Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Györffy Lajos:A „rettenetes esztendő", az 1873. évi „nagyínség" emlékezete

Felhívják egyben a lakosságot is, hogy az ilyen engedelly el bíró kéregetőket kedd és pénteki napokon tehetségükhöz képest segélyezze is. Végre a helytartótanács is megmozdult. Már augusztus hóban kilátásba helyezte, hogy a szűkölködő vidék lakosainak kölcsönt fog kieszközölni a kincstárból. De még ennél a kölcsönnél is sokkal égetőbb szükség volt a vetőmagra, hogy legalább a jövő évi kenyeret biztosíthassák. Sikerült is a Jászkunság részére 60 000 pozsonyi mérő vetőmagot szerezni, amelyből a nagykun városoknak egyenként, 4—6000 köböl jutott. Csak a vetőmag biztosítása után kerülhetett sor a mindennapi létfenntartást biztosító szükségletekre. A kisújszállási ínségesek igényeit vázolta a június 18-áról keltezett előterjesztésük. „Lakik itt (:Kisújszálláson:) — kerekszámmal téve ki mindent — 10 ezer lélek, ennek rendes táplálékául egy évre 3 köblével véve 20 ezer köböl búza, 10 ezer köböl árpa, vagy kukorica kell. Van készlet július első napján 4 ezer köböl búza, ez elfogy július végéig. Eszerint egy egész évi szükséglet hiányzik, mert sem búza, sem árpa egy szem sem teremhet már. . . Az éhhaláltóli menekülés reménye egyedül kölcsönpénz nyerhetésen alapszik. A magas kormány kamat nélküli kölcsönpénzzel segítsen". 100 000 Ft-ot kérnek 7 év alatti törlesztésre 1865-től kezdve. Nem valószínű azonban, hogy a kisújszállásiak ily nagy összegű, bár nem túlzott, hiteligénye kielégítést nyert volna. A túrkevei közbirtokosság a szűkölködő birtokosok hiteligényét 60 000 Ft-ban állapította meg s az összeg kölcsönvételére az elöljáróságot megbízta. Itt is csak hónapok múlva sikerült 12 000 osztrák értékű Ft kölcsönt szerezni meglehetősen magas kamat mellett. A jobbmódú közbirtokos közönség, mely egyébként is könnyebben vergődött át a rettenetes év súlyos csapásain, a vetőmag és pénzkölcsön megszerzésével, melyre a közbirtokosság egyeteme nyújtott biztosítékot, anynyira-amennyire kezdett talpra állni, de hátra volt még a nyomortól legtöbbet szenvedett földnélküli munkás és törpebirtokos lakosság ellátása. Érkeztek ugyan elvétve könyöradományok az ínségesek részére, így pl. az országos adománygyűjtés folyamán a hírlapok és társadalmi szervek gyűjtése során befolyt adományokból Heves—Külső-Szolnok megyének 42 786 Ft, külön a Jászkunterületnek 13 378 Ft jutott. Gróf Zichy György is ajándékozott a 6 nagykun város éhező népe részére 500 mérő búza és 500 mérő rozslisztet, amelyet a Fejér megyei adonyi uradalmából kellett elszállítani. Ezen kívül a helytartótanács is utalt ki némi búzát, kétszerest, rozsot és babot az országos segélyakcióból. Mindez azonban csak ideig-óráig az éhenhalástól mentette meg az ellátatlanokat. Hosszú tél állott még előttük az új termésig, amely mostmár, miután a nyár végén az esőzések végre mégis csak megindultak és a kölcsön kapott vetőmagot bizakodó reménységgel vethették el, kilátást nyújtott a jövő évi megélhetésre. De addig vajon mi lesz még? A nyomor enyhítésére némi kölcsönt is juttattak az ínséges vidékek részére, ez azonban mélyen alatta maradt a valóságos szükségletnek. Az egész Heves, Külső-Szolnok megye alig kapott többet (:110 000 Ft:), mint amenynyit Kisújszállás városa egymaga igényelt. A Jászkun kerületeknek ebből is összesen csak 50 000 Ft kölcsön jutott. A túrkevei közbirtokosságnak az akkori komoly időkhöz mért belátását és a közös nyomorúságból eredő nagyobb szociális érzékét tanúsítja egy akkori jegyzőkönyvben megörökített állásfoglalása, amely szerint ,,a közönséges birtokú lakosoknál van a város kebelében még egy sokkal inkább sújtott osztály is, a legkisebb ház- és földbirtokosok, kik semmi munkát, miből élelmüket megszerezhetnék, nem kaphatván, sem saját hitelekre kölcsönt nem nyerhetvén, sem meglévő csekély vagyonukat eladni nem tudván, élelmet egyáltalán nem szerezhetnek s rövid idő múlva a legnagyobb éhínségnek lesznek kitéve. Indítványba tétetik, hogy a legkisebb földbirtokosok és munkások osztályáról, mely elhagyott állapotban éhenhalásnak van kitéve, a közbirtokosság hitelére felveendő pénz, vagy gabonakölcsön által legsietősebben intézkedjenek, mert az ügy halogatása minden napon nagyobb veszélyt idézhet elő". Erre az indítványra kimondja a gyűlés, hogy ezek a kis emberek végínségbőli megmentésére 3000 köböl rozs ára erejéig a közbirtokosság hitelét s ennek biztosítékául Páka-pusztát felajánlja. Ezt a rozskölcsönt csakhamar meg is szerezték s az éhező lakosság között hamarosan ki is osztották. Ezzel mostmár egyelőre megoldást nyert a nincstelen éhezők ellátásának a kérdése is bizonyos időre. Ezen kívül a kormányzat gondoskodott arról is, hogy a munkanélküliek részére munkaalkalmat, kereseti lehetőséget biztosítson. Mint a harmincas években, úgy akkor is megindították az ínségmunka akciót, melynek során különösen a Körös és Berettyó árszabályozási munkálatoknál alkalmaztak nagyobb számban ínséges földmunkáso100