nagy jóízű spárgák a mezőkön vadon teremnek. Egyébként sárga- és görögdinnye nagy bőséggel van Kisújszálláson és Kardszagon egy Takács-nevű görögdinynye faj a leghíresebb dinnyékkel vetekedik. Szőlőskertet minden helység mivel... A jász és kun kerületekben nagyrészt a baromtartás elébe tétetik a gabonatermesztésnek, s azért itt minden ágai a házi állattenyésztésnek fontosak. Különös figyelmet érdemel a szarvasmarhatartás, mely minden kerületben, de kivált a KisKunságban nagyban űzetik. Az idevaló tágas homokos és szikes pusztákon ezrenkint legelnek a legszebb fajú magyar ökrök és tehenek, s vannak számos gazdák, kik tavasszal 2-300 darab ökröt a közeli helyek vásárjaiban összeszedvén, azokat a nyári legelőkön meghizlalják, s ősszel helyben vagy a híres fehérvári vásáron jó nyereséggel eladják. A marhatartás után mindjárt a juhtenyésztést kell említenünk, mert ezt szinte nagy kiterjedésben űzik. A magyar hoszszúgyapjas juhok napról-napra fogyatkozván, ezek helyét a birkák töltik be, sőt a nagyobb birtokosok már némelly részben nemesített nyájakat tartanak. Sertés mindenütt annyi tenyésztetik, hogy a tetemes belső fogyasztáson kívül - szalonna lévén kedves eledele a köznépnek - valami eladásra is jut még... Népesség: a három kerületben van 195 233 lélek, egy négyzetmérföldre 2296 esik. Nyelvökre nézve, 248 görögöt és 160 zsidót kivéve, a többi 194489 mind magyar. Ipar és kereskedelem: a lakosok általában földműveléssel foglalkoznak, a kézművesség köztük csekély lábon áll, s ámbár a nagyobb mezővásárokban mostanában a mesteremberek szaporodnak, de ezek nyáron át szinte földművesek szoktak lenni. A kerekegyházi pusztán van egy szódagyár, mely évenkint a megrendelésekhez képest 2000 mázsát is képes gyártani. Kereskedésük szinte kevés fontosságú a kerületeknek, azonban különösen a Nagykunságból sok aprómarhát és tojást hordanak Pestre. Szabadszállás messzebb vidékkel is kereskedik sajttal. Számos marhavásárai közül a leghíresebb a Kiskunságban a Félegyházi.'''' Jászberényrőlezt írja egy másik munkájában Fényes Elek:

3 „A Zagyva k,ét partján a Tápió és Tárna vizektől körülövedzve igen szép rónaságon fekszik. Határa a pusztákkal együtt 47604 hold, s melyeket 2950 polgár bír. Hajta nevű erdeje és tava vadI. kép: A Jász-Kun Kerület térképe 1854-ből. 213