Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)
Szlankó István: A Tiszazúg mezőgazdasága
A KOZSEQEK TERÜLETÉNEK MŰVELÉSI* hektár 1976 Skontó Rét Szolo Kert terület °/o ter jL ter % ter °L Cibakhaza 2^91 65,3 0,1 um 103 1 6h,6 1.6 Nagyrév zzm,8 74,6 20,5 0,6 33,6 1.1 16,8 0,5 Tiszainoka Tiszakürt 12^2,6 69,3 38,8 2.2 7.9 0M 12.5 0,9 Tiszainoka Tiszakürt 1^35.5 50,6 26,2 ] 0,9 mo,9 15,2 26,1 0,9 Tiszaug 1353,7 5k,0 1 30,2 j U ; W.2 5,7 HQ 0,5 Tisza sas i 593.7 55,3 8k 7 2,9' 168.8 . j 58 k2,1 ÍM Csepa 2210,8 7k,5 0,8 • 200,2 6,7 33,1 1.1 Szele vény 2971,2 65,1 281,8 6.1 70 1.5 2k 0,5 Cserkeszölo Kun széni marton Öcsöd 16^9 55,5 0,5 i 57ii,9 19.5 Cserkeszölo Kun széni marton Öcsöd 101*17,5 70,6 622,8 u! 0,1 131,3 0,9 Cserkeszölo Kun széni marton Öcsöd 6899.ii 66,5 U66.6 U.3 1 2,8 7H 0,7 Mesterszállás 35^0,8 B2J6 90,7 2.1 0.2 15,1 0 t U M ez oh ék BZkhM 90,5 70,6 0,7 i,M 9.2 Összesen k60Q3M 70,3 173^.5 2,7 2050.2 3,1 ^62,7 0.7 1959-61 között 21,6 q/ha 1970-73 között 38,9 q/ha volt a termésátlag. A szálas takarmánynövények közül első helyen áll a lucerna 10,6%-os részesedéssel. Az állatállomány növelésével párhuzamosan ennek a területét több mint 20%-kal emelik, a tervek szerint, 1980-ig. Termésátlaga jelentősen növekedett az utóbbi 10 évben: 1963-65 között 28,4 q/ha 1970-73 között 42,3 q/ha. Csaknem minden tsz-ben áttértek a hideglevegős szénaszárításra, illetve kezdenek áttérni a forrólevegős lucernaliszt készítésre. Legnagyobb zöldtömeget a silókukorica adja: a szántó 4,3%-án (1640 hektáron) termelték 1976-ban és hektáronként 137,9 q lédús takarmányt adott. Az ipari növények közül a cukorrépát, az olajos növényeket és a dohányt emelhetjük ki. Az utóbbi években országos problémát okozott a cukorellátás. A hazai termelés nem fedezte a szükségletet. Kevés volt a cukorrépa vetésterülete, kicsi volt a termésátlag - a tsz-eknek nem volt gazdaságos a termelése. Az 1970-es évek elején csak 1,5%-át foglalta el a szántónak, 1974-ben 2,5%-át, 1976-ban pedig 5,2%-át. Az ugrásszerű emelkedés csak látszólagos: Részben abból származik, hogy az 1976-os átlagba már beleszámít az 1975-ben idecsatolt mezőhéki Táncsics Tsz 700 hektárnyi cukorrépa vetésterülete is. Összesen 1990 hektáron vetették 1976-ban és további lényeges növekedés nem várható. Csaknem 20%-kal növekszik viszont a napraforgó és a többi olajos növény vetésterülete. Ennek az az oka, hogy megépült Martfű határában az új növényolaj feldolgozó üzem és központi program alapján a közvetlen környékét az eddiginél jobban be kell kapcsolni ezeknek a termelésébe. 985 hektáron (2,6%) termeltek napraforgót 1976-ban és 1980-ra 1180 hektárra szándékoznak növelni. Az átlagtermése ennek is emelkedett: az 1963-65 közötti 11 q/hektárról 13,1 q-ra. Az olajosnövények összterülete 3827 hektár volt 1976-ban. Dohányból összesen 119 hektárt ültettek az egész Kunszentmártoni Járásban. A cukorrépa mellett ugyancsak országosan kevés a zöldség. Szintén központi program alapján ennek a területét is növe188
