Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Dávid Zoltán: Adatok Jászkisér mezőgazdasági viszonyairól az első kataszteri felmérés alapján

148/26 Verem Fenék eleje: árvizes leg. 35/64 274 149/27 Nyomorék Hát: árvizes legelő 2 2/64 1023 Az irat rossz állapota miatt a 24, 25 és 28, 29. par­cella leírása nem teljesen olvasható, csupán annyit lehet kibetűzni, hogy a 146/24. parcella erdő volt, amelyne k területe a szakasz összesítéséből kikövetkeztethetően 11 kataszteri holdat tett ki; a 147/25. szakasz árvizes legelő volt 1 30/64 kat. holdon 2236 font széna termeléssel; a 150/28. parcella 15 20/64 kh területű sziget volt 10 721 font széna terméssel; a 151/29. alatt egy nagyobb legelőt vettek fel, amelynek 273 31/64 kh területén 109 310 font széna termett. A felsorolásból kitűnik, hogy a II. szakasz egyenként felsorolt „szigetei" tulajdonképpen a Tisza vizétől gyak­ran látogatott legelők voltak, amelyek hasznát az előző szakaszban felmért marhalegelőhöz hasonlóan 1 kh-ra 4 mázsában állapították meg. (Kivétel csupán a 145/23 hrsz. kaszáló volt, ahol 6 mázsát vettek. (Területük egyen­ként általában nem volt nagy, a 123/1. sz. alatt előzőleg leírt határrésszel együtt összességükben mégis 4470 ka­taszteri holdat tettek ki. (1165 kh vízállásos terület nél­kül, amelynek halászatból származó hasznát külön mu­tatták ki.) A községi földkönyv második testes kötete a IV. sza­kasz adatait tartalmazza. A határleírás szerint: ,,IV dik szakasz Halymal kezdődik Nap Keleten az III dik sza­kaszban említett M-ettzensöff gát Pélly felől való szegle­ténél és innét indul a Kiss-Éri és Pély határhányásokon mindenütt a Mettzensöff gát mentében Északnak a gát végénél lévő szántó földekig, ahol öszve találkozván a VI dik szakasszal, fordul be Napnyugatnak és mégyen mindenütt az ördög Hát nevezetű szántó földek mellett az Halmaly oldalon lévő kútnak. Innét pedig tovább a Kiss-Teleki szántó földek mellett a Bódi kuttya mellett lévő szántó földeket magába foglalván, a Kőhalmi gyepe­ken megütközik az V dik szakasszal, a honnét Délnek va­ló fordulással a Kő Halmi gyepek széliben a Mózsés szi­gettyének taván és ázott lévő szántó földeket magába foglalván mégyen mindenött a Hoszú gáton mind addig, míg az III dik szakasszal meg nem ütközik. Innét ismét Napkeletnek hajolván mégyen a II dik szakasszal a Kis Fövenyes Gátig, ahol a HI dik szakasszal öszve találkoz­ván a Ludas gáttal edgyütt bezárja magát a Mettzenzöff gát Pélly felől való szegeleténél. Áll ezen szakasz kaszállóból és tsak igen ritkán mi­velhető egy néhány darab sovány szántó földekből, mel­lyek külömben nem is használtathatnának hanem ezenn szakasz nagy költségből álló gátakkal körül vettetve vol­na, és ámbár ezenn gátak minden esztendőben szorgal­massan újítattanak és nagy árvíz idején soros emberek által strásáltatnak is, mégis mivel az Tisza árja igen na­gyon neki fekszik, semmiképen meg nem lehet tartani hogy a víz rajta által ne szivárogjon. Melly szivárgás azt okozza, hogy némelly esztendőkben meg sem lehet ka­szállni, a midőn pedig szerencse van is hozzá, igen későn lehet kaszálni, azt is pedig gazt és savanyú szénát. Ezenn okon a szántó földje is tsak mint parlagföld vagy Trisch­feld úgy míveltetthetik." A határleírás szemléletesen rögzíti helység e részé­nek mezőgazdasági értékét. Pontosabb meghatározást már nem is várnánk, földkönyv készítői azonban minden egyes parcelláról még külön is följegyezték a termékeny­ségüket befolyásoló földrajzi tényezőket. A szakasz 1718 parcellájának ez nem kis munka volt. A rétek minőségé­ről szóló, leggyakrabban előkerülő bejegyzések közül elő­fordulásuk sorrendjében néhány érdekesebbet az alábbi­akban mutatunk be. 152/1 Balogh János No 177. A víz járja, és a földjéből a gátra szoktak hordani. 155/4 Szentpétery Sámuel No 306. Fenyeres szénát terem, az egyik oldalát a víz végig járja. 157/6 Szabó Mihály No 432. A fentnevezetteknél is alább­való. Itten a No 7°-usque N um 36 um topograhicum követ­kezendő rétek a mostan is rajtok fekvő Tisza árja miatt csaknem egészben haszon vehetetlenek. 160/9 Lady Mihály No 471. Hasonló, minthogy a víz felet­te rontya és tsak gazt terem. 169/18 Szüle Istvány No 454. Sását, kákát és gazt terem. 173/22 Balogh János No 444. Sását és kákát terem, a Ti­sza is feletébb rontya. 177/26 Gáli János No 425. Kákát, gyékényt, gazt terem, a Tisza is feletébb rontya. 196/39 Gere István No 359. Sását, hölyét, terem, az árvíz is rontya, de egy kevéssé jobbatska. 196/45 Gere János No 360. Fenyeres, sásas, szénát terem és az árvíz rontya. 200/49 Búzás Mihály No 435. Hölye, sás és fenyeres fű terem rajta és az árvíz járja. 212/61 Simonyi József No 452. Hölye, fenyer és sás termő, víz állásos, közép tájon székes is. 116/65 Sillye Mártony No 443. Sás, fenyér és hölye termő, víz állásos, de az előbbieknél egy kevéssé jobb. 228/77 S. Tóth György No 472. Sás, hölye, lenge, nád termő és hasonló. 237/86 Balogh Balázs No 195 Zsombékos, igen alávaló. 238/87 Hegedűs János No 198. Fele zsombékos, de jobb. 240/89 Mezey József No 258. Ürge farkú füvet és hölyét terem. 244/93 ifjú Bendő Mihály No 379. Vadócz és ürgefarkú fű termő ez is. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom