Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Örsi Julianna: Karcag házassági kapcsolatai a XVIII-XIX. században

1730--1800 Exogámia és endogámia kapcsolat. Kisújszállást és Kunhegyest azonban megelőzi Püspökladány. Túrkeve pedig erősen lemaradva Tiszafüred és Nádudvar között foglal helyet. 31 községgel korábban is volt már kapcsolat, 24-gyel azonban új. Most vizsgáljuk meg vallás szerint ezeket a házassági kapcsolatokat. A reformátusoknál 1771—1800 között 87,11%-os az endogámia. Ezt a zártsági fokot is meghaladja 1781— 1790 között, amikor 90,5%. Ekkor nemcsak a közös há^ zasságok száma, de az érintett községek száma is csökken átmenetileg. Ebben szerepe lehet a bácskai kitelepedésnek, amelyben valószínűleg a város egyébként is mozgékonyabb rétege vett részt. Mivel 1785-ben 141 család (670 lélekszámmal) hagyta el a várost, hogy letelepedjen a Bácskában, így ők megszűntek az exogámia növelését okozó tényezők lenni.

5 A katolikus házasságokról elmondhatjuk, hogy 1771—1800 között 12 helységet érintenek. Határozott kapcsolatról beszélhetünk a szomszédos Nagyiván esetében. E színtiszta katolikus falu lakossága másfél évtizeddel korábban Heves megyéből jött. A közös házasságok oka többféle lehet: 1. legközelebb található katolikus község, 2. a Kunságon levő kedvezőbb helyzet vonzza az a karcagi reformátusoknál ottlakokat, 3. munkát vállalnak Karcagon, ismeretségből házasság lesz, 4. egyes családok azonos Heves megyei faluból kerültek el. Összehasonlításképpen megjegyzem, hogy míg letelepedésük kezdetén a karcagi reformátusoknál is zártabb közösségre utalnak a nagyiváni adatok, erre az időszakra az újonnan megtelepedett karcagi római katolikusoknál is nyitottabb ez a falu. Karcagon a római katolikusok 67,33%-os endogámiát mutatnak. Ez az adat a reformátusoknál 20%-kal nyitottabb közösségre utal. Különösen nagy eltérés van az 1781—1790-es években. Míg a törzsökös lakosság ekkor válik a legzártabb közösséggé (90,5% az endogámia), a katolikusok ekkor a legnyitottabbak. Náluk 47,2%-os az exogámia. Ez is kapcsolatban van a bácskai kitelepedéssel, hiszen a város szegényebb reformátusai, akik korábban a nagyobb redemptusok földjein dolgoztak, 1785-ben elmennek. A munkaerőre azonban szükség van, a gazdák így vidékről jövő lakosokat is felfogadnak. Hogy az exogám házasságoknak ilyen indítékai is vannak a római katolikusoknál, bizonyítja az, hogy a házasulandók között minden esetben csak a férfi a vidéki és házasságkötés után karcagi lakosok lesznek. Az itteni munkalehetőség azonban a vidék számára fokozatosan lezárul, hisz a városban 208