Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)
Dávid Zoltán: Adatok Jászkisér mezőgazdasági viszonyairól az első kataszteri felmérés alapján
Adatok Jászkisér mezőgazdasági viszonyairól az első kataszteri felmérés alapján 1. A Szolnok menyei levéltár gazdag XVIII. századi összeírásanyagában négy helység II. József korában végrehajtott kataszteri felmérésének iratai is fennmaradtak. 1 Közülük Jászkisér községi földkönyvének feldolgozása alapján kívánok ezúttal néhány adatot közreadni. Tanulmányom célja kettős. A földmérés gyakorlatának részletekbe hatoló vizsgálatával elsősorban felhasználásának módszertani problémáit igyekeztem tisztázni, mivel iratanyaga töredékeiben is mezőgazdaságtörténetünk egyik legértékesebb forrása. 2 A gondosan előkészített, éveken át az ország egész területén folyó munkálatokat részletes utasítások szabályozták. Jól megszervezett, többezer főt mozgósító, külön e célra létrehozott szervezet, azonos rovatokból álló nyomtatványok biztosították a munka egyöntetűségét. Ez a felmérési iratok adatainak felhasználását nagy mértékben megkönnyíti — minden más korabeli összeírástól merőben eltérő gyakorlata viszont számos nehézséget támaszt. A felsorakoztatott adatokkal inkább ez utóbbiakra igyekeztem rávilágítani, keresve helyes értelmezésük módját. Másik célom a Jászkisér korabeli területére, határhasználatára, mezőgazdasági viszonyaira, a termelés nagyságára és a birtok megoszlására vonatkozó adatok közreadása volt. Valóban szó szerint csak az összképet gazdagító adatokról van szó, amelyek azonban remélhetőleg szerencsésen egészítik ki annak a nemrég megjelent jelentős feldolgozásnak eredményeit, amely más források alapján a XVIII. század második felében Jászkisér gazdasági-társadalmi változásainak főbb jellegzetességeit tárta fel. 3 2. A Jászság keleti szélén fekvő Kísér jellegzetes, nagyhatárú alföldi falu: 14904 kataszteri holdnyi területe teljesen sík vidéken fekszik. Földrajzi viszonyai a XVIII. század végén a maitól merőben elütőek voltak: a helység belterületét körülölelték a különböző erek és tavak, a Tárna és Tisza holtágai, mocsarakat tápláló kiöntései, amelyek közt szigetként emelkedtek ki az árvízjárta legelők és rétek. 4 Földkönyvének bevezető szavai szerint Kisér „áll csak a maga határából", a Jász-Kunság valamivel később keletkezett végső összesítése azonban a Duna-Tisza közén fekvő távoli Pálos puszta adatait is odavonta. 5 Művelési ágak szerinti megoszlása e puszta területével és a nélkül 1786/1789-ben a következő volt: A művelési ág megnevezése területe aránya területe aránya kh % kh % Pálos puszta nélkül Pálos pusztával együtt Szántó 5150 34,5 5150 Rét 3011 20,2 3983 Kert 1856 12,5 1856 Legelő 4634 31,1 4634 Szőlő 175 1,2 175 Erdő 78 0,5 78 Összesen: 14904 100,0 15876 Jászkisér határának valamivel több mint egyharmadát foglalta el tehát a szántó, csaknem ennyi volt együttesen a rét és kert, valamint a legelő területe is, míg a szőlő és különösen az erdő kiterjedése jelentéktelen volt. Ez a megoszlás az országos átlagtól elsősorban az erdő kisebb arányával különbözik, de feltűnik a kertek nagysága is. 6 Pálos puszta 972 kataszteri hold területe teljes egészében rét volt, így az ezzel megnövelt adatok már a rét és kert enyhe túlsúlyát mutatják. 19