Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)
Benedek Gyula: Tiszapüspöki az 1770-es úrbérrendezés korában
illetik, ugyanúgy a szökött jobbágyé is. A vadászatot, a madarászatot és halászatot a földesúr jogának tekinti. Engedélyezi, hogy az urasági vendégfogadó egész évben működjön, égetett bort és sört csak az uraság korcsmája árulhat. A földesúr részére továbbra is biztosítja a vámolás jogát és a mészárszék kizárólagos működtetését. A hetedik pont a tiltott és bevezetendő szokásokat foglalja az úrbéri szerződésbe. A jobbágyárvák gondozója a földesúr, az árvák földosztálya ingyen történik. A dohány, méz, viasz, vaj, len, kender és egyéb termés szabadkereskedelmi értékesítése a jobbágyot megilleti, de a földesúrnak elővételi jogot biztosít. Eltiltja a ,,PohnWein" adót, a trágyaadót, tolltizedet, a szalmaadást szőlőkötözésre, a szőlőőrök jobbágyok által fizetését, az executorok tartását, a jobbágyszökés megakadályozására pénzbeli kaució szedését, a pennapénzt, a sarlópénzt, a farkaskévét, préspénzt, a dézsmások és kilencedszedők tartását. Megszűnteti a kvártélyterheket: a husarengeldet, a monndinunggeldet. A nyolcadik pont a jobbágyok számára tiltott dolgokat foglalja magába, valamint a jobbágybüntetéseket. Tizenkilenc alpont foglalkozik e kérdéscsoporttal. Érdekesebb szabályozások a következők. A pénzbírság meg nem fizetése esetén testi fenyítés nem alkalmazható, hanem 1—3 napi kézi munka. Ha ez nem elég, úgy erős és egészséges jobbágyoknál 24 pálcaütés, nőknél ugyanannyi korbácsütés alkalmazható maximálisan. Idős és gyenge jobbágyoknál böjtölés és fogság alkalmazható, legfeljebb három nap. A robotra való meg nem jelenés esetén 12 pálcaütés a büntetés. Tilos az erdőben a favágás, a jobbágyoknak maguk között pénzt és terményt összeadni, fegyvert és vadászebet tartani, sertéseknek a makkoltatása, gubacsot és makkot szedni, a földesúr tudomása nélkül kölcsönt felvenni, az uraság engedélye nélkül letelepedni, más helységből húst bevinni, ha az uraság mészárszékében nincs hús. Az urbárium utolsó pontja a bíróválasztás körülményeiről, a porciószedésről, valamint a sérelmek orvoslásának szintjeiről intézkedik. Bíróválasztásnál az uraság három személyt hozhat javaslatba és ezek közül választhat a község. A nótárius és az esküdtek választásába a földesúr nem szólhatott bele. A porciószedéstől eltiltja a földesurat. Sérelem esetén a panaszt jobbágy-jobbágy közötti esetben a földesúrnál kell tenni, az ispánok ellen a földesúrnál, a földesúr ellen a megyénél. Ha a földesúr a panaszkodó jobbágyot bünteti, akkor úgy kell vele szembe eljárni, mint aki a „jobbágyokkal kegyetlenül bánik." 7 A rendezés másik okmánya az úrbéri tabella egy táblázatos kimutatás, amely a következő rovatokat tartalmazza : 78 —• a jobbágyok nevei, jobbágyminőségük, — a jobbágyhely minősége, — a külső és belső jobbágyhely mivolta, — a szolgálat mértéke évenként, — a természetbeni kilenced, — az évenkénti jobbágy adózások. A tiszapüspöki tabella adatai: Egytelkes jobbágy: Magyar Mátyás, kapott egy kishold belső telket, 34 kishold külső telket, 10 kishold rétet. Teljesít ötvenkettő nap kétmarhás robotot, vagy száznégy nap kézi robotot. Adózásai pedig a következők: egy forint házadó, egy icce kifőzött vaj, két kappan, két csirke, tizenkettő tojás és hat fontra való fonyás. (A fél és negyedtelkes jobbágyok értelemszerűen kevesebb földet kaptak és ugyanúgy kevesebb volt a szolgálatuk és adózásuk is.) Féltelkes jobbágyok: Szenczi Ferenc, Antal Péter, Szenti Mihály, Kozák József, Bódi Imre, ifj. Tóth István, Kis András, Nagy Adalbert, Polgár István, Czakó Sebestyén, Ladányi András, Kovács János, Benedek Mihály, Kiss Tamás, Czakó György, Kolláth Pál, Vincze János. Negyedtelkes jobbágyok: Juhász Ignác, Szántó Lőrinc, Polyák Ferenc, id. Gyenes János, Tóvizi András, Tóvizi Mátyás, Farkas András, ifj. Kiss András, Kovács Pál, Tóvizi Imre, Bálint Márton, Nagy Ferenc, Olasz Ferenc, Csik Gergely, Szelevényi Kis János, Szendrei János, Polgár György, Lados András, Veres János, Seres Ábel, Pintér Pál, Tóth Pál István, Molnár András, Kiss Mihály obsitos, Szeled János, Kiss István, Farkas Péter, Bacsai Mihály, Nagy József, Péter János, Kiss Jakab, Márvány György, Fekszi Tóth István, Szeled György, Balogh András, Rákos Márton, Bíró Mátyás, Kiss Mátyás, Veres István, Farkas István, Dudás András, Kiss János, ifj. Gyenes János, Rácz János, Kubincsek Márton. Házas zsellérek: Szűcs István, Gyékény (Gyikin) Márton, Kovács József. Hazátlan zsellér: Vincze István. A házas zsellérek évenként tizennyolc nap robotot teljesítettek kézi szolgálattal és egy forint adót fizettek. A hazátlan zsellérek évente mindössze tizenkét nap kéziszolgálatos robotot végeztek. Kilencedet a kender és a len kivételével mindenből adtak. 8 Az urbárium tartalmát és az úrbéri tabellán foglaltakat 1771. március 17-én zárták le és röviddel ezután falugyűlésen ismertették a lakossággal. A két okmányban foglalt rendelkezés az 1771. év őszén kezdődő gazdasági évben lépett érvénybe.
