Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Henkey Gyula-Kalmár Sándor: Túrkeve népességének etnikai-embertani vizsgálata

Túrkeve Karcag Fülöpszállás Tiszasas Túrkeve Karcag Fülöpszállás Tiszasas Homlokszélesség (mm) Férfiak 115,07 112,12 110,99 115,40 Járomívszélesség (mm) Férfiak 146,77 145,17 145,86 148,76 Nők 111,14 108,96 107,18 112,83 Nők 140,06 137,96 138,41 141,59 A túrkeveiek mérete mindkét nemnél a „széles" kategóriába esik. A legszélesebb mind férfiaknál, mind nőknél a tiszasasiak, a legkevésbé a karcagiak járomíve. Morfológiai arcmagasság (mm) Férfiak Nők Túrkeve 120,62 109,68 Karcag 120,28 110,41 Fülöpszállás 120,78 111,91 Tiszasas 120,98 110,46 A túrkeveiek arca mindkét nemnél középmagas. Férfiaknál a négy összehasonlított népességnél alig van eltérés, nőknél legalacsonyabb a túrkeveiek, a legmagasabb a fülöpszállásiak arca. Állkapocsszögletszélesség (mm) Túrkeve Karcag Fülöpszállás Tiszasas Túrkeve Karcag Fülöpszállás Tiszasas Férfiak Nők 112,97 110,22 111,76 114,62 106,28 103,77 104,10 106,94 Orrmagasság (i nm) Férfiak Nők 52,91 54,52 54,56 53,16 48,08 50,44 51,21 47,98 Orrszélesség (mm) Férfiak Nők 35,68 35,69 35,24 36,28 32,77 32,84 32,58 32,94 Fejjelző Férfiak Nők .„•', 85,11 85,06 84,27 85,48 85,48 85,19 85,44 86,00 Túrkeve Karcag Fülöpszállás Tiszasas Túrkeve Karcag Fülöpszállás Tiszasas A túrkevei férfiak és nők fejjelzője brachycephal (rövid). Csoportok tekintetében leggyakoribb mindkét nemnél a rövidfejűség, utána a túlrövidfejűség, majd a középfejűség következik, a hosszúfejűség nem fordult elő. Mind a négy összehasonlított népességre a kifejezett rövidfejűség a jellemző. Arcjelző Túrkeve Karcag Fülöpszállás Tiszasas Férfiak Nők 82,28 78,36 82,93 80,07 82,79 80,94 81,44 77,93 A túrkevei férfiakra és nőkre az euryprosopia (szélesarcúság) a jellemző. Csoportok tekintetében is a szélesarcúság a leggyakoribb, utána mindkét nemnél a túlszélesarcúság, majd a középarcúság következik. Az összehasonlított népességek közül mindkét nemnél a tiszasasiaknál a legnagyobb mértékű a szélesarcúság. Orrjelző Férfiak Nők 67,73 68,35 65,78 65,51 64,97 63,82 68,66 69,15 Túrkeve Karcag Fülöpszállás Tiszasas T-próba A Student-féle t-próba értékei a 6. táblázatban láthatók. A legkisebb eltérés mindkét nemnél a tiszasasiakkal mutatható ki. A fej és az arc morfológiai jellegei A morfológiai jellegek megoszlását a 7., a főbb morfológiai jellegek összehasonlítását a 8. táblázatban adjuk meg. A járomcsont testének helyzete tekintetében mindkét nemnél a frontálisan lapult forma van többségben. Az összehasonlított népességek között a túrkevei férfiaknál a legkisebb arányú a frontálisan lapult forma gyakorisága, míg a túrkevei nők középső helyet foglalnak el. Mind férfiaknál, mind nőknél csaknem kivétel nélkül a közepes orralap a jellemző. A túrkeveiek e téren közel állnak a tiszasasiakhoz, míg a karcagiakhoz képest mindkét nemnél lényegesen kevesebb a keskeny orralap előfordulása. A túrkeveiekre nagymértékben jellemző a középmagas áll. Mindkét nemnél a tiszasasiaknál a legnagyobb mértékű a középmagas áll előfordulása, a túrkeveiek e téren középső helyet foglalnak el, a magas állúak aránya csak a karcagi férfiaknál említésre méltó. A gonion táj tekintetében a túrkeveiek közel állnak a tiszasasiakhoz, a karcagiaknál mindkét nemnél nagyobb a gyengén fejlett gonion táj előfordulása, mint a többi összehasonlított népességeknél. A túrkeveiek túlnyomó többségére a meredek homlok a jellemző. Az összetett négy népesség között mind férfiaknál, mind nőknél Karcagon a legnagyobb a meredek homlok gyakorisága, a hátrahajló forma előfordulása a fülöpszállási férfiaknál a legnagyobb, az előre domborodó forma aránya a tiszasasi és a túrkevei nőknél említésre méltó. Túrkevén mindkét nemnél az egyenes orrhát a leggyakoribb. Az összehasonlított népességek közül a karcagi és a fülöpszállási férfiaknál a konvex, a tiszasasi és a túrkevei nőknél pedig a konkáv forma előfordulása is jelentős. Az orrhát kiemelkedése terén a túrkeveiek és a tiszasasiak közel állnak egymáshoz, a karcagiaknál - elsősorban férfiaknál - lényegesen nagyobb az erősen kiemelkedő orrhát gyakorisága, mint a többi népességeknél. Az enyhén domború tarkó Túrkevén mindkét nemnél abszolút többségben van. Mind a négy összehasonlított népességre nagymértékben jellemző az enyhén domború forma. Az erősen domború tarkó aránya Fülöpszálláson számottevően nagyobb, mint a többi népességeknél. Szemszín A szemszín megoszlását a 9. táblázatban adjuk meg. A barna szemszín Túrkevén mind férfiaknál, mind nőknél abszolút többségben van, e téren az összehasonlított népességek közel állnak egymáshoz. A túrkevei eredmények is azt igazolják, hogy hazánkban a kun eredetű népességekre a barna szemszín nagyobb mértékben jellemző, mint a többi magyar népességekre. 238