Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Dávid Zoltán: Adatok Jászkisér mezőgazdasági viszonyairól az első kataszteri felmérés alapján

Áll az hellységnek foglalatjából a benne lévő házakkal, udvarokkal, szérűs és veteményes kertekkel, lúd pástal, marha legelővel, temető kertekkel edgyütt, azon kívül a hellységnek egész Kerületéből a Popularis Conscriptio szerént való első Numerustól fogva 476dlk Numerusig inclusive ismét az 477dik Numerustól fogva az 482_dik Numerusig és így öszveséggel 482 házakból. Az ebben találtatott veteményes kertek és fundusok superfluitásai az X

dik szakaszban sub No. Topog. 154 Kováts Mihály kaszállójához hasonlíttattak. Ezen hellységben az szérűs kertek az házak portáitól nagyobb részént különössen is távol lévén, a majorkodásra kegyessen engedett mennyiségnek könnyebben tehető meg mutatása és ki dolgozása végett itt a meg írásban a házak portái mellé téttettek, úgy mindazon által, hogy a szérűs kertek is különös topográfikus numerussal megjegyeztettve vágynak. A mely ház birtokok topográfikus numerust nem kaptak, oka az hogy a majorkodásra kegyessen engedett mennyiséget a birtokhoz képest fejül nem haladták. Egyéb eránt a többinek mind vagyon topográfikus numerusa." E bevezető szövegek után kezdődik a parcellák tételes felsorolása. Az első szakaszban ez másutt csak a házakra és a mellettük elterülő telkekre vonatkozik, Kiséren azonban idekapcsolták a távolabb fekvő szérűskerteket is, mint amelyek egy-egy gazda házához és portájához ugyancsak szorosan hozzátartoztak. A házhelyet és szérűskertet 800 • -öl alatt nem tekintették gyümölcshozóknak és bár ezeket is pontosan fölmérték, nagyságát sem a területnél, sem a termésnél nem tüntették fel. Kivételt csak a veteményes kert jelentett, amelyet mindenkor feljegyeztek. (Olykor néhány négyszögölnyit is.) Más községekben az első házszámmal általában a helység földesurának házát szokták megjelölni, a szabad Jászkiséren az első számon a „Helység házát" találjuk. Ezzel együtt sorolták fel a „széna tartó kert" és a „külső szénás kert a lúd pást között" területét, amelyek összesen 1450 D -ölet tettek ki. Ezeket a területeket teljes egészében kivonták a felmérés hatálya alól „az helység majorkodásra szükséges lévén fassió alá nem jön" bejegyzéssel, így azután helyrajzi számot nem kaptak, mint Luktor István 2. számú háza és portája, valamint az 5. számon lévő szérűskertje sem, mert összes területük csak 655 • -öl volt és ezért „fassió alá nem jött". A harmadik házban lakó Luktor András belsősége viszont már 848 1/64 négyszögölet foglalt magába, ebből nyolcszázat „kihúztak", 48 1/64 • -ölet azonban már bevallás alá vontak és így ez a terület kapta a földkönyvben az első helyrajzi számot. A többi lakos belső telke, háza és szérűskertje általában hasonló elbírálás alá esett — néhány előzőektől eltérő eset felsorolásával a kivételeket kívánjuk bemutatni, így a 16. és 17. számú ház között föltűnik „Roffi Nagy István puszta fundusa numerus nélkül, amely 95 Cl -öleknél nem több lévén fassió alá nem jött". A 14. helyrajzi számon viszont egy név nélküli puszta fundus mégis szerepel, mert a hozzá tartozó szérűskert 1235 D -öl területű volt. Akad olyan is, mint a Vad Mihály házában lakó Miskolczi István, akinek háza sem volt, de szérűskertje igen. A 24. számú házban Tóth Péter és Tóth András árvái laktak, akiknél figyelembe vették, hogy Tóth Andrásnak önálló szérűskertje és birtoka volt: „Ezen osztatlan porta és két-kert tészen mindössze 1861 Cl-öleket, amelyekből két részre 1600 G -ölet kivettetvén jőve fassió alá 261 Döl." Más esetben is előfordult, hogy a bevallás alól kivont területek nagysága meghaladta a 800 négyszögölet. így Sillye Miklós háza, portája és szérűskerté összesen 4755 D-ölet tett ki, „melyekből 3248 D -öleket competenciájához képest kihúzván jön fassió alá 1507 D -öl." Néhány hasonló esetben ugyanez a szöveg jelzi, hogy a nagyobbb kiterjedésű szérűskertekben a gazdaságilag nem hasznosítható földterület esetenkét meghaladta a 800 négyszögölet is. Az adatokat házanként feldolgozva megállapítottuk, hogy Jászkíséren 99 házhoz tartozott 800 négyszögölnél nagyobb, 230 házhoz 800 négyszögölnél kisebb telek és szérűskert, míg 153 háztulajdonosnak csak belső portája volt, szérűskert nélkül. Ezeken kívül a helységben 9 házszám nélküli puszta fundus volt, ebből 2 szérűskerttel. Az esetek többségében a szérűskertek a portától valóban távol estek, de akadtak közvetlenül a ház mellett elterülők is. Néhány családnak külső és belső szérűskertje egyaránt volt. Veteményeskert meglehetősen ritkán fordult elő és területük általában nem haladta meg a 100 D -ölet, az első szakaszban végeredményben mindössze 120 helyrajzi számot tüntettek fel. Érdemes felsorolni néhány jellegzetes épületet is. így az 57. sz. telken találjuk a „Leányok oskolája" épületét, amely a helység tulajdonaként szerepelt. A „reformata oskola" a 189. sz., a „normális oskola" pedig a 353. sz. házban működött, Jászkísérnek tehát három iskolája volt. Egyéb épületei közül említést érdemel a notáriális ház 72. és 358. sz.), a kvártély ház (340. sz.), a helység borbélyának háza (344. sz.), a helység boltja és mészárszéke (355. sz.), a korcsma és a helység két egy kerekű száraz malma (356. sz.). A 110. helyrajzi számon jegyezték fel a régi puszta temető, a 118. számon a juhakol, a 119. számon az „ó liba pást" és a helység I. szakaszának utolsó, 120. helyrajzi számán az új temető kert területét. 21