Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Füvessy Anikó: Józsa Gyuri alakja a néphagyományban

és a grófi család is eljött ide. Megnézték az új épületet .. .Józsa Gyuri felállt az asztalnál, hogy ő teljesítette a kívánságot, de neki olyan kell, aki kibírja (hát azt mán nem akarom mondani). . .Mikor kimondta, a menyasszo­nyi társaság elvonult és otthagyták, így agglegény ma­radt végig." 38 Az Oláh László-féle variánsban viszont az egész há­zassági kísérlet csak tréfa volt. Borsod megye főispánja az egyik lakomán Józsa Gyurinak ígérte unokahúgát csak azt kötötte ki, hogy a lánykérés alkalmával a ké­rőnek úgy kell megjelenni, ahogy még soha senki se ment lánykérőbe. Józsi Gyuri „erre az alkalomra olyan bundát készíttetett, mely kidolgozatlan birkabőrből és úgy lett megvarrva, hogy egyik részén a birka gyapja kívül volt, a másik részen belül. A szűcs — a megrende­lő kívánságára — dísznek a birka szarvait is rajta hagy­ta a bőrön. Olyan volt ez a bunda, hogyha aljával leál­lították, megállt, nem esett össze, hanem mint egy sá­tornak, alá lehetett bújni. De még ennél is különösebb volt az úti alkalmatosság, amivel... kérőbe indult. Egy rozoga parasztkocsiba egy szamarat és egy lovat fogatott be, és ezen a fogaton jelent meg az előkelő ispán házá­ban." 39 Persze, így nem lett semmi a házasságból. A lánykérés még ennél is csúfosabb volt abban a változat­ban, ahol háttal befogatott, öszvér és szamár húzta sze­kerén jelent meg a földesúr lánykérőbe. 40 Az előző történet szerint a menyasszony kérésekor viselt bunda készítésének körülményeit egy 1973-ban gyűjtött adat részletesen ismerteti, bár nem lánykérés­sel kapcsolatban. „Hát vót egy roppant szegény család, ilyen bundakészítő. Szűcs! Nem vót az szűcs valódi, csak ilyen kontár. Szegény ember vót, nagyon szegény. Az­tán meghallotta, hogy azt mondta Józsa Gyuri, hogy egy olyan bundát készítsenek neki, hogy olyan több ne le­gyen. Kidoboltatta. Száz aranyat ad, kidoboltatta, ha lesz egy olyan bunda, hogy annak nem lesz párja. — Hallod-e asszony, mi az újság? Azt mondják, ki van dobolva, ha csinálok egy olyan bundát, akinek nem lesz párja, száz arany üti a markomat. — Ó, ne menjen bele abba kelmed, mibűl, mikor nincs pénz! — Ne törődj vele asszony, majd én elintézem! Hát osztán összeszedte valamennyi rossz juhbőrje vót, mert vót a padláson ilyen is, amolyan is. Tél vót, tuggya tél vót. Aztán hozzáfogott a bundát csinálni. Az egyik­nek a feje lent vót a lábánál, a másiknak meg a farka vót felül. A bundát össze-vissza raggatta... Az egyik a szőrivel kifele, a másik a bőrivei kifele, az egyik véres vót, a másik sima vót, az egyik birka veres vót, a másik fekete vót, meg vannak benne ilyen birkák, tuggya. Hát osztán Összeállította a szegény szűcs.. . Hát irtózato­san nézett ki! A szeme alul pislogott, mert benne vót a szeme a fejibe, a másiknak meg a farka vót fent, az ló­gott ott fent a nyakánál keservesen. Hát osztán kész lett a bunda... Fogta a szegény szűcs a bundát, osztán ide­tötyögött Füredre... Mikor osztán beállított, vótak ottan ilyen húzdki-dugdbe inasok, mondja, megérkezett, itthon van-e a nemes, nemzetes vitézlő kapitány uram, mert meghozta a bundát... No erre osztán Józsa Gyuri: — Hukk, az arkangyalát — aszongya, mikor meglát­ta. No hát, köszön a szegény paraszt, reszket, rettenetesen fél. — Megjött a bunda? Elhozta a bundát? — El. — Hát hun van? — Odaki van. Mán akkor ott állt a bunda a gangon... Mikor meglátta Józsa Gyuri: — Hű, az arkangyalát! Ez aztán bunda! Ezt neve­zem bundának! E mán bunda! Hm. .. — körüljárta jobb­rúl-balrúl, mindenfelül, de hozzányúlni nem mert, mert rettenetesen nézett ki a bunda. — Hát ilyen tényleg nincs több. No, tudja mit, vi­gye ki kend az udvar közepibe, állítsa ki, de kend is áll­jon mellé! Megijed a szegény szűcs, reszket, mint a nyár­falevél. . ., mert Józsa Gyuri mondta a cselédnek, hozzák ide a puskámat. E' meg, mikor meghallotta,. . nem is tu­dom, mit csinált... Hát osztán Józsa Gyuri meg megállt a gangon, elővette a nagy vadászpuskáját, oszt belelőtt (itt az adatközlő hatásos szünetet tartott) a bundába... Eldőlt a bunda." Ezután beküldte a szűcsöt a konyhába, hogy csomagoljanak élelmet a családjának — mert nyolc gyereke volt, óvta is a felesége, ne menjen a földesúr­hoz, mert itt marad a sok gyerekkel egyedül —, majd kihozta a vitéz kapitány a száz aranyat, leszámolta a markába. A szűcs meg alig mert hazamenni, mindig hát­ra-hátranézett, nem lő-e bele Józsa Gyuri. 41 A földesúr máskor is kedvtelését lelte a bundákkal való tréfákban. Egyszer, mikor barátai télen meglátogat­ták, a nagy bundákat, amikbe a hideg ellen burkolóztak, megperzseltette, mint a disznót. 42 Barátai farkasprémes mentéjén álltak bosszút. „Farkasbőr bundát csináltatott, aztán Szentirmai gróf, aki járt ide hozzá, avval komá­zott, innen Szilvásvárad környékirűl, beszélték nagy* apámék. Aztán kerítettek itt valami borbélylegényt, oszt azokkal borotváltatták meg a farkasbőrbundát, úgyhogy Józsa Gyuri, mikor meglátta, hát nagyon zokon vette, 225

Next

/
Oldalképek
Tartalom