Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Szabó László: A jász öntudat alakváltozásai

30 Gyárfás I. III. 45. sz. oki. 31 Ü. o. 78., 110., 141., 191., 200., 208., 222., 235. sz. oki. 32 Gyárfás I. III. 221. oklevél (II. Ulászló 1492.) „Supplicatum itaque extitit Maiestati Nostre.. ." - Pintér J. é. n. 124. „Panaszkodtak feleségüknek a Jászberény városához tartozó összes filiszteusok nevében. . ." (II. Ferdinánd, 1625.) -U. a. 125. „Minthogy pedig Jászberény városához tartozó filiszteusok a néhai boldogult magyar királyok által nekik kegyelmesen engedélyezett és a néhai legszentségesebb császár, boldog emlékezetű II. Ferdinánd által is kegyelmesen megerősített szabadságaiknak régi kiváltságai értelmében.. ." választhatnak bírákat és mentesek a vámok alól. (Eszterházy Miklós. 1637.). - Ez utóbbit lásd: mint hivatkozási formulát a korábbi oklevelekre. 33 SZML. Jászkun Kerületi Iratok, Jegyzőkönyv I. 1732-1741. Itt még a Jászkun Kerület tényleges létrejötte előtt a jászok és kunok 1731-es követi utasításai redempciójuk ügyében be van jegyezve. A mechanizmus - ha nem is foglalták így írásba - hasonló lehetett korábban is. 34 V. ö. Gyárfás I. III. 78. sz. oklevél és 238. sz. oklevél, 210. sz. oklevél. 35 MTT II. Ulászló VII. dekrétuma 23. artikulus 36 Pintér J.é. n. 118-119. 37 V. ö: OL. UetC. Fasc. 4. Num. 48. (1558. Az egri várhoz tartozó jobbágyok öszszeírása)-OL. U. et C. Fasc. 1. Num. 2. (1567.)-OL. U. et C. Fasc 31. Num. 101. (1577.)- Gyárfás I. IV. 1-138. - U. ö: 1879. Dobó István adószedői tevékenységéről. 38 Fekete L. 1968. 79. 39 Pintér J. é. n. 119. 40 U. a. 18-19., 27-28., 41-49., 62-65., 71-79. 41 SZML. A Jászberényben őrzött török oklevelek fordításai. Pintér J. é. n. alapján Jászberényben a következő jászokra vonatkozó kiváltság (priv.) és oltalomleveleket (olt.) őrizték 1535-1692. között: János király, 1535. priv. - I. Ferdinánd, 1553. priv. - Thurzó nádor, 1610. olt. - II. Ferdinánd, 1625. priv. - Eszterházy nádor, 1637. olt. - Rákóczy György fejedelem, 1644. olt. - III. Ferdinánd, 1646. priv. - Draskovich nádor, 1646. olt. - Pálffy nádor, 1649., 1649. olt. és priv. -Wesselényi nádor, 1655. öltés priv. 1656., 1660 olt. - illetve 1665-ben még öt olyan levél, amely a kóborlók elleni szervezkedést, fegyveres fellépést teszi lehetővé. 1. Lipót 1668. priv., 1673. olt., 1682. priv., 1696, priv. - közben: Eszterházy nádor, 1681. olt. (4 db.), Thököly fejedelem, 1682., 1683. priv. és olt. 42 Gyárfás I. III. 46. és 66. oklevél. 43 U. o'. 58. sz. oki. 44 U. o. 83., 85. sz. oki. 45 U. o. 86., 87., 88. sz. oki. 46 U. o. 96., 97., 99., 107. sz. oki. 47 U. o. 100., 116. sz. oki. 48 Fodor F. 1942. 140-142. 49 MTT. II. Ulászló III. dekrétuma, 47., 48. artikulusok - II. Ulászló VII. dekrétuma, 23., 29. artikulosok. 50 Fekete L. 1968. 51 Tápióság: Tápiószele, Tápióság, Gomba, Tápiósáp (Locsod), Nagykáta, Túra, távolabb Pest megyében Sári helynevekre utaló személynevek. - Heves megye: Hatvan, Gyöngyöspata, Recsk (Lak), Mátrabala, helynevekre utaló nevek. - Dél-Borsod: Emőd, Tiszakeszi, Borsodgeszt, Tárd Mezőcsát helynevekre utaló nevek. - Szolnok megye Tiszántúli része: Törökszentmiklós (Szt. Tamás), Nagyrév, Mezőhék, Mezőtúr és a Kun nevekkel azonosítható nevek. Megjegyezzük, hogy elképzelhető más összeállításban is ez a névanyag. Több községet tehetünk pl. Biharba vagy Szabolcsba. Ám úgy tűnik, hogy néhány borsodi, tápiósági, hevesi és szolnoki név, amely csak oda vonatkozhat, ezek szomszédságában megtalálható, bár másutt is előforduló neveinket is e területhez köthetik. 52 OL. E. 148. Neoregestrata Aca. Fasc. 911. Num. 24. 53 Erre a XVII. századi beköltözésre, szökött jobbágyokra vonatkozó adatok a következők: Pintér J. é. n. 1640: Wesselényi nádor Berénybe szökött és nevet változtatott szolnoki lakost keres 25. lap., Ugyancsak Wesselényi nádor 1655-ben kétszer is intézkedik, hogy a Jászság adja ki a szökött jobbágyokat. U. o. 33-34. - Varga J. 1969. 186-187. Három szökött jobbágy reverzálisát közli, amelyben formula-szerűén fordul elő, hogy „sem véghelyekre, sem Jászságra, sem Kunságra" nem szökik el. Pintér J. é. n. 49-50. I. Lipót Szentkirályi András Miklós jászkun kapitány helyettest felmenti az 1500,- Ft bírság alól, amelyet azért vetettek ki rá, mert a Jászságba szökött jobbágyokat nem adta ki. - Fodor F. részletesen elemzi az 1699-es Pentz-féle összeírás jövevényeit, a jövevények százalékos arányát. 54 Szabó L. 1978/c. e kérdéssel részletesebbben foglalkozik. 55 OL. E. 142. Acta publicata Fasc. 38. Num 50. 56 Szederkényi N. II. 174-175. - OL. E. 156. U et C. Fasc. 4. Num. 48. (1558). - U. o. Fasc. 31. Num. 101 (1567.) - OL. U. et C. Fasc. 1. Num 2. (1567.) 57 OL. E. 142. Acta publicata Fasc. 38. Num. 50. 58 MTT. 1638., 1647., 1655. évi törvények 59 Pintér J. é. n. 41^19. 60 U. o. 51-53., 65-66., 71-79. 61 U. o. 57-58. 62 OL. U. etC. Fasc. 1. Num2. (1567.)-U. o. Fasc. 31. Num. 101.-U.o. Fasc. 107. Num. 2. (1676.) 63 Illésy J. 1905. 22-39. 147-149. 64 U. o. 157. - Kelé J. 1904. 455-488. 65 Kiss J. 1974. 407. 66 IllésvJ. 1905. 26-27. 35-36., 150-152. 67 U. o. 157. - Kelé J. 1904. 455-448. 68 A jászok adóügyeire külön vonatkozó oklevelek: Hild V. I. 100. oki. (1704. jún. 21. Jászberény védelmére)-U. o. 204. oki. (1707). márc. 13. A Jászság külön kérelme adóügyben és Rákóczi válasza. A Jászok Kerületi gyűlésének határozata alapján.) - Fodor Z. 1963. 23. és 30. oki. (1708-ban és 1709-ben a jászok adóját Eperjesen külön, a többi kerületektől függetlenül számolják el.) - Hild V. I. 207-210., 212. oki. 1708. ápr. 28. Hidak és utak megjavítása ügyében intézkedik Rákóczi, csak a jászokra vonatkozóan. - 1708. két levél a rézpénz elfogadása érdekében Rákóczitól, csak a Jászságra vonatkozóan. - 1708. ápr. 12. a jász kerületi gyűlés panasza adóügyben, Rákóczi válaszával. - 1709. ápr. 2. Hasonló ügyben és formában ismétlődik a panasz. - Fodor Z. 1963. 16. oki. (1708. jan. 27. a Jászság adófizetési kötelezettsége elkülönítve.) - U. o. 28. oki. (1709. márc. 17. katonaállítás ügyében kérelmeznek a jászok kedvezményt remélve.) 69 Kiss J. 1971. - Soós A. 1944. 70 V. ö: a 77. jegyzetben idézett oklevelekkel: Hild V. I. 205-206. illetve 201-202. oki. - Pintér J. é. n. 83-84. 71 Kiss J. 1971. 52-71. a „Jászkun"' hadszervezetről és szerepéről. - 1705-ben a Jászságot katonai szempontból külön írják össze: OL. U et C. Fasc. 110. Num. 39. (1705. Conscriptio Jaszium). - A terület védelmére néha közösen összevonnak jász és kis- vagy nagykun ezredeket, de nem egy kötelékben harcolnak feltétlenül. Pl. Hild. V. I. 200. oki. (1706. aug. 21. Bercsényi a veszélyeztetett Jászság védelmére rendeli a jászokat és kunokat). -FodorZ. 1963. 42. oki. (1710. febr. 1. Egy nyugta a sok közül az alábbbi, csak jász hadakat jelölő címzéssel: „Nagy András. Nemes Jász Regement hadi Profont Mestere"). 72 Fodor Z. 1963. 33. oki. (Darvas Ferenc comissarius levele, amelyben a pénzbeli és természetbeni szolgáltatásokat követeli, s mind három kerülethez együtt van címezve: „... Nationi Jazygum, Majoris et Minoris Cumaniae..." (1709. júl. 11.) - A címzés általában mindig: „Nemes Jászság"-nak, „Districtus Jazygum" (Fodor F. 1963. 54. - Pintér J, é. n. 87-88.) - Rákóczi aláírásával mindig csak a Jászságnak vannak a levelek címezve (Pintér J. é. n. 83-86. - Hild V. I. 208-210.) - Egy esetben a szabadságharc végén összevont címzés látható: „.. . nationis Jazygum et Cumanorum..." (Fodor F. 1963. 51. oki.). Ez az 1710. márc. 27-én Jászkiséren kelt levél gabonaadó beszolgáltatásáról intézkedik. 73 Kiss J. 1974. A22-A26. 74 U. a. 425. 75 U. a. 76 Kelemen K. 1877. 3-18. - MTT. 1715. évi 34. törvénycikk: „Ő Szent Felsége ezen összegnek felét királyi kincstára és ügyészségérc kegyelmesen átveszi, és a másik a Karok és Rendek által megtérítendő fele részhez való járulás tekintetéből azon pénzmennyiséget, melyet a jelenlegi országgyűlés a 10. t. c. erejénél fogva az új szerzeményi birtokokból, az annyira költséges visszatérítésnek megtérítésére fizetni tartoznának, különös kegyelméből szintén arra fordítani kegyelmesen megengedni, s amely felesleg összeg kívántatni fog, a Rendek által az ország közjövedelméből pótlandó." 77 SZML. Kunszentmárton község Levéltára. A község határára vonatkozó iratok csomója. VI. Károly Laxemburgban 1731-ben április 26-án kiadott eladatási okmányának magyar fordítása. Az 1731-es okmány első része szerint „örökös jobbágyi igára és robotára, minden magához tartozandóival" elidegeníthetetlenül eladatott a Jászkunság, ám meghagyták az ország nádorának kezében a jászok és kunok feletti bírói hatalmat. 78 Kelé J. 1904. 93-114. lapokon közölt iratokból kirajzolódik e folyamat. 79 Palugyay I. 1854. III. 24-29. Mária Terézia 1751. évi jellevelének latin nyelvű közlése, illetve ennek magyar fordítása. In: Jász-kun Statútumok és Királyi reguláció, 1882. 80 Palugyay 1.1854. III. 31-38. Jász-Kun Statútumok latin nyelvű közlése, illetve ennek magyar fordítása In: Jászkun Statútumok és Királyi reguláció, 1882. 81 HildV.I. 120. oki.,,.. .noha ugyan a Jász-Kun-Huszárok által 1200 Huszárokból álló sereg kívántatott..." 82 Dózsa J-Szabó E. 1936. 83 Vö: Fényes E. V. Ő „Szabad Jász és Kun Kerületek" cím alatt tárgyalja külön-külön, de összevontan is az egyes kerületrészeket. Ezen belül használja az egyszerű „Jász Kun Kerületek" megnevezését is: 141. lapon: „Jász-Berény, fő városa nem csak a' Jászságnak.hanem a' Jász Kun Kerületeknek is." 1854-ben Palugyay I., III. 1854-ben már „Jász-Kun Kerületek" címen tárgyalja a kerületeket, a „Jászkun" szavak származtatásáról beszél. Ez a külső világ reakciója a jász és kun közös törekvésekre, s jelzi, hogy ekkor a kívülállók előtt már összefolyt a két kerület, s eggyé lett. De nyomon követhetők a belső megnyilvánulások is. Ezekben elsősorban az 1830-as évektől kezdődően nevezik magukat jász-kunoknak a jászok és kunok. Vö: Különböző választási beszédekben a címzés összevonódása, a jászkun nép fogalom kialakulása így tükröződik: Beszédek, 1836. „A Tekintetes Nemes Jász és Két Kun Kerületek...", „Tekintetes Három Kerületek!", „Tekintetes Kerületek", „Nemes Megyék", címzések. - Beszédek, 1839. „Tekintetes Hármas Kerületek", „Jászaira és Kunjaira" kiterjedő nádori kegyelem, „Százszor szerencsés valóban a' Jász-Kun Nemzet", „Jász és Két Kun Nemzet", „Jász-Kun dicső ősök" - Beszédek, 1841. „T. Kerületek", „T. Hármas Kerületek", „Jász-Kun polgártársak", „Jász-Kun Kerületek", „Jász-Kun Nemzet", „Jász-kun polgár". - Beszédek, 1846. „Tekintetes Hármas Kerületek", Jászkun nemzet", „boldog hármas kis hazánk", ,jászkun polgár". - 1855-ben megjelent „Jász Kun nép naptára 1855-ik évre" nemcsak címében, de tartalmában is egyenlőségi jelet tesz a jász és kun nép közé. A jász-kunok eredete című tanulmány így fogalmaz: ,,... a jász nevezet is, mely nép a kunokkal egy nemzet volt, kinek különös ágát tette az „íj" (Bogén, arcus) és „ász" (ti. ki tud valamivel bánni) szavak összetételéből vagyis az „íjas" (pharatrarius) szóból, mivel igen jó nyilazók, íjászok voltak - származtatják, s így először íjász, aztán ihász, s végre jászoknak neveztettek." 23. lapon. -Ugyanezen naptár „Jász-kun nép szokásai és ruházata" című fejezetben (39-40. lapon) teljesen összevontan kezeli a három különböző kerületrészt, illetve népet. 84 László Gy. 1973. 8-9. 85 Ua. - Molnár F. 1803 - Horváth P. 1825. 143-156. - Jerney J. 1827. 86 Bonbardus M. 1718. 166. 87 Bél M. 1975. 48. 88 Horváth P. 1825. 143-144. 89 Vö: Molnár F. 1803.- Horváth P. 1801. -U. ő: 1825. -Jerney j. 1827. - illetve ennek a gondolatnak egészen kiérlelt és népszerű naptárban megfogalmazott, közké143