Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Szabó László: A jász öntudat alakváltozásai

zen forgó változatát: „Jász-kun nép naptára", 1855. 17-26. - a magyar,jász, kun, palóc, avar egy nép, valójában hun (szkíta), s lakóhelyük a Dnyepertől a Kárpátokig terjedt. Egy részük e népnek a honfoglaláskor bejött Magyarországra: s más részük Moldvában maradt, s csak a tatárjárás előtt jött be. De a honfoglaló magyarok: „Magyarhonban a társaságukba felvett frigyszövetségesű kunokkal együtt letelepedtek, s Árpád a kunok 7 kapitányainak, kik a bejövetelkor ugyanannyian voltak, mint a magyarok, igen nagy kiterjedésű földeket adott." 23. lap. 90 SZML. Kisújszállás város levéltára. Községi Iratok. S. Capsa Fasc. 3. Num. 27. 25-28. - 1790-ben az Országgyűlésen a következőképpen adják elő történetüket: „A 'Kunok birodalma a' fekete Tenger környéke mellett lévén, mint Hadakhoz szokott kemény Nemzetség, minek utánna Salamon Király országlásátul meg fosztatott, és ők szent László által bizonyos hív segedelmekért, és szolgálattyokért Kegyelemben, és Kedvességben vétettek volna, némely darab Tartománynak odaajándékozása mellett már a' Tatárok már a Görögök ellen a' következett Magyar Királyoknak, mindenkor hasznos Hadi - szolgálatokat tettének, úgy hogy IV. Béla magyar király őket 1241-dik Esztendő Táján az Országba nem tsak befogadta. de a Tisza. Körös, Maros, Temes és Duna vizei mellett fekvő, mostan is nagyobb részént Birtokukban lévő Térségeket is, mellyeket az előtt a Határnok (vagy-is Metanasta) Jászok bírtak, nékiek által-adta. .." 91 Györffy Gy. 19771a. - Heltai G. 1789. 180-184. Horváth P. 1801. 54. 92 Horváth P. 1825. 103. Az 1323-as oklevél alapján állítja, hogy a jászok magyarok és kunok voltak, s nem ok nélkül származtatják őket a metanaszta jászoktól. 93 Szántó K. 1974. 63. 94 Hild V. 1. 195. tétel. „.. . Cumanorum. . ., que sub S. Ladislao bello capta est ac Latifundus donate, Jazyges dixero ..." 95 Tóth J. 1976. 23. 96 SZML. Kisújszállás város levéltára. Községi Iratok. S. Capsa. Fasc. 3. Num. 27. 25-28. 97 Vályi A. 1896-1899. 1-111. - Horváth P. 1801. 54-55. 98 Vályi A. 1896-1899.1-111. - II. 246. „Jászság. Districtus Jazygum. Nevezetét vette a' kéz ijjal szolgált kunoknak felekezetektől: kik Sz. László Király alatt letelepedvén..." Horváth P. 1801. 54-55. „Sub S. Ladislao Rege circa Annum 1089. occasione illa, dum idem Rex Cumanos prius Ductore Kopulchio, dein verő Akusio, ad amnem Temesium gemina victoria superasset. Illis quidem, qui ex Kopulchianis copiis capti fuerant, sí in Hungária remanare, et Christi fidem amplectí vellent, libertatém per praeconem obtulit, acceptaque conditione partém illám regio nis, que olim Jazygum Metanastarum fűit, habitandam, assignavit: post caedem verő Acusii detentos nuperis fuis popularibus adnumeravit. Quorum subinde invitatione conjuges, liberosque e Cumania egressos eodem commigrasse vix dubium esse potest. Atque hí sünt hodiernorum Jazygum majores, qui appellationem suam non a veteribus Jazygum Slavorum populis, sed ab arcuum tractandorum dexteritate, prout C.5. probabimus, traxerunt, ab Ungaris. Jászok sive sagittarií preptera dicti." 99 Szabó L. 19781b. E kérdésről részletesebben. 100 A jászkun redempció irodalma a leggazdagabb a jászsági, kunsági irodalmon belül. Külön nem is hivatkozzuk ezeket, mert az átfedés igen sok közöttük. Vö: Fodor F. 1942. c. művének bibliográfiájával. 101 Vö: Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló, Polgár monográfiáival. Illetve Balogh I, 1973. 69-75. - Révész 1. 1966. 102 Kelé J. 1904. 121-127. 103 SZML. Conscriptio 1/4. (1760.) - Conscriptio 1/5. (1766.) 104 Legjelentősebb közülük a kunhegyesiek, kisújszállásiak és jászkisériek kiköltözési mozgalma a Bácskába, amely minden településen a szegények és tanácsbeliek, a redemptusok és irredemptusok harcát váltotta ki. Vö: Nagy Kálózi B. 1943. - Szabó L. 1966. 105 Vö: Szabó Lajos 1966. - Szabó L.-Zsoldos J: 1969. - U. ő: 1973. E folyamat nagykunsági feldolgozás (Kunhegyes-Kisújszállás). - Ugyanez Jászkisérre vonatkoztatva: Nagv Kálózi B. 1943.; Szabó Irén, 1971. 106 Szabó L. 19781c. 107 Kelé J. 1904. -Statútumok és Regulatio, 1882. - Az 1890-es országgyűlésre vonatkozó instrukciók, beszéd, s egyéb ehhez kapcsolódó iratok együtt maradtak meg. SZML. Kisújszállás város levéltára. Községi iratok. S. Capsa. Fasc. 3. Num. 27. 25-28. Vö. Kerületi jegyzőkönyvek, 1790-1795. év anyagával. 108 Statútumok és Regulatio, 1882. „Mivel pedig kétféle rendű emberek lakják ezeket a Districtusokat, kik közül a főbbek azok, kik azon alkalmatossággal, midőn a districtusok 1745-dik esztendőben kegyelmes Királyi meg-egyezés mellett magokat az Invalidus Katonák Pesti Háza Uradalma alól öt száz ezer forintoknak letételével, és ezer Lovas katonáknak ki-állításával kiváltották, ezen summának, és a mellesleg való költségeknek ki-fizetésében részt vettek, és akkor tehetségekhez képest magoknak, és a maradékoknak számára kész pénzen földeket szerzettek, és így a kegyelmesen megerősített Privilégiumok-is főképpen ő reájok tartoznak; s dictrictusbéli redemptus Lakosoknak neveztetnek; a másbeliek pedig az úgynevezett irredemptusok, a kik ismét kétfélék, úgymint egy felől azok, a kik a redemtio alkalmatosságával bizonyos földeket felfogtak, és az ezer Lovas katonák ki-állításában-is segítettek, de mivel a reájok esett summának le-fizetésében késedelmeztek, akkori Nádor-Ispánynak rendelése szerint a felfogott földeket (mivel azoknak ki-rendelt váltás szerént való árát le-nem fizették) elvesztették, mellyek osztán másoknak ollyanoknak adattak, a kik az árát letették. A másik rendbéli Irredemtusok azok, a kik sem redemtio idején, sem azolta magoknak földet nem szerzettek, vagy pedig azután Zsellérképpen jöttek lakni a Districtusokba, a kik azért Zselléreknek, Inquilinusoknak hivattatnak. Midőn tehát valamely fundust Irredemtus lakosnak adnának-el, azt kell megtartani, hogy ha azt redemtus akarja meg-venni, elsősége légyen az Irredemtus felett, és az Irredemtus-'n elébb- meg-vehesse, mint az Inquilinus. . ." M)9 SZML. Conscriptio 1/4. (1760.). Conscriptio 1/5. (1766.) 110 Selmeczi L. 1966. 73-78. -DAMNA: a jászsági települések népi műemlékfelméréseinek gyűjteménye. 111 Tóth I. 1973íb. - Jászdózsára vonatkozóan. - Vö: DAMNA: Földrajzi Nevek Adattára, Jászság. 112 RusvayL. 1940. 138. 113 SZML. Kisújszállás város levéltára. Községi iratok. S. Capsa. Fasc. 3. Num. 27. 25-28. 114 MTT. 1836. évi XII. te. kiterjesztése a jászokra és a kunokra az 1840. XXX. te. alapján. Majd az 1848. évi XXV. te. és az 1848. évi XVIII. te. a jászok és kunok közigazgatását megtartja, némi módosítást hajtanak csak végre rajta. Az ország jobbágyainak felszabadítása viszont gazdasági előnyüktől fosztotta meg a jászokat és kunokat. 115 Vö: A jász-Kun Kerületek kettős öröm-ünnepe 1845. 116 KissJ. 1968. 117 Erdész S. 1973. 118 SZML. Kisújszállás. A Redemptus Közbirtokosság iratai. - Bézy I. 1975. (egy karcagi család önálló redempciós pere.) - Kelé J. 1904. 119 Szabó L. 1974/e. 120 MTT. 1848. évi 15. te. „14. §. Míg a törvény közigazgatás alakításáról részletesen intézkedend, a közigazgatás formái és módja azon változtatásokon kívül, melyek a jelen törvénynél fogva szükségesek, az eddigi gyakorlat szerint meghagyatik. 15. §. A redemtioból eredő magánjogi viszonyok, és haszonvételek a törvény további rendeletéig ezenne

1 világosan fenntartanak." 121 Néhány átmeneti megoldás után legtovább, 1861-ig fennmaradt rendszert lásd: Palugyay 1. 1854. III. 122 Orosz I. 1965. - Varga I. 1967. - Hanák P. 1975. 123 Hanák P. 1975. - Hársfalvi P. 1965. 124 Szabó I.-Szabó L. 1977/b. - Seres P-né. 1975. 41. Tisza Kálmán a jászok és kunok ellenkezését, Szolnok megyeszékhellyé jelölésének ellenzését csodálkozva fogadja, hiszen ez a város felel meg közlekedésileg, adottságok szempontjából a kor követelményeinek. 125 Seres P-né 1975. - Holló J. 1976. 126 Seres P-né 1975. 41^13. 127 Ua. 46-49. Jászsági felső járás: Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Monostor, Jászdózsa, Jákóhalma, Mihálytelek, Jánoshida, Alsószentgyörgy, Alattyán. Puszták: Kerekudvar, Mizse. Szolgabírája Jászberényben lakik. - Jászsági alsó járás: Jászladány, Jászkisér, Jászapáti, Besenyszög. Kötelek, Nagykörű, TiszasüK Puszták: Fokoru, Kürt, Szögszentiván, Szászberek, Pusztasüly, Szolgabírája még nincs. Későbbi székhelye Jászapáti. Városi rangú helyek: Árokszállás. Jászberény. 128 A jászok legfőbb vívmánya, hogy a megyei tisztikar élére a „Jász Pápa"-ként említett, igen tehetséges politikus, Sipos Orbán került alispánként. Megelőzőleg ő volt a Jászkun Kerületek alkapitánya. Vö: a jászok és kunok szerepét a közigazgatáson belül: Sipos O. 1879. 129 Néhány korbeli érvelés Szolnok és Jászberény viszonyát illetően: „Lehel Kürt". 1876. május 28. „A központi helyeztetés oly nyomatékos ok, mellyel szemben minden egyéb elenyészik, s köszönjék meg a jászok, ha a megyeház a Tisza partján, s nem a Tisza medre közepén lesz. Arra hivatkoznak, hogy Heves megye székhelyéül Eger meghagyatott, noha szélről esik! - Igaz; de következetlenség lenne azért, mert Jászberény nem esik egészen szélről, mint Eger! ... A történeti Múlt? A székhely iránti ragaszkodás? Múzeumba való! Van is szükség Magyarországon ilyen „érzelmekre" - arra Rotschild semmit sem ad! - A megvalósulás után a szolnoki központi lapjavaslatára, hogy közutat építsenek a jászok és a többi megyei községek a megyeközponthoz, ezt gazdaságilag, kulturálisan kihasználják, a Jászság c. lap 1888. szeptember 30-án a következőket válaszolja: „Mi ebből a tanulság? Szerinte, hogy építsünk kőutakat Szolnokra, szerintünk, hogy egy garas ára léppel nem vagyunk megfoghatók és csakis mennyei ártatlanság próbálkozhatik meg ilyen bárgyú maszlaggal. Mert hát a „körültekintő úr", ha tovább lát az orra hegyénél, tudhatná, hogy először: semmi/éle mértékben nem vagyunk összeforrva és nem is leszünk soha; másodszor: hogy Szolnok nekünk teljesen Hecuba; harmadszor: hogy vasutunk közgazdasági eredményével teljesen megvagyunk elégedve; negyedszer: hogy igyekszik minél kevesebb dolgunk lenni, akár törvényszékkel, akár a megyével, akár az adófelügyelővel, és ha van is azt megbízott ügyvéd végzi el helyettünk- és hogy mi akkor kívánjuk látni Szolnokot, mikor a hátunk közepét... hatodszor: iskolás gyermekeinket sem látogathatjuk meg Szolnokon azon egyszerű okból: mert nem adjuk oda; hetedszer: pedig olyan veszett bolondot a Lipótmező sem exportálhat, ki búzáját kőúton, tengelyen szállítsa Szolnokra, hogy ugyanazon az áron adja el, mint helyben, egyedül azért, hogy a szolnoki kereskedő tegye zsebre azt a hasznot, mely így helybeli adófizető polgárnak esik. Tehát egyáltalán nem vesszük a dolgot komolyan, és eszünk ágában sincs kőutat építeni Szolnokra." - Most utolsónak idézzük az 1975-ös Szolnok város 900 éves jubileumi ünnepségekkel kapcsolatos megjegyzést, amely a Jászságban és a Nagykunságban egyaránt jellemző véleményt rögzít: „Szolnok ünnepelteti magát velünk. Mikor fölénk emelték egy kis nádfedeles házakból álló falu volt. Jászberény már akkor emeletes házakkal volt tele. A rovásunkra terjeszkedtek, most is a rovásunkra tesznek mindent. Nincs az a seregszemle, ahol ne ők győznének. A Verseghy napokon a kórusuk mindig nyer, de össze se lehet hasonlítani a jászberényiekkel. 130 Az 1976-os TV.-ben rendezett „Röpülj Páva" versenyen a „Túri vásár", mint nagykunsági produkció pályázott. Hozzám írt levél részlete: - „Kedves Szabó Elvtárs! Kérem legyen szíves 1973. február 2-án a Művelődési Házban Zagyvarékason a következő előadás megtartását elvállalni: „Szülőföldünk a Jászság ..." Zagyvarékas kívül esik a Jászságon, ráadásul palóc eredetű lakosságának javarésze. 131 Seres P-né 1975. 41. 132 Vö: Fodor F. 1942. bibliográfiájával. - Újabb kéziratok tömege: Jász Múzeum Adattára, Jászberény-DAMNA; DAMHA; Szolnok. 133 Hild V., Herendi J. legtöbb tanulmányát a jászsági lapok közölték. - Gyárfás I. több írásának is helyt adott a „Jászkürt" c. napilap. 144