Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Füvessy Anikó: Józsa Gyuri alakja a néphagyományban

Józsa Gyuri alakja a Tiszafüred környékén sok történet, adoma ismert Pankotay vagy Füredi Józsa Györgyről, ismertebb nevén Józsa Gyuriról. A történetek mesés gazdagságát, tréfás, olykor kegyetlen cselekedeteit örökítik meg. Szolnok megye talán egyik alakjának sincs olyan sokrétű és rangos irodalmi feldolgozása, mint Józsa Gyurinak. Jókai Mór róla mintázta az „És mégis mozog a föld" Csollány Bertijét, egyes vonásaiban az „Egy magyar nábob" Kárpáthy Jánosában is ráismerhetünk, és a „Szerelem bolondjai"-ban is megemlékezik Józsa Gyuriról. Regényhőse Vas Gereben „Egy alispán" című korrajzának is.

1 Híre, még életében, az egyik kivándorolt magyar révén Amerikába is eljutott.

2 Halála után néhány évvel már a Hölgyfutárban, később az Üstökösben, a Vasárnapi Újságban, a Ludas Matyi és az Urambátyám évfolyamaiban sorakoznak fel híres tetteit megörökítő történetek, melyeket általában a tiszafüredi Bernát Gáspár jegyzett le.

3 Józsa Gyuri ismert alakja volt a reformkori Magyarországnak, hírhedt tetteit vásári ének is megörökítette : „Hallottátok hírét Füredi Gyurinak, Tisza mellett lakó nemzetes uramnak? Ha nem hallottátok, énekelek róla, Nincsen a megyében több ily kelekótya"

4 A nem éppen hízelgő tartalmú históriás éneknek volt is alapja, hiszen a barátaival elkövetett értelmetlen tréfának gyakran szerzője vagy éppen szenvedő alanya; életformája az átlag ember szemében különcnek, esztelennek hatott. Életéről, tetteiről a hiteles történelmi források alig tájékoztatnak. néphagyományban i. kép • -nm