Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Dávid Zoltán: Adatok Jászkisér mezőgazdasági viszonyairól az első kataszteri felmérés alapján

. A szántók aránya valamivel meghaladja a felmérés eddig előkerült és feldolgozott anyaga alapján kiszámított értéket, amely 183 helység átlagában 29,9%-ot mutatott ki. Az első népszámlálás szerint 1784-ben Jászkisér népessége 482 házban és 511 egy kenyéren élő családban összesen 2684 fő volt,

7 egy-egy családra tehát a helység egész határából még meglehetősen nagy terület, 31 kataszteri hold jutott. (Ebből 10 kh volt szántóföld.) Az összesített adatok mindössze ennyit árulnak el Jászkisérről. A további részletek felderítésében már tíz testes kötetben fennmaradt földkönyve lesz a vezetőnk. 3. A helység határának felmérésekor (részben a munka megkönnyítése érdekében) területét szakaszokra osztották. Ez általában követte az egykorú határhasználatot, elnevezéseiben is a dűlők régi nevét őrizte meg. A parcellák tulajdonosainak és adatainak felsorolása előtt a szakasz határvonalának pontos leírása, a művelés módjának és a terület jellegzetességeinek rövid összefoglalása állt. Ezek a szövegrészek a helység topográfiai viszonyairól, dűlőbeosztásáról számos azóta feledésbe ment adatot őriztek meg és felidézik a helység XVIII. századi képének sok jellegzetes vonását. Ezért követtük szó szerint az eredeti feljegyzéseket — a korabeli szöveg ízeinek átmentésével talán még jobban életre tudjuk hívni a korabeli viszonyokat.

8 Jászkisér földkönyvének első lapján a helység általános leírása olvasható. ,,Jász-Kiss-Ér Helység. Áll ezenn Helység 482 ház numerusokból és nem lévén semmi puszta hozzá húzva, áll tsak a maga határjából. Ezen helység határának fekvése kezdődik Éjszakról a Meggyes nevezetű levegőben lévő Kiss-Eri, Apáthi és ugyan tsak Apáthi városához tartozó Puszta Heves Iványi Hármas Határoknál; melyről Napkeletnek indulván a szántó földek közt mindenütt a határhányásokon keresztül a Hevesi úton, az Ördöghát nevezetű szántó földeken által mégyen a Kiss-Éri, Heves Iványi, Heves vármegyében lévő Pély helység határjait választó hármaskő határig. Innét hasonlóan tsak ugyan Napkeletnek való tartással a Tisza rétségén veszi tovább való folyását a Kiss-Éri Mettzenzéff gát mentébe kívül, a Losoncz folyáson és Tenkelyes feneken keresztül a Nagy Kéményes fenéknek Pély felől való oldalán lévő Kiss-Éri, Pélyi és Ns Heves vármegyében fekvő Puszta Süly hármas határokig. Itt Napkeletnek fordul ugyan tsak a Tisza rétségén keresztül a Kéményes fenéken Délnek és megyén a határ hányásokon egészen a Kiss-Ér és Süly között lévő kő határig, a honnét téli napnyugotnak való haj lássál folytatja a maga úttyát mindenütt a határhányásokon a Cseke tónál lévő Kiss-Éri, Sűllyi és ugyan tsak Ns Heves vármegyében lévő Puszta Kürti hármas határokig. Délről tart Napnyugotnak, és ha határ hányásokon megyén keresztül a Kárászos és Szártsa fenekeken, úgy szintén a Pap Erin a Kiss-Éri makkos mentiben a Jász-Ladányi útig; ahol megyén Délnek való hajlással által a hólt Tárnán a Kiss-Éri szántó földek mellett veszi folyását a Kiss-Éri és Kürti magos határig honnét Téli Napnyugotnak való lassú hajlással folyik a kürti szegelet Kő határig. Mellytől ismét Nap Nyugotnak való tekeredéssel folyik a Kiss-Éri és Alsó Sz. Györgyi szántó földeken a határhányásokon addig a szegeletig a hol a Kiss-Éri, Alsó Sz. György és Mihálytelki határok öszveütköznek ezen. Napnyugaton lévő határtól a Nagy Fertőn keresztül fordul és mégyen Éjszaknak a Kiss-Éri határnak azon szegletéig, a hol a Mihálytelki út mellett a Kiss-Éri, Mihálytelki és Apáthi hármas határok feküsznek. Ettől keresztül, elsőben szántó földek közt, azután a Kiss-Éri Kapitány, az Apáthiaknak pedig Kaszás nevezetű réttyén megyén ki a magos határig Napkeletnek, a honnét Éjszaknak fordulván és menvén ismét szántó földek közt a határhányásokon be zárja magát a Meggyesben lévő hármas határnál, a honnét vette eredetét." A helység határának általános leírása után a földkönyv készítője egy fontos megjegyzést iktatott be, amely a későbbiek szempontjából igen lényeges. „Ezen hellységh határjában sarjút nem lehet kaszálni, mivel a hátassabb réttye igen sovány az lapossáról pedig igen későn szokott elmenni a Tisza és Zagyva árja. Mindazonáltal hogy ami kis fű mutattya is magát a kaszálló után és a Marhák által fel legeltetik a Fassióból ki ne maradjon, azért a széna termés feljebb emeltetett és így a sarjú el maradását pótolja az szénának fel emeltetése." Ezután kerül sor a helység I. szakaszának felmérési adataira, melyeket ismét határának leírása vezet be. „I. Szakasz: Hellység fekvése. Kezdődik Észak felől a Nagy Ér Gáton lévő kőhíd Napnyugott felől való végén és megyén a Nagy Ér folyáson Nap Nyugott felé mintegy 200 ölnyire az Vdik szakasz mentiben az hol tsak ugyan azonn fojáson Délnek való hajlással a Gyep szélben az Mihály Teleki út mellett lévő VIIIdik szakaszt mutató oszlop erányában a Kender földek alatt lévő sár gödrök mellett az Aranyos tón keresztül a szöllők Észak felől való szegeletéig. Ezenn szegleten Nap Keletnek fordulván mégyen mindenütt az szőllők árka mentiben a Téglaégetőknek, onnét pedig ki a veteményes kertek Nap Nyugot felől való oldalának mellette az Akol érig, itt az ér tsavargásával együtt tsavarogván a Temető kert és Akol ér közt bújik ki a Kis Rétben, melly a Nagy Érből szokott vízzel megtelni és itt osztán úgy akad a fentemlített Kő hídnál lévő kezdetihez. 20