Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)
Füvessy Anikó: Józsa Gyuri alakja a néphagyományban
A kastélyt Vöröskastélynak hívta mindenki, mert nem volt bevakolva, égetett téglái messzire piroslottak'. „Vót neki egy magos, elkészületlen ház, emeletes. Háromszázhatvanöt ablakkal, kisebb-nagyobb. Az azír vót, mer az esztendő napja is annyi, háromszázhatvanöt. 25 A hetvenöt éves Barta István is hallott arról, hogy háromszázhatvanhat ablaka volt a palotának, „s minden reggel más ablakon nízett ki a napra." A kastély olyan magas volt, hogy egész birtokát belátta róla, ablakából Egerig is. el lehetett látni. 20 Az épület hiteles külsejéről a Vasárnapi "Újságban olvashatunk Tariczkay Endre írásában, melyből megtudjuk, hogy a nősülését tervező Józsa Gyuri 1844 körül kezdett a palota építéséhez. Az épület a kúria melletti —, de azóta már elhordott — homokdombon, külföldi mesteremberek közreműködésével készült. 44 méter hosszú, 12 méter széles és 10 méter magas volt, falvastagsága méteres. Sütő- és mosóházzal, központi fűtéssel, vízvezetékkel és szobánként szellőztetőkészülékkel szándékozta felépíttetni. 2 ' „De oszt abba nem laktak, el se készült. Egy grófnőt akart ő elvenni, de a házasság megpukkant, így a ház is összedőlt." 28 Több adatközlő —, de eltérő adatokkal — bizonygatja, hogy az építkezésre házassági szándék vagy egy aszszony miatt került sor. „Vót egy szép asszony, eztet Józsa Gyuri elrabolta az urátúl. Akkor ígért fűt-fát ennek a szép asszonynak. Akkor csináltatta azt a házat a Tiszaparton. Láttam is sokat, ott mentünk el mellette.. . Dombon vót, nem vót bevakolva. Csak éppen egy szobát csinált meg az asszonynak, mert odazárta az asszonyt. Borzasztóan féltette, mert elszökött vóna.. . Megtetszett neki, oszt ellopatta. Az meg, a szerencsétlen, meghalt bánatába." 29 Állítólag az ajtó kilincsére akasztotta fel magát. 30 „Vót valami nő, aki azt mondta, csak akkor megy hozzá, ha akkora háza van, melynek annyi az ablaka, ahány nap az évben. 31 Fel is épült a ház, „annyi ablaka vót, amennyit a menyecske kívánt. A nő öngyilkos lett, amikor látta, hogy a kastély felépült." 32 Józsa Gyuri kastélyának építése azonban nem is kezdődhetett zavartalanul. Barátai ekkor is megtréfálták. „Kastélyt akarván építeni, kérte barátait, hogy egy jó nevű, megbízható mestert küldenének. .. neki. Egyszer aztán meg is érkezett a mesterember, akit Józsa Gyuri több napon át lefoglalt a kastély helyének kijelölésével, a tetőhöz szükséges fáknak erdőből való kiválogatásával stb. Végül mégis sor került a mester munkadíjának kialkudására. Szegény mesternek halvány fogalma sem volt, hogy mennyibe kerül a kastély építése, mert mint az alku során kiderült, sem kastélyt, sem más épületet eddig még nem épített, hiszen. . . órásmester volt." 33 Hajnal István Józsa Gyurival kapcsolatos írásaiban is szerepel a nősülési szándék miatti házépítés. „Egyszer sok rábeszélésre rá adta a fejit, hogy megnősül, el is ment lány nézőbe. Ügy tudom Szendrei vagy Szepesi nevű lány lett volna a menyasszonya. El is jöttek háztűznézőbe a menyasszonyomék, meg is voltak elégedve mindennel, csak a menyasszonynak nem tetszett a hat szobás földszintes lakás. Azt mondta rá a vőlegény — nem baj építtetek emeleteset anyi szobával amenyivel óhajtod. Lett is szoba és szoba az egész palota alá pincézve, központi fűtéssel ellátva. .. Amikor tető alá fel volt épülve üzent a menyasszonyának hogy kész a palota jöjjenek el és nézze meg jól van-e fel építve." El is jött, minden tetszett neki, csak azt a hibát találta benne, hogy „az a sok zsellér putri a palota minden ékességét el veszi, mert biz, ahol a vásártér volt mostanában... azon a helyen Józsa Gyuri 86 jobbágyának a lakásaik voltak..." Az úr parancsára két nap alatt el kellett a házakat bontani, „vigyed ami a tied mert a föld az úré volt." 3 ' 1 De a házasságból így se lett semmi, mert Józsa Gyuri a kémény mellől lelőtt egy kőművest, a menyaszszony pedig kijelentette, nem megy olyan házba, amelyikhez vér tapad. 3d Tariczky Endre is az asszonyok szerepét hangsúlyozza a ház befejezetlenségének okaként. „Egyszer menyasszonyánál tett látogatáskor (Beck kisasszonynál) miért, miért nem, kikosaraztatott. Józsa Gyurinak ez elég volt arra, hogy bosszúsan hazajött, mérgében elkergette a mesterembereket a falakról; még az is hozzájárult, hogy bizalmas asszonya, Spengel Zsuzsanna megtudván, hogy Józsa Gyuri asszony után jár, s ő mellőztetni fog, elkeseredésében megmérgezte magát." 36 A házvezetőnőről vagy szakácsnőről Spengel Zsuzsanna, ritkábban Spengel Zsófia néven még sokan tudnak Tiszafüreden. Szilágyi Miklós 1958-ban egy szép balladatöredéket is gyűjtött a faluban, mely az úr és a szakácsnő szerelmi kapcsolatáról szól, és a „megszólaló halott" ballada-típushoz tartozik. 3 ' Az adatokban szereplő és a balladában is megjelenő Spengel Zsuzsanna valóban élt, a református anyakönyvekben gyakran szerepel azoknak a gyerekeknek keresztanyjaként, kiknek Józsa Gyuri a keresztapja. Egy másik variáns azt bizonyítja, hogy a házasság egyéb okok miatt nem jött létre. „Józsa Gyuri valami nemes tót gróf lányát akarta elvenni. A gróflány azt mondta, csak akkor megy hozzá, ha olyan házat épít, aminek annyi ablaka lesz, ahány nap van egy esztendőben. Fel is épült a ház, már tető, minden rajta volt, de még pucolva nem volt, és akkor nagy lakomát tartottak 224
