Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Füvessy Anikó: Józsa Gyuri alakja a néphagyományban

Pankotay Józsa György — vagy ahogy másként nevezték és váltóin is néha így írta alá nevét; Füredi Pankotay György — 1789-ben született, utolsó sarja volt a Tiszafüred egy részét kisebb-nagyobb megszakításokkal a XVII. század elejétől birtokló Váradi Pankotay családnak.

5 Fiatal koráról, neveltetéséről keveset tudunk. Apja, Pankotay Józsa Gábor — aki szintén tréfás ember hírében állott — négy gyermeke közül csak a fiút, Györgyöt iskoláztatta; a kor szokásainak megfelelően latinos műveltséggel látta el, jogot is taníttatott vele, melyet Sárospatakon végzett el.

G Egyetlen hiteles arcképe, melyet sokáig a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban őriztek, 1809ben készült (1. kép), a napóleoni nemesi felkelés idején, melynek egyik alkapitánya volt.

7 Szűcs Sándor „Gyuri Nemzetes úr" feliratú, múlt század végére datált népi eredetű rajzot tett közzé a „Ludas Matyi cimborái" című könyvében Józsa Gyuriról (2. kép).

s Klasszicista jellegű, eredetileg tíz szobás kúriája Tiszafüred nyugati, Poroszló felé eső szélén még ma is áll (3. kép). íróink regényeiben negatív alakként szerepel, akit nem hat át a reformkor érzülete, anyagi és szellemi javait, tehetségét méltatlan dolgokra pazarolja. SzemélyiséJÓZSA GYURI FÜREDI FALDKSŰR (\ópl cmlt>tíl rajz a múlt »zázarl yípírfll) 2. kép 3. kép gének torz kinövésein generációk szórakoztak, mégis megérdemli, hogy pozitív cselekedeteire is utaljunk röviden. 1834-ben ő építtette Tiszafürednél az első állandó hidat a Tiszán és a töltést az országút számára Füred és Poroszló között.

9 Jobbágyainak az 1831-es járványkor ingyenes orvosi ellátást és gyógyszert biztosított, alkalmilag iskolás gyermekeket ruházott, az ínséges időkben a szegényeknek gabonát osztott.

10 Kiegyensúlyozatlan gazdálkodására, gyakori pénzügyi zavaraira fennmaradt váltói utalnak.

11 Nem nősült meg, törvényes leszármazottja nem maradt. 1846. szeptember 7-én halt meg, a tiszafüredi református anyakönyv a halála okaként torokgyíkot jegyzett be.

12 Az előbbi, konkrét, történelmileg igazolható adatok után — áttérve a folklór területére — vizsgáljuk meg, hogyan és milyen jellegzetes életmozzanataira emlékeznek vissza a ma, illetve a közelmúltban élt emberek. Az anyag összeállításakor arra törekedtem, hogy Józsa Gyuri életének, különös tetteinek megörökítésében a továbbiakban főként az adatközlők emlékezetére hagyatkozzam; tanulmányozási lehetőséget nyújtva ezzel arra, hogyan módosul egy történelmi személyiség alakja százszázhúsz év folyamán, cselekedeteiből, életkörülményeiből mit őriz meg a kollektív emlékezet. Józsa Gyuri alakja évtizedek és generációk absztrahálása révén alakult olyanná, ahogy a mai hagyományokban róla folklór anyag gyűjthető; alakja az idők folyamán elvesztette felszínes, esetleges vonásait, csak a legjellemzőbbeket őrizte meg, alakította és variálta. 222