Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)
Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében: I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe 1685-től 1810-ig
Mindezen szempontok indokolják, hogy tanulmányunk tárgyát képező feldolgozó munkát az alábbi sorrendben és részletezéssel tegyük közzé: I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe (1685-1810) II. Szolnok város térképes, rajzos ábrázolásai (1810-1910) III. A szolnoki vár látképes, rajzos ábrázolásai (1550-1685) IV. A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében (XI-XX. század) Ezek előrebocsátásával vegyük vizsgálat alá Szolnok 1685-ös helyzetét. A 133 évi török uralom alól 1685. október 18-án szabadult fel Szolnok. Merczy altábornagy serege ostromolta és foglalta vissza a szolnoki várat. A törökök a vár épületeit felgyújtva menekültek el a túlerő elől. Buda és Eger vára akkor még török kézen volt, és Szolnok elfoglalása már Buda felszabadításának előkészítését szolgálta, mivel a felszabadító csapatok az eredetileg török megszállta területeken tudtak kiteleltetni. Érthető, hogy ez, az amúgy is kizsákmányolt terület lakosságára -, amelyre az utolsó évtized jelentette a legnagyobb pusztításokat - Szolnok és környékére, sőt az egész Nagykunság számára újabb és szinte kibírhatatlan terheket rótt. Merczy parancsára a vár renoválásához kezdtek. Idézzük egyik parancsát: „Ti Városi és Falusi Bírák és Polgárok, jó akaratunk ajánlása után akaránk értéstekre adni és egyszersmind parancsolunk is; minthogy Isten eő Felséghe ingyen való kegyelmességéből Szolnok várát Felséges Császárunk és Királyunk kezébe adta, az holott feles hadai meg telepedvén, szükségképpen az várnak erőssétéséhez hozzá kell fogatnunk, vévén azért ezen parancsolatunkat, életetekre és fejetekre parancsolylyuk mindgyárást hozzá fogjatok, se órát, se napot ne múlassatok, éjjel nappal, három ölnyire való, egy ember vastagságú, palánknak való karó fákat szolgáltassatok ide Szolnok várában. Ezzel penigh úgy késedelmeskeggyetek, hogy ha hat, hét, vagy nyolcad nap ala$t az ategh írt kétezer karó fa itt nem lészen, Felséges Urunknak erős és számos vitézit tűzzel-vassal rajtatok külgyük, magatokat mint nyilvánvaló ellenséget fegyverre hányatunk, lakó helyeiteket felégettettyük, elpusztíttattyuk, az kiket elevenen foghatunk közülletek karóban vonatjuk, vagy feiakaszttatjuk. Ugy nyissátok fel az szemeiteket, hogy ha mindezekben valami hiba és fogyatkozás esik, magatok szófogadhatatlanságának s engedetlenségeteknek tulajdonítsátok; ezt hozván magával eő Felségének, és az egész Keresztyénségnek szolgálattya. - Dátum Szolnok, die 20 novembris Anno 1685" 14 A levélből azt is megtudhatjuk, hogy Szolnok vára 1685-ben is palánkvár volt, amelynek erősítéséhez kellettek a hatméteres, vastag gömbfák. A vár alakjára vonatkozólag Karlsruheban, a Hof-Bibliothek gyűjteményében is találhatók kéziratos térképek. G. Delisle 1685-ben Szolnok és Szeged várának tervrajzát készítette el. A Szolnokot ábrázoló négy változatból azt közöljük, amelyhez részletes magyarázatot is fűzött, francia nyelven (3. kép). 15 Merczy parancsát követően a mezővárosok és falvak bíráihoz hasonló, vagy még szigorúbb hangnemben írott levél érkezett Abdurhaman budai pasától. A magyar nyelven írott török levelet a pasa pecsétje és díszes, kalligrafikus aláírása hitelesíti: „Én Buday Vezir Abdy Rhaman pasa Isten engedelméből. Ezen czímeres pecsétes parancsolatomat látván Kecskeméti, Körösi bírák és Esküttek fejeitekre életetekre hagyom és parancsolom, úgy nyissátok ki szemeteket, ha Szónokba egy karót találtok vinni, értésemre lészen, a ti szándékotokra négyszáz karókat csináltattam, veletek tőtetem meg, és azon kívül Kecskemét öt ezer tatárnak házat, istállót készítsetek, Körös is öt ezer tatárnak házat, istállót készítsetek, három vagy négy nap alatt ott K 1. -*'- " J! 1 fi ..•£• '""*.';*,.... •"••... .^A. 3. kép: Szolnok várának tervrajza 1685-ből, G. Delisle hadmérnök műve, francia nyelvű magyarázattal: a: Csillagsánc újonnan építve; b: Háromszögű kiugró sánc, újonnan épült; c: Fedezett (védett) út; d: Az újonnan megerősített belső vár; e: Újonnan készített ütegállások; f: Kettős átjáró; g: A városparancsnok számára újjáépítve. lesznek, ebben semmi mulatság ne légyen, mert halálotok érkezik ti reátok nyilvánosan. 2. Dec. 1685." Az elrettentést még csak fokozta, hogy a kerékbetörés és a karóbahúzás eszközeit is rárajzolták a levélre. 16 Nem volt irigylésre méltó a sorsa az akkori városok, falvak vezetőinek, sem a végveszélybe jutott lakosságnak. A szolnoki vár kiépítése és felszerelése 1686'ban tovább folytatódik. Bécsből 1686. június 10-én: „Az udvari kamara utasítja a szepesi kamarát, hogy a szolnoki élelmezési raktár, fegyvertár, katonai szállások és egyéb épületek helyreállítása-' hoz szükséges épületfának - gerenda, deszka, zsindely - a Tiszán leendő szállításáról kellő időben gondoskodjék." 1 ? A karlsruhei tervrajzon ábrázolt szolnoki vár továbbfejlesztése az a rézkarc, amely 1687-es állapotot rögzít (4. kép). Érdekessége, hogy nemcsak az alaprajzot mutatja, hanem az épületek perspektivikus képét is. A várban a török mecsetet kupolás tetővel és minarettel. A vár nyugati szélén a szögletes kaputorony alaprajzát tünteti fel. Feltűnő, hogy a vár és a fallal körülvett város védelmi rendszerét, középen még egy erődített rész növeli - mintegy középső várként -, amely a tiszai hídon való átkelést, a várkapun való bejutást, illetve a védelmi rendszeren belül lévő biztonságot is szolgálja. A várból és a városból kivezető főbb utakat is megnevezi: a Tisza mentén délre vezető szegedi utat; a Zagyva bal partján vezető egri utat, és a városból nyugat felé induló kecskeméti utat. A török uralom alól felszabadult Szolnokra 1686-ban érkezett meg Tassy Ferenc harmincados. Az ő jelentéseiből ismeretes, hogy Szolnokot magyar katonák lakták először, és csak később sikerült a kamarának különleges kedvezményekkel a lakosságot letelepíteni, hiszen „az egész Szolnok megye az ellenség akadályoztatása folytán teljesen üres maradt." Botár Imre 163
