Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)
Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében: I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe 1685-től 1810-ig
4. kép: A szolnoki vár alaprajza az 1687-es hadjáratról készült rézkarc-sorozatból (részlet), olasz nyelvű jelmagyarázattal: A: A szolnoki vár; B: A mecset; C: A fegyvertár és tanulmányából 19 ismerjük azt az összeírást is, amelyet Heves és Külső-Szolnok vármegye készíttetett 1696-ban abból a célból, hogy a kivetendő hadiadót arányosabban tudják szétosztani. 2 o A latin nyelven készült összeírásból kitűnik, hogy ,,. .. ezt a várost mindkét nemzethez tartozó őrkatonák lakják (Hocce oppidum incolunt praesidiarii utriusque nationis), mégpedig a törököktől hátrahagyott házakban laknak. Összeírni nem hagyták magukat; azt mondták a magyar katonák kapitányukkal együtt, hogy a haditanács tudta nélkül nem hagyják magukat összeírni, [ami azt jelentette, hogy adót nem akarnak fizetni]. Az összeírok azért akarták őket is felvenni, mert - mint írják - a katonák a város földjét használják, szántják-vetik; ellenben a katonák álláspontja az volt, hogy ők zsoldot nem kapnak, s nem saját, hanem császári házakban laknak. Található itt - mint jelentették - 300 katona." Szolnok városban, a budai kamara megbízásából, Tassy Ferenc harmincados „nemcsak a vámokat kezelte, hanem a katonai és kincstári hatóságoknak mindenféle megkereséseit elintézte, az építkezéshez az anyagokat beszerezte, az iparosokat fizette, ez időben a sószállításokat is ő intézte, miután a külön sóhivatalt csak később állították fel."2i Botár Imre szerint Szolnok városnak „a kincstár volt a földesura, s sem a király nem adományozta el senkinek, sem a neoacquistica commissio működése folytán nem kapott új földesurat. Kamarai mezőváros (oppidum camerale) volt és maradt az egész XVIII. században." A letelepedett lakossággal együtt a ferences szerzetesek is jöttek, megkezdték a várban lévő romos templomot helyreállítani, s mellette egy szerény, lakásul szolgáló, hajlékot emelni. a raktár védelmére készült sánc; D: Egy régi sánc a törökök által emelve; E: Kiegészítő védőművek, hasonlók ahhoz a körülsáncoláshoz, amilyenek Mercy generális ittlétekor készültek. A város legértékesebb műemlékének számítható - török mecsetté átalakított - középkori templom építéstörténetéhez sikerült néhány fontos dokumentumot találni. 1696. október 9-én a budai kamarai adminisztrációnak ,,az udvari kamara megküldi véleményes javaslattétel végett gróf Guttenstein ezredes, szolnoki katonai parancsnok beadványát, amely szerint az ottani ferences templom tetőzetét borító nagy mennyiségű ólmot le lehetne szedni és értékesíteni, s a befolyt összegből nemcsak a templom új befedésének, hanem a kaszárnyák nagyon esedékes helyreállításának költségeit is fedezni lehetne." 22 A javaslat - sajnos - elfogadásra talált, s így megsemmisült a szolnoki török „moshea" ólomborítású kupolája. A 4. képen bemutatott 1687-es rézkarc a belső várban ezt az épületet oldalnézetben is ábrázolja, és a bécsi Kriegsarchivban talált, 169 l-es hadműveleti térképsor Szolnok környékét ábrázoló kéziratos rajza - mint messziről látható épületet - ugyancsak ezt emeli ki Szolnok házai közül. (Kriegsarchiv 1691. 13. 3. Feldakten: Fasc. 1691 Féld. A.) így pusztult el a török mecset ólomborítású kupolája, s helyébe sátortetős, egyszerűbb tetőzet került, mint az később - az 1753-ban készült -, térképen, illetve váralaprajzon látható lesz (32-33. kép). A török mecset renoválására vonatkozólag 1700-ból van egy magyar nyelvű építési szerződésünk, amelynek csak a címe latin: „Conventio ad Ecclesiam Szolnokiensem restaurandam" 2-^ (5. kép). „Anno 1700 Die 30 May. Alkudtunk megh Sámuel Kártik kőműves Mester Uramval az említett Templom[nak] meg újítására illyen formán hogy az belső fogyatkozáso164
