Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Benedek Gyula: Tiszapüspöki az 1770-es úrbérrendezés korában

3. A rendezés társadalmi és gazdasági következményei A Mária Terézia-féle úrbéri rendezés nem alakította át Tiszapüspöki társadalmi és gazdasági struktúráját, de nem is ezt célozta. Erőteljesen rendezte viszont és országosan egységessé tette a jobbágy—földesúr személyi és termelési viszonyát. Ezt úgy oldotta meg, hogy enyhítette a jobbágyi kötelezettségeket, korlátozta az addig szabadon megnyilvánuló földesúri önkényt acélból, hogy a jobbágy könnyebben tudja teljesíteni állami kötelezettségeit. Más községek esetében ennél többet jelentett a rendezés. Nevezetesen Mária Terézia úrbéri rendezése szüntette meg pl. Törökszentmiklóson és máshol az újraosztásos földközösséget, vezette be a szabályos telekrendszert, valamint a föld egyéni használatát. Tiszapüspökiben mindezek már 1767-ben megvalósultak, amikor az egri püspökség központi jószágigazgatósága birtokain tervszerűbbé alakította a termelés szerkezetét és folyamatát. Lényegében változatlan maradt az úrbéres családok száma: a rendezés előtt hatvanhat, a rendezés után hatvanhét ilyen család volt. Ennek következtében nem változott az úrbéresek és az exemptusok aránya sem. 1771-től azonban 166,5 kisholddal több földet művelhettek a jobbágyok, ami az egy főre eső átlagot a régi 11,3-ről, 13,5 kisholdra emelte. Ez nem sok ugyan, de ha figyelembe vesszük, hogy ugyanezen mutatók pl. Szolnokon csökkentek, vagy Törökszentmiklóson alig növekedtek, akkor jelentősnek kell tekintenünk. A rendezés némi eltolódást okozott a határ művelési struktúrájában is, 87,5 kisholddal csökkentette a rétek részarányát a szántók javára. Míg 1770-ben 6,8, addig 1771-ben 10,5 kishold szántó és 4,4 illetve 3 kishold rét jutott egy úrbéres jobbágyra. Nagyon kis mértékben érintette a rendezés a földek használatának rendjét. Az úrbéres földeket 14 3/4 telekről 20 3/4 telekre emelte a deserta földek rovására, de változatlanul hagyta a földesúr majorsági földjeit, az exemptusok kezén lévő földeket és a közös használatú földeket. A belső telkek méretét a külső telek nagyságától tette függővé és mindenkinek a külső telek nagysága szerint mérték ki. Az egész belső telek mérete egy pozsonyi mérő azaz 600 négyszögöl volt, a többi értelemszerűen. Ez az intézkedés a belterület nagyságát 35,4 kisholdról 14,6 kisholdra csökkentette. Benedek Gyula 79