Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Vékony Gábor: Az onogurok és onogundurok a Kárpát-medencében

3. Krum bolgár kán 810-81 l-ben uralma alá hajtja a wan­garik országát, de 811 őszén vereséget szenved a frankoktól, s csak a Kárpát-medence keleti felét tudja magának megtartani. JEGYZETEK 1 MGH SS I. 410, 411,412, 413, 415. 2 MGH SS III. 425, 434, 455. 3 Vö. Hóman B.: A magyar hun-hagyomány és a hun monda. Történetírás és for­ráskritika. Bp. 1938. 81-83., A magyar nép neve és a magyar király címe a közép­kori latinságban. Uo. 192-193., Győrffy Gy.: Honfoglalás, megtelepedés és kalan­dozások. Magyar őstörténeti tanulmányok, szk. Bartha A.-Czeglédy K.-Róna­Tas A. Bp. 1977. 123. 4 De adm. imp. 29, 33 , ed. Moravcsik 122. 5 De adm. imp. 29, 36 _ J7 , uo. 122. 6 Theoph. chron. ed de Boor, 359., Nie. brev. ed. de Boor, 35., Anast. Bibi. de Boor II. 227., vö., Zlatarski, V. N.: Istorija na balgarskata dSrzava prez srednite víkove I. I. Sofija 1918. 142. 7 Paul. Diac. Hist. lang. V 19-21., MGH SRIL 151-2. 8 Vö. Ann. regni franc, ad a. 782., SRG ed. Kurze 60. 9 Arbeonis vita et passió s-i Haimrhammi, ed. B. Bischoff, München 1953. 13., vö. Avenarius, A.: Die Awaren in Europa. Amsterdam-Bratislava 1974. 179., Kolla­utz, A.-Miyakawa H.: Geschichte und Kultur eines völkerwanderungszeitlichen Nomadenvolkes II. Klagenfurt 1970. 173-174., Eckhart, L: Jb. des Oberöst. Mu­sealvereins 120. Bd. I. Abh. (1975) 41-46. 10 Paul. Diac. Hist. lang. VI 58. MGH SRIL 187., vö. Deér J.: Karl der Grosse und der Untergang des A warenreiches, Karl der Grosse I. Düsseldorf 1965. 740. 1 1 Herkommen der Stadt Regensburg, ed. M. Lexer 289., Bayerische Chronik, ed. M. Lexer 82., vö. Kollautz, A.-Miyakawa H.: im. 174. 12 MGH Leges III. cap. 9 (V). 13 Kos, M.: Conversio Bagoariorum et Carantanorum. Ljubljana 1936. с. 4., 130, vö. uo. 26-27. M. Kos és P. Ratkos szerint is 743-ban történt volna ez, mivel ekkor az Ann. Mettenses prior, ad a. 743. SRG ed. Simson 36. Odilo frankok ellen fölvonu­tó seregében szlávokat is említ: Studijné zvesti AUSAV 16 (1968) 184. Ugyanígy Klebel, E.: Carinthia I. 150 (I960) 668-9., vö. Avenarius, A.: i. m. 180., aki ezt Ratkostól, a forrásnak utána nem nézve, átveszi. 14 Bitterauf, Т.: Die Traditionen des Hochstifts Freising I. 1905. 99. 15 Ann. alaman. ad a. 790. MGH SS I 57. 16 Ann. alaman. ad a. 795. uo. 47. 17 Ann. alaman. ad a. 796. uo. 48. 18 Ann. alaman. ad а 798. uo. 19 Váczy P.: Acta Ant. 20 (1972) 408., vö. 413/53. j. - Száz. 1974. 1051. 20 Ratkos, P.: i. m. 190/11. j. 21 Vö. Kollautz, A.-Miyakawa H. : i. m. 167: „Die volkstümliche Benennung dieser Zeit gibt eine Glosse des Wessobrunner Gebetes." 22 Hoffmann, C: Germania 2 (1857) 88. skk., Steinmeyer, E.-Sievers, E.: Die alt­hochdeutsche Glossen. Bd. 3. 610., Baesecke, G. : Vor- und Frühgeschichte des de­utsches Schrifttums 2, 2. 1953. 157. sk. 23 A Körösi Csorna Társaság őstörténeti konferenciája 1973.: Magyar őstörténeti ta­nulmányok 330., mi szerint azt állítottam volna, hogy a „vangar" népnév nem az avarok neve, hanem a „vandáloknak" tekintett avarok elírt, félreértett és később a magyarokra vonatkoztatott formája." Előadásomban akkor a következőket mondtam: „... nagy valószínűséggel bír az a feltevés, amely a wangárokat a 805-ben Carnuntum és Savaria közé telepített avarokkal azonosítja. Az Ann. Ala­mannici ugyanis a ... wandalus nevet alkalmazza az avarokra, de a ... wessob­runni glosszák is úgy tartják számon Pannóniát, mint amelyet a vandálok (uuan­doli) birtokolnak. Ez aligha magyarázható mással, mint a két felerészben hasonló név felcserélésével, ill. az ismertnek az addig ismeretlen helyébe tevésével." Vagyis akkori magyarázatom szerint, mint az idézetből világosan kiderül: avar = wangar ~ vandál; azaz, a helyzet éppen fordított, mint ahogy az előadás ismertetése értelmezi. 24 'OvóyovQoi: Prise., Exe. de leg. ed. de Boor 586. 25 OvóyovQoi: Agath. HGM II. 243, ls , ed. Dindorf; Hunuguri: lord. Get. V 37. ed. Mommsen. 26 Men., Exe. de leg. ed. de Boor 206, 443.; már Agathias kézirataiban is szerepel Í?vot ( ,oi>g-változat, vö. Fehér G.: Száz. 1935. 525/5. j. 27 ed. de Boor 258. 28 Raven. Anon. Cosmogr. IV 2. ed. Pinder, M.-Parthey, G. 170-1. 29 Zeitschrift fúr Kirchengeschichte XII (1891) 533-34., Moravcsik Gy.: Zur Ge­schichte der Onoguren. Studia Byzantina. Bp. 1967. 94-95., Fehér G.: Száz. 1935. 528. 30 ObxxoyovvdovQ-: Theoph. chron. ed. de Boor 356., Ovvoyovvdovo: Nie. brev. ed. de Boor 24., 'Ovo/oin<k>i!(>-Konst. Porph. De them. ed. Bonn., 46. 31 Az adatokra Id. Czeglédy K.: MNy 41 (1945) 45^6., Marquart, J.: UJb IV (1924) 275., Osteuropäische und ostasiatische Streifzüge. Leipzig. 1903. 61, 63, 500., Mi­norsky, V. : Hudud al­c Älam. London 1937. 466-7., Golden, P. B.: Khazar Studi­es. Bp. 1980*25*4. 32 Czeglédy K.: ism. 44-45. 33 Az egész kérdéskörre Id. Moravcsik Gy.: i. m. 84-118., Fehér G.: i. m. 513-53., Munkácsy B.: Ethn. VI (1895) 349-387., Czeglédy K.: MNy 41 (1945) 33-55., Ki­rály P.: MNy 72(1976)413-16. A Kárpát-medence nyugati fele frank fennhatóság alá kerül, a wangari nép egy része a karoling határokat védi, bizonyára a honfoglaló magyarok megjelenéséig. 34 Agathon, vö. Moravcsik Gy.: Az onogurok történetéhez. MNyTK 27. Bp. 1930. 16. adatáról később. 35 vö. Fehér G.: i. m. 531. skk. 36 uo. 526/1. j. 37 vö. MNy 17. 205-7., A honfoglaló magyarság kialakulása. Bp. 1930. 181. Egyik alakot sem kell csillaggal jelölnünk, mert az onugur is megvan Agathiasnál. 38 A Kujfi-i, Duties (Уааг bolgárokkal együtt szereplő Olxontor bolgárok neve alig­ha más, mint az onogundur név erősen torzult alakja - vö. Marquart, J.: Streifzü­ge 57/5. j., Gadlo, A. V.: Etniceskaja istorija Severnogo Kavkaza IV-IX vv. Le­ningrad 1979. 56. - s egyszeri előfordulása nehezen teheti alkalmassá egy *щ-;ип­dur változat bizonyítására. 39 vö. Száz. 1935. 533. - ovvvo- kezdetű változata csak az onogundurnak van. 40 Munkácsi B.: Ethn. VI (1895) 370. 41 Németh Gy.: HonfKial. 48,49, 55, 56, 58, 59, 74. által felsorolt adatok kivétel nél­kül későbbiek, s különbözőképpen (pl. igei alakként) magyarázhatók. Némethhez hasonlóan Győrffy Gy.: Ant. Hung. II (1948) 174-5., Tanulmányok a magyar ál­lam eredetéről. Bp. 1959. 68/194. j. vö. Pritsak, O.: UAJ 24 (1952) 74.: *du-r suff. coll., Rásonyi L.: Hidak a Dunán, Bp. 1981. 34-5. de vö. Pelliot, P. Notes sur l'histoire de la Horde d'Or Paris 1950 (1949) 194. 194/1. j. Az elmondottak nem állják meg helyüket, ha a -dur összefügg a -zur, -dzur, -tzur, -der népnévvégződé­sekkel. 42 vö. Czeglédy K.: Nomád népek vándorlása Napkelettől Napnyugatig. Bp. 1969. 98. stb. 43 vö. Czeglédy K.: i. m. 92-3. 44 vö. Czeglédy K.: Acta Or. Hung. 8 (1958) 30. 45 Arra nem gondolhatunk, ami egyesek álmaiban előjön, hogy ti. a uuandoli mögött ittragadt vandálok rejtőznének, akiknek máig élő leszármazottai a huculok stb.: Zimmermann, F.: Beitr. zur Namenkunde 7 (1972-3) 245. skk. 46 Scerbak, A. M.: Sravnitel'naja fonetika tjurkskix jazykov. Leningrad 1970. 171. 47 uo. 178. 48 Besevliev, V.: Die protobulgarische Inschriften. Berlin 1963. Nr. 79., 306-7. 49 Gombocz Z.: Nytud. Ért 24. 28., Pritsak, O: UAjb 26 (954) 202. 50 Pritsak, O.: i. m. 227. 51 vö. Mikkola, J.: JSFOu XXX/33. 8, 23. 52 Pritsak, O.: i. m. 213-214. 53 vö. Zlatarski, V. N.: i. m. I. 1. 353: dvansb, Fehér G.: Arch. Hung. 7. Bp. 1931. 141.: dvasan (dauían), Mikkola, J. J.: JSFOu XXX/33 (1913-18) 11. 54 Pritsak, O.: i. m. 200-201. 55 Béfevtiev. V.: i. m. Nr. 56., 224. 56 vö. Hinz, W.: Altiranisches Sprachgut der Nebenüberlieferungen, Göttinger Ori­entforschungen. Reihe 3, Iranica Bd. 3. Wiesbaden 1975. s.v., 56-7. 57 vö. Zlatarski, V. N.: i. m. I. 1. 364. skk., Pritsak^O. : i. m. 227., etc. 58 vö. esuv. ,mr,; alakváltozatokra Sevortjan, E. V.: EtimologiSeskij slovar' tjurkskix jazykov. Moskva 1974. s. v^ inek. A esuvas (<bolgár-török) n, n>m változásra vö. Gombocz Z. : i. m. 19., Scerbak, A. M.: i. m. 170., Axmet'janov, R. G. : Srav­nitel'noe issledovanie tatarskogo i cuvaskogo jazykov. Moskva 1978. 84-85. 59 Pritsak, O.: i. m. 201-2. 60 vö. Scerbak, A. M.: i. m. 178. 61 Moravcsik Gy.: Die Namenliste der bulgarischen Gesandten an Konzil vom J. 869/70. Studia Byzantina. Bp. 1967. 127. skk. 62 Sferbak. A. M.:i. m. 63. 63 Czeglédy K.: MNy 40. 179-86. 64 Scerbak. A. M.: i. m. 125, Axmet'janov, R. G.: i. m. 43-4. csak a Volga-vidékre gondol. 65 Vékony С: Acta Arch. Hung. 25 (1973) 305. 66 Az о; •u>uváltozás megtörtént a Kárpát-medencében is: (feltéve, hogy) a nagy­szentmiklósi fölirat /torotoiv..nevének -ov/. végződése a tör. o-;ui szóval hozható kapcsolatba. Vö. Thomsen, V.: SamlAfh III. 344-5., Németh Gy.: Die Inschrif­ten des Schatzes von Nagy-Szent-Miklós. ВОН II. 1932. П., Acta Ling. 21 (1971) 16. 67 Czeglédy K.: MNyTK 140. Bp. 1975. 53., indoklás nélkül; a nandur elhibázott származtatása: Győrffy Gy.: Tanulmányok 64. Hogy a név a dunai bolgárokat je­löli, arra vö. Eckhardt F.: MNy 5. 311-4., Id. mégGyóniG.: A magyar nyelv gö­rög feljegyzéses szórványemlékei. Magyar-görög Tanulmányok 24. Bp. 1943. 27. 68 Ann. Fúld. ad a. 892. MGH SS I. 408. 69 vö. Melich J.: A honfoglaláskori Magyarország. Bp. 1925. 18/16. j. 70 vö. Kos, M.: Gradivo za zgodovino Slovencev 2. Ljubljana 1906. 227. 71 vö. MGH Dipl. I. Lud. Germ. no. 102., 147-8.; III. Arnolfi no. 184., 281. skk. 72 Az и - о cserére vö. Braune, W.: Althochdeutsche Grammatik. 1 ' Halle (Saale) 1955. 30. skk. 73 Grundriss der germanischen Philologie, hrsg. H. Paul. Strassburg 1891. 314., Bra­une, W.: i. m. 117. 74 Olajos Т.: Ant. Tan. 16 (1969) 89. 75 Király P.: MNy 72 (1976) 264. = MNyTK 148. Bp. 1977. 24., vö. Győrffy Gy.: in: Most. Tan. Bp. 1977. 124/10. j. 76 vö. Munkácsy B.: Ethn. VI (1895) 376., Németh Gy.: A honfoglaló magyarság ki­alakulása. Bp. 1930. 126., Palló M.: UAJb 31 (1958) 240-3. 79

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom