Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)
Dávid Zoltán: Adatok Jászkisér mezőgazdasági viszonyairól az első kataszteri felmérés alapján
egy évre csökkentve az 5149 kh szántóföldön 11 087 pm búza, 6268 pm rozs, 18 238 árpa és 2038 pm zab, összesen 37 631 pm gabona termett. Az egyes magvak vetésterületét külön-külön nem ismerjük, a termést tehát csak öszszességében vetíthetjük a területre. Jászkiséren eszerint a XVIII. század végén egy kataszteri holdon átlagosan 7,3 pm gabona termett. Ez az érték nagyon közel áll a korábban feldolgozott 183 helység átlagához (7,7pm) és azt jelzi, hogy a termelést gátló sok természeti tényező ellenére a helység gabonatermése megfelelt a közepes szintnek. (A szomszédos Pély 1 kh-ra jutó gabonatermése ugyancsak 7,3 pm volt, Kisköre 7,2; Tiszaroff 6,7; Tiszabura 6,6; Alattyán 8,5 pm gabonaterméssel rendelkezett.) 17 Az egy évre kiszámított termésnél figyelembe kell venni, hogy az ugar harmadik esztendejében nem arattak, vagyis a három évre számított gabonamennyiség ténylegesen két év alatt termett. Ennek értelmében egyegy év tényleges gabonatermése Jászkiséren holdanként 11,0 pozsonyi mérő volt. Mivel egy kataszteri holdba a helység valamennyi szántóföldjénél egységesen két pozsonyi mérő magot vetettek, az évenkénti tényleges termés Öt és félszeres maghozamnak felelt meg. A termés mennyiségét szakaszonként vizsgálva megállapítható, hogy a kenderföldekkel nem rendelkező VI., VII., IX. és X. szakasz egy évi gabonatermése holdanként 7,0 pm, a kenderföldeket magában foglaló VIII. és XI. szakaszban pedig holdanként 7,8 pm termést mutattak ki. Viszonylag kis területük (50 kh) ellenére tehát a kenderföldek magas parifikált árpatermése az átlagokat kimutathatóan megemelte. Jászkisér gabonatermése enélkül számítva is meghaladta az ötszörös szemhozamot. Az összesítés „rét" rovatában nem választották külön a veteményes kertek, gyümölcsösök, kaszálók, legelők, vízállásos területek nagyságát és így a kimutatott átlagos szénatermés (holdanként 3,9 q) nagyon különböző értékek kiegyenlítéseként született. 4. Jászkisér kataszteri felmérésének adatai a helység mezőgazdasági termeléséről az első pontos értékek. Nem célunk ezúttal sem a korábbi adatokkal való összevetés, sem a termelés fejlődésének követése, csupán arra a kérdésre kerestünk választ, hogyan alakult a helység területének művelési ágak szerinti megoszlása a későbbiek folyamán. Az 1865. évi kataszteri adatok, majd a helység mezőgazdasági-statisztikai felmérései alapján az alábbi adatsor állítható össze: 18 Időpont Szántó Rét Legelő Kert Szőlő Erdő Összesen kh 1789 5150 3983 4634 1856 175 78 15 876 1865 5564 6420 2012 .— 206 8 14 210 1895 15133 1260 4891 152 208 18 21662 1911 18379 545 2316 239 73 57 21609 1935 18198 580 2491 241 46 51 21607 1962 17594 10 2337 296 19 520 20 776 1966 17629 18 2261 295 20 608 20 831 % 1789 32,4 25,1 29,2 11,7 1,1 0,5 100,0 1865 39,2 45,1 14,2 — 1,4 0,1 100,0 1895 69,9 5,8 22,5 0,7 1,0 0,1 100,0 1911 84,2 2,7 1,6 1,1 0,2 0,2 100,0 1962 84,7 0,0 11,3 1,4 0,1 2,5 100,0 1966 84,6 0,1 10,9 1,4 0,1 2,9 100,0 31
