Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Szlankó István: A Tiszazúg mezőgazdasága

újratelepítést, megszervezi a nagyüzemi területek korszerű növényvédelmét és betakarítását. A területnek nagy hányadán borszőlő terem, viszont az 1965 és 1976 között telepített 299 hektárból 99 hektárnyi már csemege szőlő. Tiszaug-Tiszasas térségében 165 hektáron 1976-ban fejeződött be a telepítés. A fajtánkénti megoszlás: Olaszrizling 52 ha Rizlingszilváni 40 ha Irsai Olivér 24 ha Kékfrankos 31 ha Kövidinka 18 ha Csépán 1977-ben kezdték 90 hektár betelepítését, a nagyrévi Tiszazug Tsz pedig 1977-80 között 180-200 hektár új telepítést tervez. Az adatok szerint az új telepítések többsége alacsony vagy középmagas huzaltámos, 240-300 cm közötti sortávolságú. A régi ültetésűek pedig többségükben támasz nélküliek illetve karózottak. Ugyancsak a homoktalajokhoz kapcsolódik a tiszazugi gyümölcstermelés is. A járás összes gyümölcsöse 476 hektár, ebből 380 a termelőszövetkezeteké. Az árugyümölcsösökben a kajszibarack vezet a legnagyobb faállománnyal: 24623 db 10864 db-bal a meggy következik, 6076 db a körtefák száma, 4 315 db az almafák száma, 2432 db a szilvafák száma. Az 1959-es összeírás szerint a Tiszazug összes gyümölcsfájából a szilva emelkedik ki 54,1%-os arányával, utána az alma következik 11,1%-os és a meggy 7,9%-os arányával. 1965 óta 219 hektár gyümölcsöst telepítettek. Nagy részük termőkaros orsó- és sövényültetvény. A középtávú tervek szerint a termelőszövetkezetek 200 hektáron terveznek új telepítést. 9. ÁLLATTENYÉSZTÉS A növénytermesztés mellett jelentős ágazata a Tiszazug mezőgazdaságának az állattenyésztés is. A bruttó termelési értékből és ezzel összefüggésben az árbevételből való részesedése jelenleg még kisebb, mint a növénytermesztésé, sőt az utóbbi években az aránya még csökkent is. (1970 és 75 között 30,6%-ról 25,1%-ra.) Míg a növénytermelésben a termésátlagok jelentősen növekedtek, addig az állattenyésztés hozamai alig emelkedtek valamit. Az 1973. évi értékesítés a növénytermelési ágazatban 61,1%-kal haladta meg az 1970. évi szintet, míg az állattenyésztésben csak 3,1%-kal. Az állatállomány összetétele 1965-ben és 1976-ban 1965 1976 1980 (terv) Szarvasmarha összesen 5 825 7602 10 372 ebből tehén 2023 3118 4442 Sertés 18 874 22957 26029 Juh 13 206 15 784 24870 Az átlagos tejtermelés 1976-ban 2150 liter volt tehenenként, de már 1963-ban is 2000 liter tejet adott egy tehén, tehát növekedés alig van. Egyes esztendőkben pl. 1965-ben a száj- és körömfájás miatt 1770 literre, 1975-ben pedig 1633 literre csökkent a hozam. Ebben az ágazatban az elkövetkező években várható lényegesebb javulás, miután befejeződik a szakosított telepek építése és benépesítése. A termelőszövetkezetekben végrehajtásra kerülő szarvasmarhaprogram - mind az egyhasznú hústermelésben, mind az intenzív tejtermelésben - az ágazat fejlesztése előtt új perspektívát nyit. A csépai Petőfi Tsz 764 férőhelyes szarvasmarha tenyésztőtelepet létesít. A nagyrévi Tiszazug Tsz a mezőhéki Táncsics Tsz hústermelésre specializált szarvasmarhatenyésztési termelési rendszeréhez csatlakozott. A tsz 1200 férőhelyes félig zárt, kötetlen tartásrendszerű telepet épít. Az említetteken kívül jelentős még a cibakházi Vörös Csillag és a kunszentmártoni Körösmenti Tsz tehenészete. A szarvasmarhatenyésztésben a hozamok növelése az eddigi hiányosságok megszüntetésével lehetséges: - minőségileg és mennyiségileg is megfelelő takarmányt kell termelni, - kellő gondot kell fordítani a fertőző állatbetegségek megelőzésére, - növelni kell a felsőfokú végzettségű szakemberek számát, - biztosítani kell az egyedi takarmányozást (béltartalomra alapozott takarmánnyal). Ha mindezt sikerül megvalósítani, elérhető lesz a tervezett 3000 literes tehenenkénti fejési átlag. Ugyancsak a szarvasmarhaprogram sikeres végrehajtásához tartozik az is, hogy a háztáji gazdaságok részére a termelőszövetkezetek takarmányt biztosítanak: 1976-ban 751 vagon abrak és 146 vagon szálastakarmányt. így növelhető lesz a háztájiban tartott állatok száma: 1980-ra több mint 1000 tehén tartását tervezik. Nem becsülhető le a háztáji szerepe a húsellátásban sem. Míg 1970-ben 320 vagon hízómarhát és sertést vásároltak fel a termelőszövetkezetektől, 1973-ban pedig 348 vagont - tehát alig 10%-kal többet -, addig a járás összes húsértékesítése az egyéni és háztáji gazdaságokkal együtt közel másfélszeresére emelkedett. Dr. Enyedi György szerint a Tiszazug a Közép-Tiszavidékkel egyetemben gabonatermesztő-, sertéstenyésztő körzet. Ezt bizonyítják a számok is. Jelenleg sertésből tártnak legtöbbet. A sertések számának alakulása a tsz-ekben: 1961 1963 1964 1965 1970 1973 1975* 1976 1980 17666 16283 19097 18874 11857 9528 18715 22957 26000 (* 1975-től a mezőhéki Táncsics Tsz adatait is beleszámoltuk.) Az egyéni és háztáji gazdaságokban még több sertést tartanak. 1965-ben az összállományból csak 37,4%-ot képviselt a tsz-ek állománya. Jelenleg a termelőszövetkezetek 32-33 ezer db sertést értékesítenek évenként, míg a lakosságtól 1974-ben 26000 db-ot vásároltak fel. A nagyüzemi állattartást a nagyfokú gépesítés jellemzi. Már 1966-ban 75%-ban gépesítve volt önitatók és önetetők alkalmazásával a sertésnevelés és hizlalás. Legnagyobb sertéstartó gazdaság a kunszentmártoni Körösmenti Tsz (8000 db), a mezőhéki Táncsics (7200 db) és az öcsödi Szabadság Tsz (4700 db). A járás rossz, szikes legelőit a juhászat igyekszik hasznosítani. Jelenleg több mint 15 000 juhot tartanak. 1980-ig másfélszeresére, csaknem 25 000-re növelik az állományt. A húsellátás javításához hozzájárult a Tiszazugban nevelt baromfi is. Nagyságrendben felzárkózott a szarvasmarha és a sertés mellé. Az 1977. évi terv szerint 8 798 q vágómarhát, 29031 q sertést, * 2 905 q juhot, 10004 q baromfit szándékoznak értékesíteni a termelőszövetkezetek. Nem minden gazdaság folytat baromfitenyésztést. A Magyar-Román Barátság Tsz pecsenye-csirke neveléssel foglalko190