Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)
Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében: I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe 1685-től 1810-ig
1723. július 9-én készítette Prati a harmadik térképét Szolnokról és a tiszai átkelőhelyről. 7 3 Színes, kéziratos rajz, mérete 24x43 cm. Mértéke = 1:32000. Jelezve: M 27/1. A térképet Fortunato di Prati nyilván a Tiszahíd megépítéséről szóló jelentéséhez készíthette. Kitűnik ez a jelmagyarázat „D." pontjából: „Die Über den Thaiss Ney geschlagene Brücken", [a Tiszán újonnan vert híd], (13. kép). Az előző két térképtől eltérő a jelmagyarázat többi része is: A: Szolnok vára. B: Katonaváros és Sóváros. C: A város. D: (lásd előbb). F: Az 1716 és 16. években puhafából a mocsáron át készített hidak, de teljesen használhatatlanok. G: Gyakorlatilag járhatatlan út árvíz esetén, de földből töltést kell készíteni. A térképen Szandánál majorságot látunk. Szolnokon pedig a külvárosban házakat rajzol, valószínűleg a téglaégetőket ábrázolja. A belső városban, a „Saltz Stadt"-nak jelölt, fallal kerített Katonavárosban, a Tiszaparton sóházat jelez. 1723-ban új sóházak is épültek, amelyeknek tervrajzait ugyancsak a Hofkammerarchivban sikerült megtalálnom. A Qb 15/1. jelzésű színezett metszetrajz (14. kép), mérete 36,6x55,5 cm. A rajz hátoldalán ceruzával: „Saltzstadel zu Szolnok [Szolnoki sóraktár] Ung. Hoff. 15. IX. 1723." 74 A rajzoló az alsó oldalmetszeten a négy kisebb és a középen lévő nagyobb oszlopot pirossal jelölte (tégla vagy kő lehetett), a többit és a tetőszerkezetet zölddel rajzolta (fából készült részek). Ha a középen balról látható léptéket átszámítjuk, akkor megkapjuk a sóraktár méreteit: hossza 51 m, szélessége 16 m, falmagassága 3,60 m, az ugyancsak raktározásra szolgáló manzard-rész 3 m, a padlástér magassága pedig 5,40 m lehetett, tehát a tető felső része a földtől kb. 12 m magas volt. A Tisza felől, a magas parton impozáns megjelenésű épület lehetett az 51 m-es homlokzathosszal és a 12 m-es tetőmagas15. kép: A szolnoki sóraktár színes homlokzati rajza 1723-ból. A függőleges oszlopok pirossal rajzolva (téglából épülhetett), a tetőborítása ugyancsak pirossal jelölve (cseréptető). A rajzon a többi rész, támaszgerendák, manzárd- és tetőablakok zöld színűek (fából készültek). Az eresz alatti négyzet alakú nyílások szellőzésre szolgáltak. OH I 16. kép: A szolnoki sóraktár alaprajza 1723-ból. (A 14. és 15. képeken közölt épület alaprajza). Középen az irodahelyiségek, kétoldalt a sóraktárak. A rajzok eredetijét Bécsben a Hofkammerarchivban őrzik. 177
