Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Szlankó István: A Tiszazúg mezőgazdasága

ÁQANKENTI MEGOSZLÁSA jui/rno/C505 Legel a Nádas Erdő Művelt Kiveii I ter. % ter % ter % ter °/ /o | ter I % ter. °/o Ossz ter. U0.8 1.0 218.2 5.7 101.7 2.6 I' 68,9 ! í 3395 Í8Q3 4*0,4 11.2 3009,54 1,Q 76,3 2,5 35M 1.1 216,7 7.2 I 2626,7 Q7,6 354. 5 11,k 2981,26 2.1 0,1 m,3 8,2 uh 0.1 152,2 \ 8,5 ; 1603,9 89,4 2562,9 \90,1 189,1 10,6 1793.07 56,7 2 387,6 13.6 92,5 3,1 107,2 3j\ 1603,9 89,4 2562,9 \90,1 272,2 9$ 1835,08 84.4 3,3 307 12.2 26,0 1,0 201.5 8,0 2162,9 \85,9 343,3 AkA 2506,3 27.7 0,9 284,5 9.8 3.3 0,1 384,9 13,3 2569,9 [89,5 289,5 , __——— 10,5 297 9 M 35 1,1 53 1.7 34,5 1,1 60,2 2,0 | 2627.6 \88,2 338,3 11.8 2966,01 78 0.1 555,8 : 72,2' m,5 0,3 j 226.5 4,9 ; 4f5/,7 91,1 387.5 - . ( • 8,9 k539,15 83,2 2,8 206,8 6.9 25.8 0,6 215.5 7,2 2754,8 92,5" 213,8 7.5 2968,61 30,9 0.1 9h2,\ 6,6 0.2 907.3 6,6 M7Q2M \&Q9 1584,1 8,5 11*366,1 36,2 C,8 G89 G,ő 0.3 965 ! 9,3 9163,5 86,5 [ 1188,1 11,5 10371,62 13,6 ' 0.3 135,3 ke 53.3 1,3 3909,8 91.1 1 I 37?;7 i 8,8 klQ7,51 6,2 —ALiOj 1.5 119,1 \ 13 8590,6 9H.0 1 516.2 \6,0 9106,83 476,4 0.7 1*203,1 6,4 335,3 0,5 3678,9 5,6 58945,7 90,1 £464,8 9,9 B5M10,50 • « > ' i ' • lik, illetve növelni fogják a termelőszövetkezetek. 1973-ig fokozatosan csökkent a zöldségtermő terület. A mélypont 704 hektár volt. 1975-ben 823, 1976-ban 1006 hektáron, a szántóterület 2,6%-án folyt zöldségtermelés és 1980-ig 1186 hektárra növelik. A zöldségfélék közül fűszerpaprikát termelnek legnagyobb mennyiségben: 434 hektáron, utána a zöldborsó következik 320, a zöldpaprika 99, és a zöldbab 75 hektáron. Nagyrészt a zöldségtermelést -, főként a primőráru előállítását - szolgálják a növényházak, fóliasátrak. Cserkeszőlőn 710 m

2-nyi növényház a mélyfúrás melegvizét hasznosítja. Ezenkívül 5900 m

2 fűtött és 4950 m

2 fűtetlen fóliasátor van. A termelőszövetkezetek mellett az egyéni gazdaságokból is jelentős mennyiségű zöldség kerül a piacra, főként a szőlő között köztesként termelt zöldbab ad nagyobb tételt. 8. SZOLO- ES GYÜMÖLCSTERMELÉS A tiszazugi szőlőtermelés a két nagy homokos területhez kapcsolódik. A járásnak 3,13%-a van szőlővel beültetve. Ha a községeket külön-külön vizsgáljuk, igen nagy szóródást tapasztalunk az átlag körül. (Pl. Cserkeszőlő összterületének 19,3%-a szőlő, Tiszakürtön 15,2, Cibakházán pedig 10,8%-ot tesz ki, ugyanakkor Öcsöd, Mesterszállás, Mezőhék területén szinte semmit sem találunk.) A tiszazugi szőlőtelepítés a múlt század második felében lendült fel, amikor a hegyvidéki szőlőket kipusztította a filoxéra. Az utóbbi évtizedekben viszont csökken az aránya. Elöregedtek a tőkék, nincs elég munkaerő. A termelőszövetkezetek szőlőterülete 1970 és 1976 között 1300 hektárról 1083 hektárra csökkent, pedig közben új telepítés is történt. Egyéni tulajdonban kb. 1000 hektárnyi szőlő van. Ezeknek döntő hányada gépi művelésre alkalmatlan, sűrű soros, rendszerint gyümölcsfával vegyesen. Hosszú vajúdás után megoldásához közeledik a tiszazugi szőlők rekonstrukciója: a termelőszövetkezetek egyszerű társulást hoztak létre, mely összehangolt terv alapján, kedvező állami támogatás és hitelrendszer felhasználásával végrehajtja az 189