Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)
Urbán László: A demokratikus agrárszövetkezeti mozgalom kezdete Szolnok megyében 1945-ben
f I f f< i i JVSZ.IAKÓH ALMAI DK.MOKNATIKI S NfiPSZÖVETKKZKT szám. ÜZLETRÉSZ. 100 I 1 , azaz Egyszáz pengőről, mely összeget lakos a Jászjákóhalmai Demokratikus Népszövetkezet alaptőkéje gyarapítására befizetett. 1.) A Jászjákóhalmai Demokratikus Népszövetkezet az üzletrészre kamatot nem fizet. 2 ) Az üzletrész másra át nem ruházható, el nem adható, el nem cserélhető magánokirat. \i.) A .Jászjákóhalmai Demokratikus Népszövetkezet csak a felmutatott üzletrész tulajdoné sának és igazolt családtagjainak biztosítja azokat a kedvezményeket, amelyek az árúk olcsóbb beszerzésével és következésképen olcsóbb értékelésével nyújt. Jászjákóhalma, 11)15. I- rlil£>r|«bi>»IU '( rlititkf. ) bÁXSk iu\t tfttft*Uf»f < lu.'.L.-. l<at«*lA»*«i !»«• líI«)t»tO«|;Í tijr V I — I — •• ••!•!! I — I Ml MII MIIL \m — I •• # « m m m m m m m w « m •> m 1 !••••«» mn»l h l««»J*rr*ii» Jászfény szarun, létrehozta a Tiszaszentimrei Földmunkás Termelő és Értékesítő Szövetkezetet, más szakszervezetekkel közösen hívott életre szövetkezetet Jászapátin és Karcagon. 19 Szerepe volt a Kunmadarasi Dolgozók Szakszervezeti Beszerző és Elosztó Szövetkezete létrehozásában, amire 1945. májusában került sor. 20 Az 1945. közepéig létrejött és újjászervezett szövetkezetek teljes körének felsorolása és számbavétele nélkül is megállapítható, hogy Szolnok megyében — mint országosan — a szövetkezeti életben a felszabadulást követő hónapokban két alapvető irányzat figyelhető meg, egyrészt a régi szövetkezeti hálózat újjászervezésére irányuló törekvések, másrészt az új, demokratikus szövetkezeti mozgalom kibontakozása. 21 A kettő között több — témánk szempontjából igen lényeges — különbség állapítható meg. Egyrészt, hogy amíg — a legkorábbi események kivételével — a régi szövetkezeti rendszer újjászervezését központilag szorgalmazták, addig a népi szövetkezeti mozgalom az efféle ösztönzést nélkülözve, helyi kezdeményezések alapján indult meg és szélesedett ki. Másrészt, hogy a régi szövetkezetek, s méginkább központjaik a demokratikus átalakulással nem tartottak lépést, sőt a későbbiek során részben szembe is fordultak azzal, a népi szövetkezetek viszont, tagságuk legközvetlenebb érdekei által késztetve és a haladó erők által vezettetve az új rend kialakításának segítőivé lettek. Végül — de a demokratikus agrárszövetkezeti fejlődés szempontjából nem utolsó sorban — 117
