Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Dávid Zoltán: Adatok Jászkisér mezőgazdasági viszonyairól az első kataszteri felmérés alapján

256/105 Deli János No 233. Hőlye és egér fark termő, többnyire is az előtte való rétekhez hasonló. 267/116 Kűri János No 266. Cserboka, hőlye és vadrépa terem rajta, többihez hasonló. 271/120 D,Nagy István No 309. Kórót, és vad répát terem, gát is töltetik belőle, ez is az előtte valókhoz hasonló. 280/129 Szerémi Gergely No 284. Sást és kórós szénát terem. 295/144 Cziffra György No 335. Egér fark, veres nadrág fű termő, semmivel sem jobb. 307/156 Köntés Gergely No 383. Vékony szárú hőlye, ürge fark és vadrépa termő. 388/237 Kovács György No 261. Perjés és fenyeres füvet hoz, zsombékos és vízállásos. 438/287 Farkas György No 88. Ürge fark fű termő, vak székes és semmivel sem jobb a többinél. A felsorolás kellően bizonyítja, milyen aprólékos gonddal vizsgálták meg az összes parcellát. Általában minden harmadik—negyedik apró rét-terület külön leírást kapott, amíg a többieknél az „előzőkhöz hasonló" bejegyzés szerepelt. A különböző, ma már alig ismert füvek és növények felsorolása szinte pazarlóan variálja a határleírásban összefoglaltakat, hogy ti. az e szakaszban lévő rétek vízjárások, soványak, a rajtuk termő fű gyönge minőségű. Hasonlóan sok árnyalati eltérés tapasztalható termésük megállapításánál. Az első öt parcella (átlagosan 1 kat. hold területén) holdanként 7 mázsával számoltak, az „alábbvaló" minőségű 157/6 parcella hozama azonban már 5 mázsára csökkent. Ennél is kevesebbet, mindössze 2 mázsa szénát tüntettek fel a Tiszától elöntött „csaknem egészben hasznavehetetlen" 158/7—195/38 hrsz. réteknél. Az „egy kevéssé jobbatska" minősítés a 196/39 sz. rétnél 3 q termésnövekedést jelölt: hozamát 5 q-ra becsülték. És ez így változik végig a 981 oldalas kötet minden lapján. A legmagasabb termés holdanként 7, a legalacsonyabb 2 q volt, míg az összesítés szerint a szakasz 2356 kataszteri holdat kitevő rét területén átlagosan 4,8 q szénát kaszáltak. A földkönyv 78. oldalán lévő 452/301 top. számú parcellánál találkozunk először Jászkiséren gabonatermeléssel. Ezeknek az áradásoknak gyakran kitett területeknek haszna nagyobbrészt széna volt, sajátos művelésükről a földkönyv részletes leírása tájékoztat. „Jakab András No 108. Réth. Ezen föld egy esztendőben szántatik, két esztendőben kaszáltatik, fele része tészen 1456 négyszögöleket. Az első esztendőben el vetvén 1 13/16 mérő zabot terem 3 10/16 mérő zabot másodikban terem font szénát 362 harmadikban terem font szénát 362 Summa mérő zab 3 10/16 724 font széna 3-ad rész 1 esztendőben 1 3/16 mérő zab, 241 font széna 3 esztendőbeli termés 1 3/16 mérő zab 1 3/16 mérő zab 19/64 kh 10 négyszögöl szántón 1 3/16 mérő zab 1 3/16 mérő zab 38/64 kh 20 négyszögöl réten 241 font széna Fele része sovány fű termő és az ár víz alatt ritkán haszonvehető, és tészen 1456 négyszögölet. 58/64 kat. holdon terem 182 font szénát." E meglehetősen bonyolult és hosszadalmas bejegyzés szerint Jakab András földjének összes területe 2912 négyszögölet tett ki. Ennek felét, amely „sovány fű termő", vízállásos terület volt, gyenge termésű rétként tüntették fel. A jobb minőségű másik részben egy esztendőben zabot vetettek, majd két éven át kaszálónak használták. Ezért egyharmada a szántó, kétharmada a rét rovatba került, a kettős művelésű területeket tehát Jászkiséren is a művelés jellegének megfelelően, arányosan osztották fel. 14 A kataszteri felmérés gyakorlatában a szántóföldeknél mindenkor három, a rétnél viszont egy esztendő termését jegyezték be a földkönyvbe. A szóbanforgó parcellánál az egy esztendő alatt termelt 3 10/16 mérő zabot egyenlőnek vették a három évi terméssel (minthogy a másik két évben a terület több gabonát nem adott), az egy évi termés értékéül pedig ennek egyharmada, azaz 1 3/16 mérő került a földkönyv megfelelő rovatába. A szénatermés meghatározásánál a második és harmadik év 362—362 font termését összeadták, majd hárommal elosztották, hogy az egy évre jutó mennyiséget megkapják és itt ez az érték került a végső összesítésbe. Erre a logikus, bár mai szemmel nézve kissé nehézkes gyakorlatra a különböző vetésforgók miatt volt szükség. Más egykorú forrásaink a termelés összetételére, a földek hasznosításának különböző formáira nem nyújtanak részletes adatokat és egy-egy év tényleges termését még akkor sem tudjuk pontosan meghatározni, ha ismerjük a nyomások számát. A mezőgazdasági művelés nagy változatosságára éppen a kataszteri felmérés földkönyveinek eredeti bejegyzései vetnek fényt. Munkájuk részleteinek aprólékos följegyzésével nemcsak a korabeli gazdálkodás formáinak megismeréséhez nyújtanak sok értékes adatot, de a mezőgazdasági termelés mennyiségének és értékének meghatározásánál alkalmazott módszerek számítástechnikai részleteiről is. A IV. szakasz további parcellái is hasonló „cultivátiójúak" voltak, majd ismét rétek következtek, amelyeknek értékét az előzőekhez hasonló alapossággal ismertet23